Megérinteni, olvasni, megvenni

Publikálás dátuma
2016.09.26 07:45
Könyvcsodák között lehetett válogatni a Vigadóban FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Első ízben rendezték meg a magyar fővárosban a könyvritkaságok nemzetközi kiállítását és vásárát. A szombaton és vasárnap tartó, ingyenesen látogatható eseményen ősnyomtatványok mellett még Horthy Miklós Hitlerhez írt, kézzel jegyzett levele is látható volt, csakúgy, mint Einstein levele. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője lapunknak azt mondta, a rendezvény elsősorban nem a vásárlásról, hanem az élményről, a magyar tematikájú emlékek reprezentálásáról szólt.

Pénteken este öltönyös férfiak, kiöltözött nők folytattak elmélyült csevejt egymással a Pesti Vigadóban, a Nemzetközi Antikvár Szövetség (International League of Antiquarian Booksellers) Budapesten rendezett 42. kongresszusának zártkörű eseményén. A rendezvényen egyúttal megnyitották a könyvritkaságok nemzetközi kiállítását és vásárát is.

Adrian Harrington brit könyvszakember, a nemzetközi szövetség korább vezetője, jelenleg tiszteletbeli elnöke megnyitóbeszédében azt hangsúlyozta, milyen sok munkára, odaadásra volt szükség a Magyar Antikváriusok Egyesületének részéről a kiállítással egybekötött vásár megszervezését illetően.

„Nagy megtiszteltetés az is, hogy ebben a gyönyörű épületben lehetünk” – nézett körbe a néhány éve megújult Vigadó lépcsőfeljárója, homlokzata felé pillantva. Említést tett arról is, hogy a mostani seregszemlére, amelyet első ízben szerveztek Budapesten, a világ minden tájáról szállítottak kéziratokat, ősnyomtatványokat. Harrington felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy a könyvek megérintése, olvasása és megvétele a tulajdonképpeni célja a kétnapos vásárnak.

A brit antikvárius mellett a nemzetközi egyesület több tagja is köszönetet mondott a Magyar Antikváriusok Egyesületének. Felidézték azt is, hogy a magyar szervezet tizenöt évvel ezelőtt alakult, és 2010-ben csatlakozott a Nemzetközi Antikvár Szövetséghez (ILAB), teljes értékű taggá pedig a következő évben vált. Méltatták Bősze Ádám antikvárius munkáját, aki 2009-ben a magyar fővárosba hívta az ILAB megnyitón is jelen lévő vezetőségi, bizottsági tagjait azzal a nem titkolt céllal, hogy elindítsa a hivatalos ügymenetet azért, hogy a magyar egyesület is betársulhasson a világszervezetbe. Mint említették, az ILAB-tagság rangot jelent: az a szervezet, amelyet tagjaik közé választanak, elfogad egy szigorú etikai kódexet, továbbá számtalan kötelességet magára vállal.

Azt megelőzően, hogy a számtalan idegen nyelvet beszélő szakember, s a civilnek tekintett újságírók alig két-három fős csoportja felmehetett volna a Vigadó felső szintjére megtekinteni az eladásra kínált könyvritkaságokat, Borda Lajos antikvárius zárta a hivatalos köszöntők sorát. A négy évtizede antikvár könyvekkel foglalkozó szakember arról beszélt, a hazai antikvárpiac igencsak sokat szenvedett a történelem sötét időszakai miatt.

Mint említette, a világháborúk megpróbáltatásai után, a fordulat évét jelentő 1948-as esztendőtől kezdve nehéz sors jutott az antikváriumosoknak. "Az antikváriumokat államosították, vagy szinte negyven évre kifosztották" - mondta. "Huszonöt évvel ezelőtt kezdődhetett új éra az antikváriumosok életében. Mondanám, hogy fényes lenne a jövőnk, ha nem fosztották volna ki az üzleteket, de így is bízom a magyar gyűjtőkben" - zárta gondolatait.

Ezt követően végre felmehettek a galériába az egyszerű könyvbarát újságírók is, csakúgy, mint az a több száz érdeklődő, akik szombaton és vasárnap délelőtt tíztől este hatig látogattak a rendezvényre. Különböző országok antikváriumai önálló standokon várták a szakma jelen lévő krémjét, és a könyvbarát érdeklődőket. A vitrinbe zárt könyvkülönlegességek között számtalan igazán egyedi példány, már-már matrónának számító kötet is helyet kapott. Kiállították, s ennél fogva eladásra bocsátották Szent Jeromos három levelét magába foglaló kötetének első kiadását, amely 1517-ben jelent meg. Jeromos tudatos választás: az összes antikvárium igyekezett magyar tematikájú relikviákkal beállni a sorba, a korai keresztény teológus pedig Dalmatia és Pannonia provincia határán született.

Persze, mindenféle művek fellelhetőek voltak a széles körű kínálatban. Nem kevés pénzt kértek Albert Einstein relativitáselméletének megoldásáért, ez a kézirat 35,5 millió forintért találhatott gazdára. 11 milliót ért egy exkluzív, korai indiai kézzel írott könyv, Juhász Gyula Ne bántsátok a lombokat című tintával írt, és aláírt verse (első megjelenés: 1926-ban, az Új Idők hasábjain) pedig kilencszázezer forintért került hirdetésre. Kiállították Corvin János latin nyelvű birtokadományozó levelét, akárcsak Horthy Miklós Hitlerhez, kézzel írt levelét is. A könyvritkaságok felett csak nehezen tudott volna úgy átsiklani valaki, hogy ne vette volna észre Fazekas Mihály elbeszélő költeményét, a Lúdas Matyit.

A Vigadóban azt a jövőre kétszáz éves példányt lehetett áttanulmányozni, amely az első hiteles kiadásnak minősül. Fazekas művét 1815-ben a Bécsben tanuló Kerekes Ferenc, későbbi debreceni professzor a szerző személyét nem ismerve adatta ki. Fazekas levélben közölte felháborodását a történtek miatt, ezt követően művét átdolgozta, majd azt 1817-ben megjelentette a császárvárosban. A hétvégén közszemlére tett példányban is megtalálható az előszó azon része, amelyben a szerző a balszerencsétlenségből elkövetett plágiumról ír.

A kiállításon azt is megtudhatta a látogató, milyen volt az elmúlt évszázad íróinak kézírása. Kosztolányi Dezső zöld tollal írt, 1931-ben keltezett levele mellett számtalan Karinthy Frigyes által írt kötetdedikációt is kiállítottak. A humorral jócskán felvértezett író-költő több könyvet is aláírt "Édes Gézám" megszólítással, ezek a szépen írt, egyáltalán nem rövid dedikációk Petényi Géza belgyógyásznak, későbbi Kossuth-díjas akadémikusnak szóltak, aki a Karinthy família közeli barátja volt. Kiállították az Egy polgár vallomásai egyik kötetét is, amelynek címlapjára Márai Sándor 1935-ben írt. Az Atticus Antikvárium sem aprózta el a dolgot, ők József Attilához nyúltak, elhozták a Medvetánc és a Nagyon fáj című kötetek eredeti példányait.

Miközben végigjártuk a tárlatot, kétséget kizárólag megállapíthattuk: a rendezvényt szinte teljesen szétkapták a szakmabeliek. Ha éppen nem megkapóan lendületes eszmecsere folyt egy-egy könyv felett, a szakemberek nagy műgonddal értékes könyvritkaságokat lapoztak át, de akadt olyan érdeklődő, aki elmélyülten tanulmányozott jó néhány több százéves térképet. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője lapunk kérdésére azt mondta, ez a hétvége elsősorban valóban a könyves szakemberek számára ünnep, s tulajdonképpen nem is a vásárlás, hanem az ország könyvcsodáinak reprezentálása a cél.

Emlékeztetett rá, hogy több tucat külföldi antikváriumos érkezett a fővárosba, némileg irigykedve mesélte, hogy nekik még az Országos Széchenyi Könyvtár azon részét is megnyitották, amelyeket egyszerű halandó nem láthat. Bálinger elmesélte, hogy a Központi Antikvárium például Thuróczi János történetíró híres művével, a Magyarok Krónikájaként is hivatkozott Chronica Hungarorummal (kiadás: Augsburg, 1488) készült, de kiderült, hogy egy grazi antikvárium ennek a műnek az 1534-ben, Bécsben kiadott változatával érkezett. "Úgy gondoljuk, egy Kant eredeti, vagy több ezer eurót érő régi Amerika térképek sokkal vonzóbbak lehetnek a külföldieknek, mintha Széchenyi leveleiből hoztunk volna a vásárra. Egyébként is, biztos vagyok benne, Széchenyi neve a Lajtán túl nem sokat jelent" - árulta el.

2016.09.26 07:45

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Fotó: /
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
2018.07.23 05:55
Frissítve: 2018.07.23 05:56

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42