Több mint 20 millióan laknak Srí Lankán. Ez azt jelenti, hogy nagy a népsűrűség, ezen a szigeten nincsenek kihalt városkák. Rengeteg ember mozog állandóan az utcákon, a tuktuk-ok tüktükölnek, mellette ott vannak az autóbuszok, jönnek a biciklisek, a motorosok, közben átrohan három gyalogos, néha feltűnik egy elefánt. Tényleg hatalmas a kavalkád. Ráadásul itt van a világ egyik legszebb strandja, a szállodák pedig komfortosabbak, mint a hasonló kategóriájú európai hotelek. Pihenni pedig egyre többen érkeznek ide, még Magyarországról is. Ahogy a Jetwing Travel magyarországi igazgatója elmondta, 2010 előtt évente ezernél is kevesebb honfitársunk utazott az egykori Ceylon szigetére, azóta viszont óriási az érdeklődés.
Gyümölcsevő denevérek
Srí Lanka fővárosa, Colombo indiai hangulatot áraszt, de biztonságos. Érdemes megnézni a legnagyobb hindu templomot, és a központi parkot. Óriási denevérek élnek itt hatalmas csapatban. Először nagyon ijesztőek, mert hasonlítanak a mexikói vámpírdenevérekhez, de a helyi kísérő elmondta, hogy ezek vért nemigen szívnak, inkább gyümölcsöt esznek. A parkban egy elefánt is sétálgat, az állat gazdája a közeli buddhista templom.
Colombóból keskeny betonút vezet a másik nagyvárosba, Kandybe. Az itteni szentélyben őrzik Buddha egyik szemfogát. Az út szélén néhány ember tarajos sült sétáltat. A kiskutya nagyságú állat igen békés, harminc centis, félelmetes tüskéi ellenére is. A sülsimogatásért pénzt kérnek, de megéri.
A sziget belseje felé egyre több kaucsukfával találkozunk. Ha késsel megvágjuk a fa törzsét, elkezd folyni a gumi alapanyaga. A helybeliek a kaucsukot kis edénykékben gyűjtik össze. Nem messze a kaucsukerdőtől óriási elefánttelepre bukkanunk. Az állatok a fafeldolgozásban segédkeznek, de a csorda turistalátványosságnak sem utolsó. A Pinnawala elefánt árvaház igazi videó- és fotósprogram. Nem is hagyják a csoportosan érkező turisták. Itt élnek azok az elefántok, akik a polgárháború idején megsebesültek, vagy árván maradtak. A program legérdekesebb része az, amikor, az elefántokat leviszik a folyóhoz fürdeni.
A dzsungel titkai
Ha valaki jellegzetes ceyloni tájat szeretne látni, utazzon Sigiriyába. Rizsföldek, kókuszligetek, ananászkertek és gumifa-ültetvények sokasága váltogatja egymást. A sík vidéken magányosan emelkedő híres Sigiriya-sziklára az V. században Kassjapa király építtetett erődöt. Bár ma már csak a romok láthatók, mégis sejtetik az egykori királyi palota nagyságát. Lenyűgözőek a falakon látható freskók, amelyek női alakokat ábrázolnak. A magányos szikláról csodálatos panoráma nyílik a környező szavannára.
Kandyben, a szingaléz királyok utolsó fellegvárában nemcsak a "Fog Temploma" található, hanem rengeteg kis üzlet is, hiszen a város a fémművesség központja, Népszerűek az innen származó ezüstékszerek, vésett és domborított réztárgyak. A turisták előszeretettel vásárolják a színpompás, fából faragott maszkokat, ébenből és egyéb fafajtákból készült szobrokat. Hikkaduwa a sziget legfejlettebb partszakasza, amely hemzseg a nyugati turistáktól. Rengeteg magas színvonalú szálláshelyet alakítottak ki és szuperek az éttermek. Itt is találhatunk régi templomokat, de a hely inkább a pihenni, sütkérezni vágyók paradicsoma.
Galle csodálatos kikötőjéről és az 1663-ban épült holland erődjéről híres. Ez a környék rendkívül nyugodt, kellemes, pihenésre kiválóan alkalmas. Igazán monumentális Polonnaruwa, egy romváros, amely a 11.-13. század között Sri lanka fővárosa volt. Itt van egy néhai királyi palota és sok-sok hajdani kiszolgáló épület, imahely romos maradványa, hatalmas területen elszórva. A romváros is része az UNESCO kulturális világörökségének. A város századokon át dzsungel mélyén volt, mígnem egy brit tiszt 1820-ban felfedezte.
Volt persze más felfedezni való is, hiszen a szigeten több mint 50 féle drágakő található. A kék zafír, a macskaszem, valamint a narancsos-rózsaszínű zafír, rubin, alexandrit, aquamarin, topáz, garnet, kék és fehér holdkő, ametiszt. Az angol királynő koronáján lévő 400 karátos kék zafírt és a New York-i Nemzeti Múzeumban található kék zafírt is Srí Lankán találták.
Fűszerillat és tea nemcsak angoloknak
A közlekedés errefelé kissé bonyolultabb, mint Európában. Belföldi repülőjáratok hiányában busszal, vonattal vagy bérelt autóval járhatjuk be a szigetet. A buszok olcsók, de túlzsúfoltak. A vonatközlekedés elég lassú, de sokkal kényelmesebb. Egyre divatosabb, hogy nemcsak autót, hanem sofőrt is lehet bérelni néhány napra. Ez egy nagyobb társaság esetén viszonylag olcsón megúszható. Pedig ha a valódi Srí Lankát szeretnénk megismerni, muszáj kimozdulnunk a szállodából.
A sziget nyugati fele a tea és a fűszerek hazája. A világ fahéjtermelésének mintegy felét adja az ország. A szigeten termesztenek még citronellát és koriandert, ezeket illatszer-alapanyagnak adják el Franciaországnak. Az ország belsejében végtelennek tűnő teaültetvényeket találunk. A legkiválóbb teacserjékre különös gonddal ügyelnek, csak a legegészségesebb levelek kerülnek az angol teaszalonokba. A második szüret eredménye megy az USA-ba és a nyugat-európai országokba. Ami azután megmarad a raktárakban, abból filteres teát csinálnak, és viszik Közép-Kelet-Európába. De még a maradék is finom, nem véletlen, hogy Srí Lanka a világ legnagyobb teaexportőre.
Mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi ízeket. A legfontosabb alapanyagok a helyiek konyhájában a rizs, a curry, a zöldségek, a húsok és a halak. A szingalézeknek is van a mi palacsintánkhoz hasonló ételük, amit ők tojással, mézzel vagy joghurttal ízesítenek. Az édességek egységes jellemzője, hogy nagyon édesek, mivel pálmamézzel készülnek. Mindenféle trópusi gyümölcsöt is fogyaszthatunk. Az óriási hőségben nagyon jól esnek a lédús, finom, az európai ember számára ritkán látható gyümölcsök. Víz helyett természetesen ceyloni teát igyunk, és ne mulasszuk el kipróbálni a királykókusz levét sem. Természetesen kihagyhatatlan a nemzeti ital az arak, ami egy kókuszból erjesztett pálinkaféle.