Surányi György: ügyeskedik a kormány

Az uniós források katasztrofális felhasználásáról, a kormány ügyeskedéseiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi tevékenységéről is beszélt Surányi György korábbi jegybankelnök a Belvárosi Gazdasági Klubban.

Az esti időpont, valamint az ülőhelyek szűkössége sem akadályozta meg az érdeklődőket abban, hogy szép számban összegyűljenek a Klub őszi előadássorozatának nyitóalkalmára Budapest V. kerületében. A csaknem hatvan fős hallgatóság előtt Kardos Péter, az esemény főszervezője konferálta fel az est meghívott előadóját, Surányi György közgazdászt, aki a gazdaság- és monetáris politika magyarországi helyzetéről adott elő a közönségnek. A korábbi jegybankelnök bevezetésképpen az egész világra kiható gazdasági kihívásokat villantotta fel: szerinte a teljes világgazdaság növekedési üteme csökkenésnek indult, ráadásul az utóbbi időben az infláció helyett a deflációval, az árak átlagos csökkenésével kell megküzdeniük a gazdaságpolitika döntéshozóinak. Ennek a jelenségnek legalább annyi káros hatása van, mint az elszabaduló inflációnak.

Az Európai Unió gazdaságával kapcsolatban azt hangsúlyozta a közgazdász, hogy az erősödő dezinflációs hatás, valamint a görög válság jelenleg is fenyegető réme mellett súlyos makroökonómiai egyensúlytalanságok is sújtják a térséget. Szerinte a közös monetáris politika nem lehet hatékony Európában anélkül, hogy az integrációt szorosabbra fűznénk, mert a jelenlegi eszközökkel az EU-s gazdaságpolitika mindössze arra volt alkalmas, hogy 2008 után megakadályozzon egy még mélyebb, a nagy gazdasági világválsághoz hasonló recessziót.

Surányi György ezt követően tért rá a Magyarországot övező kihívásokra, amelyet a hallgatóság is érezhetően nagyobb érdeklődéssel kísért figyelemmel. A hazai gazdaság kapcsolata az Európai Unióval a közgazdász szerint jobbára semleges: egyrészt az EU felől begyűrűző dezinflációs hatás visszaveti a magyar növekedést, másrészt ugyaninnen soha nem látott mértékű nettó transzferek/támogatások is érkeznek, amelyek a hazai GDP 4 százalékát is kiteszik évente. Ennek ellenére a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 2 százalékra tehető, amely a forráslehívásoktól függően ingadozik. Katasztrofálisan gyenge és pazarló a támogatások felhasználása – vonta le a következtetést a korábbi jegybankelnök. A közgazdász szerint emellett az is aggasztó, hogy a beruházások értéke jelenleg a 2004-es szinten áll.

A munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a foglalkoztatottak száma 16 százalékkal nőtt 2007 óta, addig a termelés csak 12 százalékkal bővült. Úgy emelkedett tehát a munkavállalók száma, hogy azzal az egy főre eső termelékenység romlott. Ennek az az oka, hogy az új foglalkoztatottak több mint fele itthoni lakcímre bejelentett kivándorló vagy közmunkás, amely összességében rontja a hatékonyságot. Ugyanakkor az elmaradott régiókban nem elvetendő mindenestül a közfoglalkoztatás – tette hozzá a közgazdász.

A költségvetéssel kapcsolatban további tévhitekre hívta fel a figyelmet Surányi György. Szerinte nem is az a legnagyobb baj, hogy a költségvetési hiány valójában csak idén csökkent először 3 százalék alá (ha a magánnyugdíj-pénztárak bekebelezésével is korrigálunk), hanem az, hogy a kormány adópolitikája teljesen átláthatatlan. A közgazdász szerint az Orbán-kormány első ciklusa azzal telt el, hogy 36-féle új adónemmel tömködte az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmény bevezetésével keletkezett 900 milliárd forintos lyukat a költségvetésben. A korábbi jegybankelnök szerint ezek az ad-hoc jellegű közterhek súlyosan torzítják a versenyt.

A közgazdász még szigorúbban beszélt az államadósság helyzetéről. Szerinte az államadósság bár GDP-arányosan 6 százalékponttal csökkent 2010 óta, valójában növekedett. A kormány ugyanis 3 ezer milliárd forint (!) nyugdíjmegtakarítást használt fel a ciklus kezdetén nem megtérülő beruházásokra. A pénz mára eltűnt, az ugyanekkora értékű nyugdíjfizetési kötelezettséget ugyanakkor magára vállalta a kormány, amely tulajdonképpen az államadósságot gyarapítja. Surányi György szerint az ehhez hasonló ügyeskedéseket hajlamos elfelejteni a közvélemény, sőt, hazánk szégyenének nevezte azt, hogy az elemzők sem hívják fel erre a figyelmet, és csak a diadalittas címlapot nézik.

A monetáris politikáról szóló fejtegetéseit meglepő felütéssel kezdte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) 1995 és 2001 között irányító közgazdász: szerinte félre kell tenni a jegybanki alapítványok botrányait, mert az nem tartozik a monetáris politika tárgykörébe. A következő meglepetés ezután érkezett: a korábbi jegybankelnök ugyanis úgy fogalmazott, hogy bár sok szempontból nem tetszik neki a jelenlegi MNB-vezetés tevékenysége, még mindig kevesebbet ártott, mint az előző két elnöki ciklus. Surányi György szerint a Járai Zsigmond- és Simor András-féle irányítás súlyosan aláásta a jegybank hitelességét, valamint hibás politikájával elmélyítette a kibontakozó válságot. Ugyanakkor Matolcsyéknak könnyebb dolguk van a mostani szélcsendes állapotban, finomított kijelentésén a közgazdász. Surányi György szerint közös a különböző kurzusokban, hogy egyikük sem érte el a Nemzeti Bank inflációs célját: míg korábban rendre 1-2 százalékkal magasabb volt az árváltozás mértéke, addig mostanában 2-3 százalékkal alacsonyabb a célként megfogalmazott 3 százalékhoz képest. A korábbi jegybankelnök ugyanakkor a pikírt megjegyzésektől sem riadt vissza a hallgatóság nem kis derültségére. „Hülyeségnek” titulálta azt, hogy a jegybankelnök önálló és sikeres monetáris politikáról beszél egy olyan nyitott gazdaság esetében, mint Magyarország, valamint hasonlóképpen értékelte a Nemzeti Bank nyereségességére vonatkozó vezérelvet is. Pozitívumnak hozta fel ugyanakkor, hogy a jegybank több figyelmet fordít a devizatartalék fenntartására. Szerinte ez utóbbi leépítése a korábbi vezetés nagy hibája volt, mert válságkezeléskor nagyon hiányzott a forint árfolyamának stabilizálásához. Surányi György szerint a jelenlegi devizamennyiség a mostani helyzetben elegendő lesz, ugyanakkor új széljárás esetén még meglepetéseket okozhat.

Egy új gazdaságpolitikának most komoly esélye lenne olyan növekedési pályára állítania a gazdaságot, hogy megszorítások nélkül akár évi 3-4 százalékos GDP-bővülést is elérjen – zárta előadását a közgazdász.