"A TEK kudarca", hogy terroristák flangáltak Budapest utcáin

A Magyar Liberális Párt a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a szakszolgálatok kudarcának tartja, hogy 2015. november 13-i párizsi és a 2016. március 22-i brüsszeli merényletek elkövetői közül tavaly többen is Magyarországon tartózkodhattak.

Az MLP ügyvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Idők erről szóló cikkére hivatkozott. Bodnár Zoltán úgy fogalmazott: ha a magyar kormány teljesítette volna a nemzetközi szerződések szerint ráháruló kötelezettségeket, regisztrálja a Magyarországra érkező menekülteket és gondoskodik azok elhelyezéséről, akkor "valószínűleg ezek a terroristák sem flangálhattak volna szabadon Budapest utcáin". A kabinet viszont, annak érdekében, hogy fokozza a menekültválság okozta félelmeket, 2015. nyarán tízezreket "szabadított rá" Budapestre és az országra, ahelyett, hogy ezeket az embereket összegyűjtötte és regisztrálta volna - jelentette ki.

A politikus a hír időzítéséről azt mondta, úgy látszik, hogy a Fidesz minden rendelkezésére álló eszközt bevet, hogy kellően "magasra tekerje a félelemérzetet", ugyanis ezeknek az információknak a kiszivárogtatása pontosan illeszkedik ebbe a sorba. Az MLP szeretné megtudni, hogy az illetékesek mióta rendelkeznek ezekkel az információkkal és miért csak most tették közzé azokat, mert a pártnak kétségei vannak, hogy a Terrorelhárítási Központ illetve a szakszolgálatok munkatársai csak az elmúlt egy két hétben jutottak hozzá ezekhez az adatokhoz - mondta.

Szerző

Döntött a Kúria - 100 milliót kap vissza a Klubrádió

A Kúria szerint vissza kell fizetnie a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a Klubrádió által befizetett 103 millió forintos médiahasználati és frekvenciahasználati díjat, ugyanakkor a Kúria a jó hírnév sérelme miatt nem ötmillió, hanem csak kétmillió forintos kárt ítéltek meg a rádiónak az NMHH-val szemben indított polgári perének szerdai felülvizsgálati tárgyalásán.

A Budapest 92,9 MHz-es fővárosi frekvenciára még 2009-ben írt ki pályázatot az akkori Országos Rádió és Televízió Testület, amely 2010 áprilisában a Klubrádiót üzemeltető társaságot nyilvánította nyertesnek, majd nyolc hónappal később kimondta a pályázat eredménytelenségét.

A médiahatósággal fennálló jogvita miatt csak tavalyelőtt februárban költözhetett át erre a hullámsávra a korábban használt 95,3 MHz-ről a Klubrádió, amely ekkortól ingyenes frekvenciahasználatra jogosult közösségi médiaszolgáltatóként folytatta működését.

A Klubrádió pert indított az NMHH ellen és összesen mintegy 1,4 milliárd forint kártérítést követelt, mert az éveken keresztül nem kötött vele szerződést a korábban pályázaton elnyert fővárosi frekvencia használatára. A rádió az átmeneti megoldásként használni kényszerült hullámsáv műsorszolgáltatási díjaként 103 millió forintot, 1 milliárd 212 milliót árbevétel-kiesésükért és személyiségi jogi sérelmük vagyoni káraként, 30 milliót pedig az NMHH illetékesei által tett sajtónyilatkozatok sérelmezett részei miatt, nem vagyoni kárként kért megítélni.

A Fővárosi Törvényszék februárban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében 1,75 millió forintos kártérítést ítélt meg, mert az NMHH vezetése, szóvivője 2011-2012-ben a rádió jó hírnevét sértő nyilatkozatokat tett. A kereset többi részét bizonyítottság hiányában elutasította.

Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a táblára, a Fővárosi Ítélőtábla júniusban jogerős részítéletet hirdetett és arra kötelezte az NMHH-t, hogy fizesse vissza a rádiónak a 103 millió forintos médiahasználati és frekvenciahasználati díjat, és a jó hírnév megsértése miatt megítélt kártérítés összegét felemelte ötmillió forintra. A tábla részítéletében ugyanakkor lényeges eljárási szabálysértések miatt új elsőfokú eljárást rendelt el a Klubrádió elmaradt reklámbevételei miatt beterjesztett milliárdos nagyságrendű követelés ügyében.

Az ítélet ellen az NMHH nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, ezt bírálta el szerdai nyilvános ülésén a Kúria. A Kúria ezen az ülésen megállapította: a részítélettel új eljárásra kötelező részével szemben nincs helye felülvizsgálatnak, ezért az NMHH erre irányuló kérelmét elutasította.

Az NMHH felülvizsgálati kérelmében kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését is. A bíróság a személyiségi jogi sérelem vonatkozásában hatályon kívül helyezte a másodfokú döntést, egyebekben pedig fenntartotta.

A bíróság kifejtette: a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezte közötti összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A rádió bizonyította is, hogy a 92,9 MHz-es frekvencia kiírásával kapcsolatban az NMHH jogelődje, az ORTT magatartása kárt okozott a rádiónak, mert nem tudta az ingyenes frekvenciát használni, az ideiglenes engedélyt 60 naponta meg kellett hosszabbítania és fizetnie is kellett a frekvenciáét. A bíróság szerint ezt a díjat egyértelműen azért kellett megfizetnie a rádiónak, mert nem kötötték meg vele a szerződést az ingyenes frekvenciára. A Kúria utalt arra is, hogy a rádió a nagyobb kárt - az éterből eltűnést - akarta elkerülni azzal, hogy maradt a fizetős frekvencián.

A bíróság szerint az NMHH nem tudta vétlenségét bizonyítani, sőt, szinte minden, a rádióval kapcsolatban hozott határozatát a bíróságok megváltoztatták, megsemmisítették. A Kúria szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy vétkesen, felróhatóan járt el. A Kúria ezért a Fővárosi Ítélőtábla határozatának a frekvenciahasználati díjra vonatkozó részét helybenhagyta.

A személyhez fűződő jogok megsértése vonatkozásában a Kúria minden egyes jogsértés tekintetében egyetértett a jogerős részítélet megállapításával, vagyis azzal, hogy az NMHH képviselői több alkalommal, folyamatosan, a rádióra vonatkozóan valótlan, sértő tényeket állítottak, híreszteltek és olyan nyilatkozatot tettek a rádióra, ami alkalmas volt a gazdasági életben részvételének ellehetetlenítésére.

A bíróság szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítélte meg helyesen a kártérítés nagyságát és állapította meg azt kétmillió forintban. A Kúria szerint ezt az összeget indokolatlanul emelte meg a Fővárosi Ítélőtábla ötmillió forintra, ezért helybenhagyták az elsőfokú ítéletnek a személyiségi jog megsértése miatt megítélt nem vagyoni kárra vonatkozó rendelkezését.

 

Szerző
Frissítve: 2016.09.28. 15:58

Tömegesen rúgnák ki a gyártásvezetőket az MTVA-nál?

Publikálás dátuma
2016.09.28. 13:54
FOTÓ: Népszava
Az alkalmazásban lévő 52 gyártásvezetőből húszat rúgnának ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) a napokban bejelentett 145 fős csoportos létszámleépítés keretében – írja a Népszabadság.

A gyártásvezetői gárdát csaknem megfelezik, az 52 gyártásvezetőből húszat, a 12 gyártási csoportvezetőből hármat, az öt főgyártásvezetőből pedig kettőt akarnak elküldeni. A lap szerint ez is erős jelzés arra, hogy az állami média egyre kevesebb műsort akar saját munkatársaival készíteni, inkább külső gyártó cégeknek ad nagy összegű megrendeléseket produk­ciók beszállítására. 

Az MTVA 2011-es megalakulása óta ez lesz a hatodik nagy csoportos elbocsátás az állami médiában - emlékeztet a lap. 2011 nyarán és őszén hozzávetőleg 900 embert küldtek el, azóta évenként 100-200 fővel csökkentik a létszámot, de közben sokakat fel is vesznek. A Népszabadság azt írja, hogy az MTVA Kunigunda útján található gyártóbázisán állandó beszédtéma a kollégák között, hogy miközben minden évben százas nagyságrendben küldik el a régi dolgozókat, folyamatosan jönnek az újak, akik előbb gyakornokként dolgoznak, majd állományba kerülnek. Szerintük ezzel az a szándékuk, hogy egy új gárdára cseréljék le a régóta, akár több évtizede a közmédiában dolgozó szakembereket. 

A lap szerint mostani leépítés egyébként nem érinti a nemrég indított tévécsatornák – az M1 hír, az M4 Sport és az M5 kulturális-ismeretterjesztő – stábjait, ami szintén alátámaszthatja, hogy a régi munkatársakat akarják folyamatosan lecserélni.

Szerző