Pukli István nélkül is folytatja munkáját a Tanítanék

Publikálás dátuma
2016.09.29 07:03
Pukli távozott, a belső ellentétekről nem sokat tudni FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kilépett a Tanítanék Mozgalomból Pukli István, mert nem tartja jó iránynak, hogy a szervezet kiáll a pénteki Lásd az embert! megmozdulás mellett. Pilz Olivér, az oktatási tiltakozások bölcsőjének tekinthető miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, a Tanítanék másik vezéralakja szerint eddig is hangot adtak véleményüknek humanitárius kérdésekben, a mozgalom Pukli távozása után is folytatja a megkezdett munkát.

Radikális üzemmódba kapcsolást ígért még nyár elején a Tanítanék Mozgalom, de más szervezetek is azt hangoztatták, forró őszre számíthat a kormány az oktatásügy helyzete miatt. Ezt a forró őszt egyelőre csak Pukli István, a Tanítanék egyik vezetője, a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozások emblematikus alakja, a fővárosi Teleki Blanka Igazgatója hozta el nekünk. Négy hete a kormány napilapjában (Magyar Idők) beszélt arról, nem céljuk az Orbán-kormány megdöntése, a jelenlegi baloldal amúgy sem jelent alternatívát az ország irányítására. Tegnap pedig a Magyar Nemzetben jelentette be: kilép a Tanítanékból.

Mint ismert, a mozgalom csatlakozott a kvótanépszavazás és a gyűlöletkeltés ellen péntekre meghirdetett, Lásd meg az embert! elnevezésű demonstrációhoz. Pukli szerint ez elhibázott lépés, nem tartja jó iránynak, hogy a szervezet kiáll "egy ilyen átpolitizált, irtózatosan megosztó ügy mellett". Úgy véli, függetlenül attól, magánemberként mit gondol a kérdésről, egy ilyen lépéssel "rengeteg támogatót veszíthet a mozgalom". Pukli elmondta, a Magyar Időknek adott interjúja miatt is voltak nézeteltérései a Tanítanék többi vezetőjével, amiket szerinte nem sikerült teljesen elsimítani, a "sorozatos félreértések" és másként gondolkodás is közrejátszott abban, hogy kilépett.

A mozgalom másik vezetőjét, Pilz Olivért is hirtelen érte Pukli döntése, bár az igazgató a Magyar Nemzetnek azt mondta, levelet is írt a Tanítanék tagjainak.

- Nem sokkal az interjú megjelenése előtt, szerda reggel kaptam rövid levelet Istvántól. Az okokról egyelőre mi is csak annyit tudunk, amennyi a sajtóban megjelent - mondta lapunknak Pilz. A miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke hangsúlyozta: a történtek után is köszönettel tartoznak Pukli Istvánnak, az igazgató szerinte eddig is sokat tett az oktatásügyért.

Azzal viszont nem ért egyet, hogy a Lásd meg az embert! demonstrációhoz való csatlakozás a mozgalom kárára válna. - A rendezvény nem politikai, hanem civil kezdeményezés. A Tanítanék Mozgalom eddig is megnyilvánult humanitárius kérdésekben, most is van mondanivalónk. Az akció elnevezésében is benne van az, amit a pedagógusok szintén hiányolnak: a kormány intézkedései mögött nem látjuk az embert. Pilz leszögezte: a Tanítanék folytatja a megkezdett munkát Pukli távozása után is. - Ez nem egy egyszemélyű mozgalom, a szervezetnek több tízezer követője van, társadalmi támogatottsága is elég nagynak mondható. Az irány eddig is megvolt, azon haladunk tovább. Amíg nem sikerül érdemi javulásokat elérni az oktatásban, nem állunk meg - emelte ki. Azt Pilz nem tudta megmondani, hogy a zuglói igazgató nyilatkozatai és kilépése ronthat-e a mozgalom támogatottságán, ugyanakkor hangsúlyozta: a Tanítanék olyan szervezet marad, ami "nem mond ezen a héten sem mást, mint amit az előző héten mondott".

Bár a mozgalom támogatottságát nem mérik, egyértelmű, hogy a félreérthető nyilatkozatok, a belső ellentétek romboló hatással bírnak. Korábban Pukli úgy nyilatkozott: be kell látni, a jelenlegi kormány bukása nélkül nem lehet lényegi oktatáspolitikai változásokat elérni. Rá egy napra pedig úgy, a mozgalomnak nem lehet célja a kormány megbuktatása. Korábban Pukli visszautasította még a feltételezését is annak, hogy politikai pályára akarna lépni. A Magyar Nemzetnek tegnap azt nyilatkozta: ebben a kérdésben minden nap másképp gondolkodik, "egyik nap így ébredek fel, a másik nap úgy".

A kormány megbuktatására vonatkozó kijelentés valóban félreérthető volt: annak beismerése, hogy a kormány bukása nélkül nem lehet érdemben javítani az oktatás helyzetén, nem jelenti azt, hogy a Tanítanéktól kell várni az Orbán-kabinet megdöntését. Ezt Pilz Olivér is elmondta, ugyancsak a Magyar Időkben. Egy szakmai alapokon létrejött civil szerveződésnek valóban nem lehet célja a kormány leváltása, hiszen ahhoz az eszközei sincsenek meg. Ez az ellenzéki politikai pártok dolga lenne. Egy, az oktatás helyzetének javítása érdekében létrejött szervezetnek az oktatás helyzetének javítása lehet a célja, amihez - és ezt viszont már a Tanítanék vezetői is belátták - a jelenlegi hatalom leváltásán keresztül vezet az út. Magát a kormányváltást viszont nem tőlük kell várni, akkor sem, ha az elmúlt években levezényelt intézkedések miatt az oktatásügy is igencsak átpolitizált területté vált. Ugyanakkor elég vészjósló kórképet ad a jelenlegi ellenzéki pártok helyzetéről, hogy az orbáni irányból kiábrándult tömegek egy szakmai-civil szerveződésben látták meg a kormányváltó erőt.

Pukli István folytatni szeretné az oktatás javításáért megkezdett küzdelmet. Lehet, hogy új civil szervezetet alapít, nyilatkozata alapján már az sem kizárt, hogy politikai pályára lép. Egy felelősségteljes vezető viszont nem kelhet fel az egyik nap "így", a másik nap "úgy". Félő, hogy a Tanítanék emiatt veszít majd támogatókat, nem pedig azért, mert kiáll egy, az emberek idegengyűlöletének gátlástalan felkorbácsolása elleni megmozdulás mellett.

Újabb pofon a tanároknak
A pedagógusok újabb arcul csapása az, ami a Köznevelési Kerekasztalnál történt, ráadásul törvényellenes is - közölte Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arra a hírre reagált így, miszerint a kerekasztal keddi ülésén a kormány elfogadta a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) azon javaslatát, hogy gyorsított eljárásban jelentkezhessenek minősítő vizsgára azon hét évvel a nyugdíj előtt álló tanárok, akik nem töltöttek fel portfóliót a legutóbbi eljárás során. Gallóné emlékeztetett: a kerekasztal március 8-ai döntésében viszont az olvasható, az érintett tanároknak nem kell minősítésen átesniük, automatikusan Pedagógus II. fokozatba kerülnek. Korábban Balog Zoltán miniszter is erre tett ígéretet, de a hatályos köznevelési törvény is erről rendelkezik. Horváth Péter, az NPK elnöke a Népszabadságnak pedig arról számolt be, a kar valójában nem is azt javasolta, amit most a kormány elfogadott.

Szerző

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48