Előfizetés

Nem enyhül a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2016.09.30. 07:22
Madár István szerint át kellene állni az innovatív gazdasági modellre FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rengeteg a munkaerő tartalék, csak az a baj, hogy nagy részük alkalmatlan arra, hogy megjelenjen az elsődleges munkaerő piacon. A közfoglalkoztatás pedig egyértelműen zsákutca. Az elvándorlás versenyképességi kérdéssé vált. A munkaerőhiány kezelésére nincs kidolgozott stratégia.

Az unióban is az egyik legalacsonyabb, 5 százalék alatti a hazai munkanélküliségi ráta és a válság óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatás - dicsekedett a napokban Varga Mihály gazdasági miniszter. Ezt a rendkívül kedvező képet azonban jelentős mértékben árnyalta Madár István, a Portfolió vezető elemzője a Joint Venture Szövetség (JVSZ) makrogazdasági rendezvényén tartott előadásában.

A válság mélypontja óta folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottság és ez a közmunka nélkül is igaz - ismerte el a vezető elemző. A munkanélküliségi ráta csökkenése is jó hír. Ugyanakkor ez a kép túl szép is ahhoz, hogy így igaz legyen - tette hozzá. A feldolgozóiparban például a cégek kétharmada már arra panaszkodik, hogy a munkaerőhiány a termelés korlátjává vált. A régió többi országa is hasonló gondokkal küzd, de Magyarországon ez vált az első számú problémává.

Azok az inaktívak, akik valamilyen módon jelzik igényüket a munkára, azok a munkanélküliek, akik aktívan keresnek munkát, illetve azok a közmunkások, akik valamilyen módon a nem elsődleges munkaerő piacon helyezkednek el, elvileg mintegy 600 ezres munkaerő tartalékot jelentenek Magyarországon. Mennyiségi probléma tehát papíron nincs, de a valóságban annál több a gond. Jelentősek például a régiós eltérések. Közép-Magyarországon egy bejelentett üres munkahelyre 3-4 munkakereső jut, míg Észak-Magyarországon attól függően, hogy közmunkásokkal, vagy nélkülük számolják, 22, illetve 45 munkakereső jut egy-egy meghirdetett munkahelyre.

A foglalkoztatottság 2007-2015 között a közmunkásokkal mindenhol növekedett, de ha őket leválasztjuk, akkor leginkább Közép-Magyarországon bővült, míg más régiókban csökkent, vagy stagnált - állapította meg az elemző.

Nemcsak területi okai vannak a látszólagos ellentmondásnak a bőséges tartalék és a munkaerőhiány között, a képzettségi különbségek is közrejátszanak. A szakképzett, vagy legalábbis valamilyen szinten a versenyszférában alkalmazható dolgozók már a hazai, vagy a külföldi munkaerőpiacon elhelyezkedtek. A közfoglalkoztatottak azonban gyakorlatilag zsákutcába kerültek és alig 10-13 százalékuknak van esélye bejutni az elsődleges munkaerő piacra - figyelmeztetett Madár István.

Ösztönözni kellene a belső mobilitást, bár a közhiedelemmel ellentétben ez most is működik, hiszen míg az elmúlt 10 évben az ország lélekszáma 250 ezerrel csökkent, Közép-Magyarország népessége 150 ezerrel nőtt. Nyugat- és Közép-Dunántúlon pedig fékezte a betelepülés a lakosság fogyásának mértékét.

Képzési programokkal és a közmunka programok újragondolásával lehetne javítani az egyre feszítőbb minőségi munkaerőhiányon - emelte ki az elemző. Béremelésekkel pedig az úgynevezett önkéntes munkanélkülieket lehetne visszacsalogatni a munkaerő piacra, azokat akik keveslik azt a jövedelmet, amit a munkájukért most kaphatnak. Lehetséges munkaerőforrás az államapparátus leépítése is, ami a hangzatos ígéretek ellenére inkább valamelyest még "hízott" is az utóbbi időben. Szóba jöhetnének még a külföldi munkavállalók, de ez úgy tűnik egyelőre kényes politikai kérdés.

Az elvándorlás pedig versenyképességi kérdéssé vált, erre utal World Economic Forum (WEF) 138 országot felölelő versenyképességi rangsora is, amelyen összességében a 69. helyet foglaljuk el 2016-ban. A ragsor számításakor figyelembe vett 12 pillér egyike a munkaerő-piaci hatékonyság, ami alapján csak a 80. helyezést értük el. A legnagyobb gond, hogy Magyarország nem tudja itthon tartani a tehetségeket - ezen a téren csak nyolc ország teljesít nálunk rosszabbul.

A munkajövedelmek, a bérszínvonal emelésével aligha lehetne hazacsábítani a külföldön dolgozókat, de fékezhetné a kivándorlás ütemét - mondta Madár István. Itt az államnak is lenne feladata, mert például az adóék, vagyis a nettó bér és a teljes munkaerő költség aránya főleg az alacsony jövedelműek esetében extrém magas. Ha nem is a magas adóék az elsődleges oka a hazai minőségi munkaerőhiánynak, azért át kellene gondolni, hogy a munkát terhelő adóztatás nagyon rossz Magyarországon. Időszerű lenne a lineáris (egykulcsos) személyi jövedelemadó újragondolása is, pontosabban ez azóta időszerű, amióta bevezették - tette hozzá az elemző.

A tőke, a munkaerő, illetve a termelékenység figyelembe vételével az elmúlt években Magyarország szinte kizárólag a munkaerő bővülésével ért el növekedést. Nem volt érdemi termelékenység növekedés - állapította meg Madár. Csakhogy a képzett munkaerő gyakorlatilag elfogyott, de a képzetlen is fogyóban, még a nyugdíjkorhatár emelése jelent némi tartalékot - tette hozzá. Ezért át kellene állni az innovatív gazdasági modellre, és egyre magasabb hozzáadott értékkel kellene termelni. Az innovációs kapacitások fejlesztése, a kutatás-fejlesztés, a képzett mérnökök, kutatók alkalmazása, a korszerű intézmények, az eredményeket befogadni képes vállalatok és az egyre komplexebb üzleti környezet kialakulása jelenthet kiutat. Át kellene alakítani az intézményi hátteret is, mert már a régióban is csak Horvátországot előzzük meg a versenyképességi rangsorban- figyelmeztetett a vezető elemző.

Termelékenyebbek a külföldiek
A növekedés forrásai 2013 óta hol az uniós forrásokkal megvalósított beruházások, hol a belső fogyasztás, illetve az exportvezérelt ágazatok voltak. A külföldi működőtőke, mint a növekedés egyik fontos eleme 2010-14. között 17 százalékkal nőtt, koncentráltan főleg német, holland és osztrák befektetők révén - mondta Freid Mónika, a KSH Tájékoztatási főosztály főosztályvezetője a JVC konferencián. Elsősorban a gyógyszer-, a járműgyártás és az elektronikai ipar területén. A Magyarországon működő 18 ezer külföldi irányítású cég - a hazai vállalkozások 3,5 százaléka -, adja a legtöbb teljesítménymutató több mint 50 százalékát. A termelékenységük 2,5-szerese a magyar vállalkozásokénak. A bruttó hozzáadott érték 60 százaléka pedig a német, USA és osztrák cégeknek köszönhető. Ez 3 ezer céget jelent, ami a magyarországi működő cégek 1 százaléka.

Orbán a sajátjainál kampányol

Ha a bevándorlást elhibázzuk, akkor nemcsak a mi Magyarországunk változik meg, a gyerekeink, unokáink Magyarországa is egészen más lesz, mint amilyen migráció nélkül lehet - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 műsorában.

A kormányfő értékelése szerint vannak olyan döntések, amelyeket meg lehet változtatni, de a bevándorlás kérdése olyan ügy, amelyben ha hibázunk, többet nem tudjuk kijavítani. Erről szól a nyugat-európai országok mókuskerékszerűen ismétlődő sok belső vitája és feszültsége - tette hozzá.

Azt mondta: az emberek megértették ezt a helyzetet, tudják, hogy az ország jövőjéről van szó. Megjegyezte: ettől még pártvélemények vannak, a baloldal általában bevándorláspárti, a jobboldal pedig úgy szeretné megőrizni az országot, amilyen. Szerinte azok, akik nem vesznek részt a vasárnapi népszavazáson, rábízzák a döntést a többiekre.

Orbán Viktor azt is jelezte: a referendum eredményével a háta mögött kész arra, hogy jövő héten Brüsszelbe utazzon és tárgyaljon az unióval a kvótákról. Az EU-ra a demokráciák közösségeként hivatkozott, kifejtve: ha egy nemzet ellenez egy szabályozást, akkor azt nem lehet ráerőltetni. "Ennek szeretnék érvényt szerezni" - fogalmazott.

A kormányfő helytelenítette, hogy az EU nem tisztázta az elején, hogy miként segítsen a bajba jutott embereken. Jó néhány tagállam pedig meghívta őket saját országába, majd amikor rájött, hogy ebből baj lesz, akkor azt gondolta, kiválogatja azokat, akikre szüksége van, a többieket pedig szétosztja - mondta. Hozzátette: a legveszélyesebbnek azt tartja, hogy nem mondtak ki egy felső határt.

Orbán Viktor ezt szembeállította a magyar állásponttal, amely oda vinné a segítséget, ahol arra valóban szükség van, a kezdetektől a határvédelmet képviseli, továbbá rögzíti hogy "nekünk magyaroknak kell eldönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem". "Mi nem akarjuk, hogy a közbiztonság romoljon, nem akarunk terrorfenyegetettséget, nem akarjuk megváltoztatni az életünket, nem akarjuk más alapokra helyezni a családi viszonyainkat, a nőkről való gondolkodásunkat, a sajtó- és vallásszabadságról kialakított eszméinket" - sorolta.

A miniszterelnököt megkérdezték Európa jövőjéről is. Kifejtette: nem tudhatja, hogy a kontinens milyen formában szervezi majd az életét, de olyan Európát, benne olyan Magyarországot akar, ahol az élet derűs, biztonságos és jómódú. "Ma az európai élet ilyen, ha nem rontjuk el, akkor ilyen is maradhat" - összegzett.

Orbán a sajátjainál kampányol

Ha a bevándorlást elhibázzuk, akkor nemcsak a mi Magyarországunk változik meg, a gyerekeink, unokáink Magyarországa is egészen más lesz, mint amilyen migráció nélkül lehet - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 műsorában.

A kormányfő értékelése szerint vannak olyan döntések, amelyeket meg lehet változtatni, de a bevándorlás kérdése olyan ügy, amelyben ha hibázunk, többet nem tudjuk kijavítani. Erről szól a nyugat-európai országok mókuskerékszerűen ismétlődő sok belső vitája és feszültsége - tette hozzá.

Azt mondta: az emberek megértették ezt a helyzetet, tudják, hogy az ország jövőjéről van szó. Megjegyezte: ettől még pártvélemények vannak, a baloldal általában bevándorláspárti, a jobboldal pedig úgy szeretné megőrizni az országot, amilyen. Szerinte azok, akik nem vesznek részt a vasárnapi népszavazáson, rábízzák a döntést a többiekre.

Orbán Viktor azt is jelezte: a referendum eredményével a háta mögött kész arra, hogy jövő héten Brüsszelbe utazzon és tárgyaljon az unióval a kvótákról. Az EU-ra a demokráciák közösségeként hivatkozott, kifejtve: ha egy nemzet ellenez egy szabályozást, akkor azt nem lehet ráerőltetni. "Ennek szeretnék érvényt szerezni" - fogalmazott.

A kormányfő helytelenítette, hogy az EU nem tisztázta az elején, hogy miként segítsen a bajba jutott embereken. Jó néhány tagállam pedig meghívta őket saját országába, majd amikor rájött, hogy ebből baj lesz, akkor azt gondolta, kiválogatja azokat, akikre szüksége van, a többieket pedig szétosztja - mondta. Hozzátette: a legveszélyesebbnek azt tartja, hogy nem mondtak ki egy felső határt.

Orbán Viktor ezt szembeállította a magyar állásponttal, amely oda vinné a segítséget, ahol arra valóban szükség van, a kezdetektől a határvédelmet képviseli, továbbá rögzíti hogy "nekünk magyaroknak kell eldönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem". "Mi nem akarjuk, hogy a közbiztonság romoljon, nem akarunk terrorfenyegetettséget, nem akarjuk megváltoztatni az életünket, nem akarjuk más alapokra helyezni a családi viszonyainkat, a nőkről való gondolkodásunkat, a sajtó- és vallásszabadságról kialakított eszméinket" - sorolta.

A miniszterelnököt megkérdezték Európa jövőjéről is. Kifejtette: nem tudhatja, hogy a kontinens milyen formában szervezi majd az életét, de olyan Európát, benne olyan Magyarországot akar, ahol az élet derűs, biztonságos és jómódú. "Ma az európai élet ilyen, ha nem rontjuk el, akkor ilyen is maradhat" - összegzett.