A pályázat apropója az, hogy a "Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások (KEK) Központi Hivatala a Belügyminisztériummal egyeztetve betiltotta élő nemzeti írásműveltségünk egyik jelenkori elemét, a székely-magyar rovás aláírások (alárovás) alkalmazását személyi iratokban". Arra a kérdésre, hogy miért az Üzenjük Budapestnek lett az alapítvány szlogenje, Rumi Tamás, az alapítvány egyik kuratóriumi tagja lapunknak elmondta: Brüsszel és egész Európa példaként szolgálhat Magyarországnak, mert ott bárki használhatja a rovásírást aláírásként. Ez saját kulturális örökségünk. Az alapítvány Budapestnek, a törvényalkotóknak üzen, hogy ők is megértsék – olvasható honlapjukon a pályázati felhívásban, hogy a rovásírás kulturális önazonosságunk része.
Az alapítvány nemcsak az alárovást választotta a hagyományőrzés egyik eszközének, hiszen egyes településneveink is olvashatók rovásfelirattal a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közreműködésével. Az még tisztázatlan, hogy kinek az ötlete volt a magyar településnevek rovásírásos megjelenítése. A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2010-ben indította el rovásírásos táblaállítási misszióját, egy székelyföldi kezdeményezést importálva – nyilatkozta büszkén akkor Szegedi Csanád volt jobbikos EP-képviselő. A kezdeményezést nem egyedül a Jobbik, hanem a Rovás Alapítvány is szorgalmazta. Rumi elmondta, ma már a teljes pártpaletta részt vesz a rovásírásos településnevek kihelyezésében.
Az alapítvány kultúrmisszióba kezdett: diplomáciai sikerként könyvelik el, hogy teljes egészében rovásos Újszövetséget ajándékoztak XVI. Benedek Pápának. Rumi ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy így a katolikus egyház is áldását adta a rovásírásra. Legalább ennyire büszkék első űr-rovásemlékükre, ami egy rovásírásos matrica, amelyet maga Charles Simonyi ragasztott űrhajójába.
