Hitlert tekinti mintának az elnök

Egyre bizarrabb kijelentéseket tesz Fülöp-szigetek öntörvényű elnöke, Rodrigo Duterte. Saját kábítószerellenes hadjáratát a holokauszthoz, ezzel együtt magát Adolf Hitlerhez hasonlította. „Hitler hárommillió zsidót mészárolt le. Itt pedig hárommillió kábítószerfüggő él. Szívesen végeznék én is velük” – jelentette ki Duterte a fülöp-szigeteki fővárosban, Manilában. 

Azt kifejtette, „Németországnak volt egy Hitlerje”, amivel arra utalt, hogy hazájának pedig egy olyan remek elnöke, mint ő. Azt is mondta, hogy bírálói kemény drogellenes politikája miatt „Hitler unokaöccsének” nevezték, s mindezt olyanok mondták, akiknek „fogalmuk sincs, hazájában milyen súlyos gondot jelent a kábítószerfüggőség”. Az 1945-ben született Rodrigo Duterte 2016. június 30. óta tölti be hazája elnöki tisztségét. Előzőleg Davao város polgármestere volt, ahol városvezetése idején minden korábbinál magasabbra szökött a gyilkosságok száma, illetve 15 fülöp-szigeteki város közül itt történik a második legtöbb nemi erőszakkal kapcsolatos cselekmény. Duterte ezzel szemben azt állította, hogy Davao az egyik legbiztonságosabb település lett hazájában.

Elnöki megbízatása óta módfelett keményen lép fel a kábítószerkereskedőkkel és – függőkkel szemben. Július eleje és szeptember vége között összesen 1247 személyt gyilkoltak meg rendőri bevetések során. További 1721 feltáratlan gyilkossági eset is történt.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Duterte történelmi ismeretei hagynak kívánnivalót maguk után, mert a náci rémuralom idején nem három-, hanem hatmillió zsidóval végeztek.

Drámai drágulás a benzinkutakon

Emelkedett mától bruttó 6,35 forinttal a 95-ös benzin, és 12,70 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára a jövedékiadó-szabályozás változása miatt.

Az Országgyűlés által júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény a kőolaj világpiaci árának negyedéves átlagához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az új szabályozás szerint emelkedik a jövedéki adó, ha a Brent olaj hordónkénti világpiaci átlagára 50 dollár alá süllyed, ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak. Ez azt is jelenti egyben, hogy ha időközben a kőolaj világpiaci ára barrelenként 50 dollár fölé emelkedne, a többlet jövedéki adó akkor az év végéig maradna.

Az emelkedéssel a benzin átlagára 339-340 forintra, a gázolajé 345-346 forintra nő.

A benzin ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor a 95-ös benzin átlagára bruttó 2 forinttal csökkent, a gázolaj ára nem változott. A mai áremelés a megszokott mértéket jóval meghaladja.

Az északi-tengeri úgynevezett Brent-olaj ára némileg már emelkedett is, mert az OPEC tagállamai, 2008. óta először ismét megállapodtak a kitermelés csökkentésében. Igaz, erre még a novemberi bécsi csúcson is rá kell bólintania a kőolajtermelő államok vezetőinek.

Az alacsony olajárak a legtöbb kitermelőt nehéz helyzetbe hozták, főleg azokat, amelyek gazdasága szinte csak a szénhidrogén exporttól függ, mint Oroszország, vagy több Öböl-menti ország. A helyzet annyira súlyos, hogy Szaud-Arábia, a legjelentősebb olajtermelő ország még a számára nem éppen baráti Oroszországgal, Iránnal és Irakkal is kész volt egyeztetni.

Elemzők azonban arra is figyelmeztettek, hogy még ha az OPEC valóban csökkenti is a napi kitermelést 33,24 millió hordóról 32,5 millióra, vagyis napi 700 ezer hordóval, az amerikai, kanadai palaolaj készletek és kitermelés miatt kétséges, hogy hosszabb távon fenntartható lesz-e a magasabb, 50 dollár feletti olajár.

Továbbra is veszélyben a Deutsche Bank

Nem csitul a bizonytalanság a Deutsche Bank csődközeli helyzete körül. A legnagyobb német pénzintézettel szemben már odáig fajult a bizalmatlanság, hogy több amerikai befektetési alap is megszüntette vele piaci kapcsolatait. A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, szerintük még egyáltalán nem biztos, hogy a Deutsche Bank állami kisegítésre szorul.

A piaci hangulatot azonban nem javítják az egyre-másra felröppenő pletykák, amelyek szerint például a török állam szívesen bevásárolná magát a német hitelintézetbe. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium eközben bejelentette: a Deutsche Bankra kiszabott 14 milliárd dolláros bírságát szívesen összevonná két másik nagy európai hitelintézet büntetésével – ez azonban ugyancsak nem segíti elő az átlátható helyzet kialakulását.

A Deutsche Bankra két héttel ezelőtt szabta ki az amerikai hatóság a hatalmas büntetést, mivel a pénzintézet a 2007-es válsághoz vezető hitelboom idején felelőtlenül bocsátott ki lakáshitel-fedezetű értékpapírokat. A bank azonban csak 5,5 milliárdnyi tartalékkal rendelkezik erre a célra, így a bírság kifizetése a társaság tőkéjét sodorná veszélybe. Az üggyel kapcsolatban csakhamar felmerült az állami kisegítés lehetősége is, mivel a Deutsche Bank esetleges bedőlése hatalmas érvágást jelentene a német gazdaságnak az ország legnagyobb bankjaként és jelentős foglalkoztatójaként.