Előfizetés

Haumann Péter hirtelen felmondott

Publikálás dátuma
2016.10.01. 16:32
Haumann Péter a Pinokkióban FOTÓ: Népszava
Rejtélyes körülmények között, szinte egyik pillanatról a másikra vált ki a Katona József Színház társulatából Haumann Péter - írja a Bors.

A színész 22 éve volt állandó tag, a legnagyobb sikerű főszerepeket bízták rá, az idei évadban azonban már egyetlen előadásban sem szerepel. Az első, ijesztő hírek arról szóltak, hogy nemcsak a társulattól vált meg, hanem a színészettel is fel akar hagyni, hogy minél több időt tölthessen unokáival, Rozival és Bellával. Lánya, Haumann Petra szerint erről szó sincs, édesapja játszani szeretne, hiszen a színpad az élete. Erre egyébként lesz lehetősége, februárban a Pesti Magyar Színház A fösvény című darabjában szerepel két színész gyerekével, Petrával és Mátéval.

– Apu valóban szabad gyök most, amelyik színházigazgatónak van esze, leköti. Régóta nem kapott az egyéniségéhez illő és a tehetségének megfelelő szerepeket. Nem fog visszavonulni, hiszen színpadra született – je­len­tette ki határozottan Petra.

A színész szerepeit a Katonában egyébként átvették. Máté Gábor igazgató korábban nehezen pótolhatóként jellemezte a távozó művészt. 

A cikket itt olvashatja!

London "nem zárja be az ajtót" a képzett munkaerő előtt

A brit pénzügyminiszter szerint Nagy-Britannia "nem zárja be az ajtót" a magasan képzett külföldi munkaerő előtt azután sem, hogy elhagyta az Európai Uniót.

Philip Hammond a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kijelentette: bármilyen megoldás szülessen is a kilépési tárgyalásokon a bevándorlás szabályozására, a brit kormány e szabályozási jogokkal "felelősen fog élni".

Hammond szerint a bevándorlás majdani szabályozási rendszerét úgy kell alkalmazni, hogy az segítse a brit gazdaság fejlődését. Az EU-tagságról júniusban tartott népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a brit választók a szuverenitás és a határok feletti ellenőrzés visszaszerzését várják el a kormánytól, de olyan módon, hogy a brit gazdaság tovább növekedhessen - tette hozzá.

A pénzügyminiszter szerint a brit kormány "bizonyosan" nem arra fogja felhasználni a jövőbeni bevándorlási szabályozást, hogy "bezárja az ajtót" a magasan képzett külföldi munkaerő előtt, ha jelenlétük elősegíti a befektetések beáramlását és a növekedést, "legyen szó bankárokról, szoftverfejlesztő mérnökökről vagy globális nagyvállalatok igazgatóiról".

A brit kormány még nem részletezte, hogy a kilépés után milyen eszközökkel kívánja szabályozni a bevándorlást, de az ausztráliai mintájú, pontozásos elbírálási rendszer bevezetése - amely a népszavazás előtt a kilépést pártoló tábor kampányának egyik fő eleme volt - mára lekerült a napirendről.

Theresa May miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy olyan rendszert szeretne, amelyben a brit kormány maga dönti el, hogy ki telepedhet le Nagy-Britanniában. May szerint a pontrendszer éppen ezt nem tenné lehetővé, hiszen ha a pontozásos módszer alapján meghatározott elbírálási kritériumoknak a bevándorlási engedélyért folyamodók megfelelnek, akkor további mérlegelés lehetősége nélkül, automatikusan be kellene őket engedni az országba.

Az elsődleges probléma azonban továbbra is az, hogy az uniós munkavállalók beáramlásának korlátozásával Nagy-Britannia a jelenlegi uniós szabályozás alapján elvileg elveszítené akadálytalan hozzáférését az EU belső piacához. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz - ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.

Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

London "nem zárja be az ajtót" a képzett munkaerő előtt

A brit pénzügyminiszter szerint Nagy-Britannia "nem zárja be az ajtót" a magasan képzett külföldi munkaerő előtt azután sem, hogy elhagyta az Európai Uniót.

Philip Hammond a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kijelentette: bármilyen megoldás szülessen is a kilépési tárgyalásokon a bevándorlás szabályozására, a brit kormány e szabályozási jogokkal "felelősen fog élni".

Hammond szerint a bevándorlás majdani szabályozási rendszerét úgy kell alkalmazni, hogy az segítse a brit gazdaság fejlődését. Az EU-tagságról júniusban tartott népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a brit választók a szuverenitás és a határok feletti ellenőrzés visszaszerzését várják el a kormánytól, de olyan módon, hogy a brit gazdaság tovább növekedhessen - tette hozzá.

A pénzügyminiszter szerint a brit kormány "bizonyosan" nem arra fogja felhasználni a jövőbeni bevándorlási szabályozást, hogy "bezárja az ajtót" a magasan képzett külföldi munkaerő előtt, ha jelenlétük elősegíti a befektetések beáramlását és a növekedést, "legyen szó bankárokról, szoftverfejlesztő mérnökökről vagy globális nagyvállalatok igazgatóiról".

A brit kormány még nem részletezte, hogy a kilépés után milyen eszközökkel kívánja szabályozni a bevándorlást, de az ausztráliai mintájú, pontozásos elbírálási rendszer bevezetése - amely a népszavazás előtt a kilépést pártoló tábor kampányának egyik fő eleme volt - mára lekerült a napirendről.

Theresa May miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy olyan rendszert szeretne, amelyben a brit kormány maga dönti el, hogy ki telepedhet le Nagy-Britanniában. May szerint a pontrendszer éppen ezt nem tenné lehetővé, hiszen ha a pontozásos módszer alapján meghatározott elbírálási kritériumoknak a bevándorlási engedélyért folyamodók megfelelnek, akkor további mérlegelés lehetősége nélkül, automatikusan be kellene őket engedni az országba.

Az elsődleges probléma azonban továbbra is az, hogy az uniós munkavállalók beáramlásának korlátozásával Nagy-Britannia a jelenlegi uniós szabályozás alapján elvileg elveszítené akadálytalan hozzáférését az EU belső piacához. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz - ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.

Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.