A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) gazdasági rovatában Orbán megharapja a kezet, amely eteti? címmel közölte Christian Geinitz írását, aki kiemelte: Magyarország jól él EU-tagságából, jobban mint a legtöbb tagállam, "de a kormány és a nyilvánosság nem látja be, hogy ezért részt kell vállalnia a közösség valamennyi döntéséből".
Kifejtette, hogy Magyarország - a Brüsszellel nemcsak menekültügyben, hanem Orbán Viktor miniszterelnök "kormányzási stílusa" körül folytatott csatározások ellenére - gazdaságilag igen jól jár az uniós tagsággal, a közösségtől kapott pénz összegét tekintve Lengyelország és Görögország után a harmadik helyen áll a legtöbbet profitáló országok rangsorában, és sok más szempontból is, köztük a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket tekintve is a legnagyobb haszonélvezők közé tartozik. Elemzőket idézve megjegyezte, érdekes, hogy a korlátozó menekültpolitika mellett "a magyarok nagyon mobilis munkavállaló migránsok".
A Die Welt A magyar kormány számára hirtelen hasznossá váltak a romák címmel (online kiadásában Miként játsszák ki Magyarországon egymás ellen a migránsokat címmel) közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy a budapesti vezetés a vitatott népszavazás előtt "kijátssza egymás ellen a kisebbségeket", és ezenkívül sok családot is megoszt a menekültek ügye.
Kifejtette, hogy a romákkal szemben a magyar társadalomban gyakran éppen olyan ellenségesség tapasztalható, mint "újabban a menekültekkel, migránsokkal és muszlimokkal" szemben, most viszont "a kormány azt mondja, hogy a menekülteknek juttatott több pénz kevesebb pénzt jelent a romáknak", amivel nyilvánvalóan szavazásra akarja ösztönözni a romákat.
A többi között hozzátette: a kormány képviselői a lakossági fórumokon a fenyegető veszélyekről beszélnek, azt pedig nem mondják el, hogy a betelepítésről szóló tervek már lekerültek a napirendről Brüsszelben. Megjegyezte: a felmérések alapján hatásos a kormány plakátkampánya, amely azt sugallja, hogy a "migránsok betegségeket hurcolnak be, megerőszakolják a nőket és növelik a terrorveszélyt". Ennek következtében a lakosság jóval negatívabban ítéli meg a "külföldieket, migránsokat és muszlimokat" mint egy éve, pedig korábban Magyarország azon európai államok közé tartozott, amelyekben a legkevesebb ellenérzés volt a muzulmánokkal szemben.
A Die Welt vezércikkében is kitért a magyar kvótareferendumra: az Egész Európa Merkel ellen című írásban a szerző, Dirk Schümer kiemelte, hogy az utóbbi időszak "választási katasztrófái" után két fronton is fenyegetik a német kancellárt: délen szakítani akarnak a megszorító költségvetési politikával, keleten pedig a befogadás kultúrájával. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarországi népszavazás eredménye már most biztos: "a szavazók igent mondanak a kemény rezsimre, amely már 175 kilométeren biztosítja kerítéssel a nemzeti határt", és Orbán már régen nincs egyedül az uniós menekültkvóta elutasításával. "Pozsony és Bukarest között pártállástól függetlenül sehol sem látják be a politikusok, hogy miért kellene pakisztáni, bangladesi vagy szenegáli gazdasági menekülteket befogadniuk, amikor saját polgáraik százezrei kénytelenek emigrálni, gyakran gyermekeik nélkül Nyugat-Európába, hogy dolgozhassanak" - írta a Die Welt szerzője.
Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Sok szempontból kérdéses címmel közölt beszámolót, amelyben a szerző, Stephan Ozsváth kiemelte, hogy a magyar kormány egy éve kisebbségbe került a menekültkvótákról tartott szavazásnál, azonban Orbán Viktor "haragtartó". A többi között kifejtette, hogy a referendumnak jogilag akkor sincs jelentősége, ha a kormánynak megfelelő eredményre vezet, de az is lehet, hogy mégiscsak lesz jogi következménye, ezt jelzi, hogy a magyar sajtóban küszöbön álló alkotmánymódosításról beszélnek.
Elemzőket idézve kiemelte, hogy a "menekülttéma hátszelet biztosít Orbánnak", és a népszavazás "hadüzenet" Brüsszelnek és a hazai politikai ellenfeleknek, azonban a siker alapvető feltétele az 50 százalékos érvényességi küszöb elérése, és egy friss felmérés alapján meglehet, hogy nem jön össze elég szavazat.
A Libération című francia baloldali napilap úgy látja, hogy a referendumot megelőző kormánykampány lehetőséget nyújtott a kormányzó Fidesznek, hogy növelje népszerűségét és elterelje a figyelmet az olyan kérdésekről, mint az egészségügy helyzete vagy a korrupció. A 2018-as választások előtt másfél évvel tartott népszavazással a Fidesz saját táborát is mobilizálni szeretné a baloldallal szemben, amelynek becslések szerint mintegy 60 százaléka szavazhat nemmel. A cikkszerző Florence La Bruyere szerint akár érvényes lesz a szavazás, akár nem, Orbán Viktor elmondhatja, hogy a szavazók 90 százaléka őt támogatta. Érvényes voksolás esetén a kormány alkotmánymódosítást szeretne, amellyel kőbe vésné, hogy a magyar parlament Brüsszel felett áll a migrációs kérdésben, ami viszont ellenmondásba kerülhet az uniós szerződésekkel.
"Jó kis csaták ígérkeznek az Európai Bizottsággal, amely Orbán bűnbakja (lesz) a következő választásokhoz" - vélte a lap, amely szerint ugyanakkor Orbán nem akarja Magyarországot kivezetni az EU-ból, hanem meg akarja a közösséget változtatni és vissza akar térni a nemzetek Európájához. "Meg van arról győződve, hogy tíz év múlva több Le Pen lesz Európában mint Merkel, vezetőként látja magát ebben az új Európában, amelyben Magyarországnak nagyobb befolyása lenne" - idézte a lap Tóth Csaba politológust Orbán Viktorról. A Libération megszólaltatja még Kiszelly Zoltán és Krekó Péter politológusokat is.
Orbán utolsó kihívást intéz Európához címmel elemzi a magyar népszavazást az Il Giornale című jobbközép olasz napilap, amely úgy látja, Orbán Brüsszellel szembeni "keresztesháborúja" nem fog a referendummal véget érni. Az újság minimális esélyt ad annak, hogy egy olyan kicsi "peremnemzet", mint amilyen Magyarország saját víziójával lépjen fel az Unióban, mégis úgy véli, hogy "Orbán referenduma kiszámíthatalan folyamatot" indíthat el.
A jobbközép Il Foglio úgy látja, a magyarok nemet mondanak a "zsarnok Európának", amely - ahogyan a Szovjetunió idején történt - saját akaratát akarja a polgárokra kényszeríteni. Az újság ügyes politikai húzásnak nevezi a népszavazást, amelyet "Orbán további erőpróbákra használ fel a gyűlölt Brüsszellel szemben". Az Il Foglio - a Brexitet hozva fel példaként - megjegyzi, nem biztos, hogy a győzelem végül tényleg Magyarország javát szolgálja majd.
A balközép La Repubblica az Ásotthalomról közölt helyszíni tudósításához fűzött kommentárban azt írja: a magyar népszavazás, amelynek kérdésére csakis nemleges választ lehet adni, minden tekintetben Európáról szóló konzultáció, amely a közvélemény felhevítését szolgálja nacionalista érzelmekkel. A napilap az "Európa-ellenes" referendum céljai közé sorolja, hogy erősíti a Vlagyimi Putyin orosz elnök felé való közeledést, elvonja a magyarok figyelmét a gazdasági problémákról és szilárdítja Orbán hitelességét Angela Merkel német kancellárral szemben, aki a La Repubblica szerint a népszavazás első számú címzettje.
A L'Avvenire az olasz püspöki kar napilapja címoldalán hangsúlyozza, hogy az alaptörvényében az emberi élet védelmét leszögező Magyarország nem védi a háborúk elől menekülőket. Hangsúlyozza, hogy a népszavazással egy időben Magyarország jelentős összegért árusítja a letelepedési engedélyeket.
A magyar voks széthasíthatja Európát írta - az Il Messaggero című római napilap, hangsúlyozva, hogy a "magyar lázadás" az a kavics lehet, amely dominó-effektust indíthat el. Annak az elvnek az érvényesülése, hogy az egyes tagállamoknak nem kell tudomást venni a közösségi döntésekről, halálos csapást mérhet az európai integráció eszméjére - vélte az újság.
