"Itt gyalázatos embertelenség zajlik!"

Publikálás dátuma
2016.10.04. 07:15
Iványi Gábor: azt szeretnénk, hogy legalább a korábbi szerződés értelmében egy másik, megfelelő ingatlant biztosítsanak FOTÓ: TÓ
Sikerült megakadályozni, hogy jogellenesen kilakoltassák az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület által működtetett női átmeneti szálló lakóit. Az egyesület birtokvédelmi eljárást indított. A főpolgármester-helyettes nem érti, mi a probléma, szerinte gondosabban el sem járhattak volna.
Kérdések - egyelőre - válaszok nélkül

  • Mi a főváros hivatalos indoka az otthontalan nők "átköltöztetésére?"
  • Ha az indok a felújítás, a munka elvégzése után visszaköltözhetnek-e a lakók?
  • A felújítás után folytathatja-e ott tevékenységét az Oltalom Egyesület?
  • Miért nem hajlandó a főváros közvetlenül az egyesület képviselőivel tárgyalni?
  • Mit jelent az, hogy a fővárosi közgyűlés az ügyben hozott márciusi döntése "jelenleg nem érvényes"?

Délelőtt háromnegyed tízkor érkeztek meg hétfőn a fővárosi önkormányzat végrehajtói a József nádor tér 10-hez. Az A épület C lépcsőházának második emeletén található az Oltalom Karitatív Egyesület 64 férőhelyes női átmeneti szállója. A bejárat előtt vagy egy tucatnyian álldogáltak, amikor a hivatalnokok megjelentek. Felcsöngettek, a kaputelefonba elmondták, kik ők és honnan jöttek.

- Gyertek! Itt vannak! - kiáltotta egy asszony azoknak, akik egy kicsit távolabb álltak a bejárattól.

Az önkormányzat emberei, amint nyílt az ajtó, beslisszoltak, és bár látták, hogy mások is be szeretnének menni, gyorsan becsapták maguk mögött. Néhányan hitetlenkedve néztek, mások csak nevettek. Nem baj, kapucsengő, ajtó nyílik, megyünk be mi is. A lépcsőt használtuk, hogy feljussunk a másodikra, mert a liftbe a hivatalnokok zárkóztak, ám hiába nyomkodták a gombot, a felvonó nem mozdult. Kijönni nem akartak.

- Gyorsan, menjenek fel a lépcsőn, én addig még tartom egy kicsit a liftajtót - mondta huncut mosollyal egy idősebb férfi. Hát ezért nem mozdult az a lift.

Felértünk, az Oltalom női szállása előtt már egészen nagy tömeg várakozott. Nehezen lehetett bejutni: szimpatizánsokkal, a média képviselőivel, civil aktivistákkal volt tele a lakás. A Város Mindenkié Csoport aktivistái "ülve állták el az utat". A Ligetvédők képviseletében is többen megjelentek, Komáromy Gergő - ő volt az egyik demonstráló, akit nyáron a hatalom verőemberei súlyosan bántalmaztak az egykori Közlekedési Múzeumnál - egy egész zsáknyi sajtospercet is hozott.

Eljött Horváth Aladár roma jogvédő, Donáth László evangélikus lelkész, és több szocialista politikus - Lendvai Ildikó, Kunhalmi Ágnes, Korózs Lajos - is. Iványi Gábor, az Oltalom Egyesület és a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke mindenkivel barátságosan kezet fogott.

Ám a végrehajtók a küszöbig se jutottak, amint kiléptek a liftből, fotósok egész hada vakuzott a szemükbe.

- Hagyják abba, itt egy hivatalos eljárás zajlik! - mondta emelt hangon egyikük.

- Nem! Itt gyalázatos embertelenség zajlik! - vágott vissza egy középkorú hölgy.

***

Merthogy a végrehajtók azért érkeztek, hogy birtokba vegyék a női szállót, amit az Oltalom már több mint másfél évtizede olyan asszonyok megsegítésére működtet, akik elveszítették otthonukat, önálló lakhatási lehetőségeiket. A Fővárosi Közgyűlés még márciusban döntött úgy, hogy a szálló lakóit kipaterolja a belvárosi ingatlanból, és Budapest peremére, a Budapesti Módszertani és Szociális Központ (BMSZKI) külső Gyáli úti munkásszállójába költözteti őket. Az egyesület október 3-ig kapott időt, hogy "tisztán, kiürített állapotban" átadja az ingatlant.

Az első Orbán-kormány idején az Oltalommal kötött szerződést hivatalos indoklás nélkül egyoldalúan felbontották, Iványi Gáborékkal sem előtte, sem utána nem egyeztettek. A szerződés feltételeit sem teljesítenék, abban ugyanis az áll, az ingatlan használati joga csak akkor szűnik meg, ha a fővárosi önkormányzat más, hasonló adottságú ingatlant biztosít, ahol az egyesület tevékenysége tovább folytatható.

A Gyáli úti szálló azonban nem tekinthető ilyennek: egyrészt már most is túlzsúfolt, így nem is biztos, hogy mindenkinek lenne hely, másrészt pedig azt a BMSZKI működteti, a központtal az Oltalom semmilyen jogviszonyban nem áll, így az egyesület tevékenysége nem csak hogy nem folytatható, de meg is szűnik.

Iványi Gábor leszögezte: biztos, hogy ilyen feltételek mellett önként nem távoznak. A főváros pedig jelezte, amennyiben az ingatlan átadása nem történik meg, a kiürítés érdekében kénytelenek lesznek megtenni "a szükséges jogi intézkedéseket".

Iványi ezt úgy értelmezte, hogy a főváros a karhatalom igénybevételével történő kilakoltatásra készül. Amire hétfőn majdnem sort is kerítettek: az önkormányzat munkatársai, miután nem jutottak be a lakásba, és a sajtó is nagyon elkezdte zavarni őket, ezért arra szólították fel Iványit, tiltsa meg, hogy a szállón hang- és képfelvétel készüljön. Ez nem jött össze, a hivatalnokok amennyire csak tudtak, félrevonultak a folyosón, majd kétségbeesett telefonálásba kezdtek. Állítólag a rendőrséget is kihívták.

***

Délelőtt tizenegy órára már legalább százan demonstráltak az egyesület és a szálló lakói mellett, az embertelenség és a jogtalanság ellen. Ekkor Iványi Gábor bejelentette: a fővárosi önkormányzat birtokháborítást követett el, ezért az egyesület birtokvédelmi eljárást indított.

- Akárhogy is, Magyarország még mindig egy jogállam, ilyet nem lehet megtenni. Mi nem az erőre hallgatunk, hanem a jogra és az igazságra. Azt szeretnénk, hogy legalább a korábbi szerződés értelmében egy másik, megfelelő ingatlant biztosítsanak számunkra - ismételte az Oltalom egyszerű, jogos kérését Iványi.

Az átmeneti szálló lakói közül csak néhányan voltak otthon, a legtöbben dolgoztak. Akik maradtak, a leghátsó sorokban "bújtak el" - nem akartak a kamerák kereszttüzébe kerülni.

- Remélem, nem tart már sokáig, hamarosan nekem is munkába kell mennem.

- Úgy várjuk itt az önkormányzatisokat, mint a messiást!

- Ők már itt vannak. Most a rendőrökre várunk.

- Nincs ezeknek jobb dolguk? Üljenek az irodájukban, dolgozzanak, minket meg hagyjanak békén!

A beszélgetés két lakó között zajlott le: ha az utcán találkoztam volna velük, egyikükről sem gondoltam volna, hogy "hajléktalan". Maga a szálló sem olyan lerobbant, ahogy azt korábban a fővárosi önkormányzat a közvéleménnyel próbálta elhitetni. A közösségi szoba, a hálótermek is tiszták, a bútorokkal sincs semmi baj, bár nyilván nem a legfrissebb Ikea-darabok.

Még a top magyar egyetem egyes kollégiumai sincsenek olyan állapotban, mint az Oltalom női szállója. A legtöbb munkásszállóról már nem is beszélve. Az önkormányzatot azonban, ahogy a szerencsétlen sorsú emberek, úgy a tények is hidegen hagyják. Ezt Iványi újból megerősítette.

- Megjelent egy nyilatkozat, mely szerint már 25 kliensünk átjelentkezett más szállóra. Az igazság az, hogy öt ilyen emberről tudunk, és ők sem a jelenlegi helyzet miatt mentek el - mondta.

***

A birtokvédelmi eljárásról szóló bejelentés hatására a végrehajtók ismét hosszas telefonhadjáratba kezdtek. Fél tizenkettő körül bejöttek, hogy beszéljenek Iványival. Egy jegyzőkönyvet írattak alá az egyesület elnökével, amelyben az állt, megkísérelték birtokba venni az ingatlant, ám az egyesület ellenállása miatt ez nem sikerült. Érdekes módon a jegyzőkönyv előre megírt részéből utólag tollal kihúzták a Fővárosi Közgyűlés márciusi döntésére vonatkozó részt. Amikor erre Iványi rákérdezett, egy kurta válasz jött: az jelenleg nem érvényes.

Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem sikerült megtudni. Az önkormányzat emberei távoztak. Arra sem adtak egyértelmű választ, lehet-e számítani rendőri intézkedésre. A biztonság kedvéért az aktivisták közül többen ott maradtak, ha mégis feltűnne a karhatalom, riadóláncban értesíthessék egymást.

- Én csak annyit szeretnék kérdezni - jelentkezett egy asszony -, hol vannak ilyenkor a nagy keresztény politikusok? Hol szónokolnak most a keresztényüldözési vagy milyen államtitkárság képviselői? Hol vannak, amikor itt lábbal tiporják a szerencsétlen kisemberek jogait?

A főpolgármester-helyettes nem érti
- Nem értem, mi a probléma, ennél gondosabban nem járhatott volna el Budapest - fogalmazott lapunknak a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, amikor a József nádor téri női átmeneti hajléktalanszálló kiürítéséről kérdeztük.
Bagdy Gábor szerint a fővárosi önkormányzat nem szünteti meg a szállót, sőt jobb feltételeket kínál az ott megfordulóknak. - Új női hajléktalanszállót alakítottak ki ugyanis a Gyáli út 33-35. szám alatt, ahol három ágyas szobákat rendeztek be, amiről az Oltalom is tudhat, ha akar - fogalmazott Bagdy, hozzátéve: a József nádor téren lakók folyamatosan panaszkodtak a szálló miatt, zavarták őket a hajléktalanok, amit a főpolgármester-helyettes meg is ért.
A pénzügyek budapesti felelőse hosszan beszélt arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés még 2011-ben döntött egy új hajléktalan koncepcióról, azóta az önkormányzatnak két konzorciumi partnere van, a Menhely alapítvány és a Máltai Szeretetszolgálat. A rossz állapotban lévő hajléktalanszállókat sorra felújítják, állítása szerint József nádor térire most kerül sor.
Azt nem tudtuk meg, ez azt jelenti-e, hogy a felújítás után a jelenlegi lakók visszaköltözhetnek-e, illetve hogy az Oltalom Egyesület tovább folytathatja-e ott tevékenységét.
F. Á.
Szerző

Drágul az élelmiszer - Az áfacsökkentés sem csodafegyver

Publikálás dátuma
2016.10.04. 07:00
Újra drágul a sertéshús is FOTÓ: Tóth Gergő
Nem sokáig örülhettek a vásárlók a sertéshús áfájának idén januártól érvényes 27 százalékról 5 százalékra csökkentésének, mert az árak az elmúlt fél évben ismét megindultak fölfelé. A tej ugyan olcsóbb lett, de ez is megváltozhat, ha a hazai termelők kiszorulnak a piacról. Az élelmiszerek jellemzően az átlagos infláció felett drágulnak.

Savanyú képet vághattak a vásárlók amikor összehasonlították például a citrom tavaly decemberi és idén augusztusi árát. Míg 2015-ben átlagosan 650, addig 2016-ban már 1100 forintért mérték kilóját. A banán 360 forintos ára is felkúszott 420 forintra, esetenként még magasabbra. Ebben szerepet játszott a jegybank tudatos forint gyengítő politikája is. A két nagy hitelminősítő kiemelte ugyan az országot a bóvli kategóriából a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott osztályba, és ettől a forint is erőre kapott, de ez a déligyümölcsök árain még egyáltalán nem érződik. Ennek az is oka lehet, hogy a korábban lekötött készleteket még a gyengébb forintért vették meg a kereskedők.

Viszonylag rövid ideig örülhettek a fogyasztók az olcsóbb sertéshúsnak. Ennek áfája idén januártól 27-ről 5 százalékra zuhant, s ez a fogyasztói árak 17,3 százalékos csökkenését hozta magával. A legkeresettebb sertéshús félék esetében a rövid karaj ára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly december és idén augusztus közötti időszakra közölt adatsora szerint alig mozdult az áfacsökkenés ellenére. A sertéscomb ugyan hónapokig olcsóbb volt, de az áfa-hatás lassacskán itt is elenyészik, és idén augusztusban már megközelítette a tavalyi árakat, ismét 1400 forint körül mérik kilóját.

Ennek egyik oka az alapanyag, vagyis az élő sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése volt: a 350-360 forintos kilónként felvásárlási ár mostanra 420-430 forintra emelkedett.

A kereskedők tovább adták az áfacsökkentést, de a vágóhidak az alapanyag drágulása miatt emelték az áraikat, s ezt a kereskedők kénytelenek voltak továbbadni - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A vásárló azonban még így is jól járt, hiszen ha nem lett volna az áfa csökkentés, akkor jóval magasabb húsárakkal szembesült volna.

A felvásárlási árakat, mint a legtöbb élelmiszer esetében, a nemzetközi piaci trendek mozgatják. Ennek hatására például a cukor ára majdnem megkétszereződött. Ennek oka egyebek mellett, hogy erősödött a brazil valuta, továbbá az, hogy a termelők inkább a helyi piacokon értékesítették a terméket, és így a csökkenő kivitel felnyomta az árakat. Ez "begyűrűzött" Magyarországra is, fél év alatt átlagosan több mint 100 forinttal drágult a cukor idehaza. A tavaly év végi 130-ról 250 forintra nőtt a cukor ára.

Az árak miatt mára drámai helyzet alakult ki a hazai tejágazatban. Míg a fogyasztói árak nagyjából stagnálnak, a termelők, feldolgozók és a kereskedők között árharc dúl. A Tej Terméktanács közlése szerint ugyan 2016 augusztusában hét hónap után először, a nemzetközi trendekhez igazodva a hazai piacon i megindult némi áremelkedés, de az alig érte el a 2,5 százalékot. Ezzel együtt a magyarországi felvásárlási átlagár az unió tagállamainak nyerstej áraiból felállított rangsorban még mindig a 25. helyét foglalja el.

Idén augusztusban, Szlovákiában 8, Ausztriában 24, Horvátországban 2l, és még Romániában is 4 forinttal többet kaptak a tejtermelők 1 kilogramm nyerstejért, mint magyar versenytársaik. A hazai nyerstej felvásárlási ár 65-70 forint kilónként, miközben az önköltség 90-100 forint. A támogatásokkal sem igazán nyereséges az ágazat. A nemzetközi kereskedelemben főleg a kínai kereslet növekedése húzza fel az árakat.

Az európai piaci trendek változatlansága esetén fennáll a veszélye annak is, hogy a hazai tejtermelők akár szerződést is bonthatnak az itthoni feldolgozókkal és elvihetik a tejet Magyarországról. A jelenség csak a hazai felvásárlási árak rendezésével védhető ki.

A Tej Terméktanács elnöksége a novembertől márciusig tartó öt hónapos időszakra 85 forint fölötti nyerstej felvásárlási árat szeretne elérni.

Európában jelentős tejkészletek halmozódtak fel, ezért várhatóan egy ideig nem emelkednek a felvásárlási árak. A stabil áraknak köszönhetően tejfeldolgozók sem drágítanak a termékeken. A hazai tejüzemek nagy része viszont régiós társaiknál drágábban adná termékeit a kereskedőnek, aminek főként az az oka, hogy nem termelnek elég hatékonyan. A kereskedők ezért részben import tejjel és tejtermékkel töltik fel a polcaikat. Ennek ellenére a láncok friss tej kínálatának döntő többsége hazai termék, s első sorban az úgynevezett uht tej- és tejtermék választékban található import áru. A tejágazat és a kereskedők is egyetértenek abban, hogy nemcsak a friss, de az uht tej áfáját is le kellene vinni 18 százalékról 5 százalékra 2017. januárjától ahhoz, hogy az importtej arányát vissza lehessen szorítani.

Drágulás a nemzetközi piacokon
Megugrottak augusztusban a világpiaci élelmiszerárak: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindexe 1,9 százalékkal 165,6 pontra, tizenöt havi csúcsra nőtt. A FAO élelmiszerár-indexe egy kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer alapanyag – növényi olajok, szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árait veszi figyelembe.
A FAO jelentése szerint a szemes terményeket kivéve drágult az összes alapvető élelmiszer-alapanyag. Különösen a sajt, a cukor és a pálmaolaj ára emelkedett, a búza, kukorica és rizs ára viszont csökkent az optimistább termelési kilátásoknak köszönhetően.
Új szelek fújnak a tej és tejtermékek nemzetközi piacán is, ez tükröződött a tejtermék árindexen, amely 8,6 százalékkal nőtt. Az Európai Unióban csökkent a tejtermelés, és visszaesett a csendes-óceáni térség várható exportpotenciálja is. A növényi olajok ára 7,4 százalékkal emelkedett. A cukorárindex közel hatéves csúcsra emelkedett, és a tavaly augusztusi érték majdnem megduplázódott. A húsfélék ára júliushoz képest alig változott.

Szerző

Drágul az élelmiszer - Az áfacsökkentés sem csodafegyver

Publikálás dátuma
2016.10.04. 07:00
Újra drágul a sertéshús is FOTÓ: Tóth Gergő
Nem sokáig örülhettek a vásárlók a sertéshús áfájának idén januártól érvényes 27 százalékról 5 százalékra csökkentésének, mert az árak az elmúlt fél évben ismét megindultak fölfelé. A tej ugyan olcsóbb lett, de ez is megváltozhat, ha a hazai termelők kiszorulnak a piacról. Az élelmiszerek jellemzően az átlagos infláció felett drágulnak.

Savanyú képet vághattak a vásárlók amikor összehasonlították például a citrom tavaly decemberi és idén augusztusi árát. Míg 2015-ben átlagosan 650, addig 2016-ban már 1100 forintért mérték kilóját. A banán 360 forintos ára is felkúszott 420 forintra, esetenként még magasabbra. Ebben szerepet játszott a jegybank tudatos forint gyengítő politikája is. A két nagy hitelminősítő kiemelte ugyan az országot a bóvli kategóriából a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott osztályba, és ettől a forint is erőre kapott, de ez a déligyümölcsök árain még egyáltalán nem érződik. Ennek az is oka lehet, hogy a korábban lekötött készleteket még a gyengébb forintért vették meg a kereskedők.

Viszonylag rövid ideig örülhettek a fogyasztók az olcsóbb sertéshúsnak. Ennek áfája idén januártól 27-ről 5 százalékra zuhant, s ez a fogyasztói árak 17,3 százalékos csökkenését hozta magával. A legkeresettebb sertéshús félék esetében a rövid karaj ára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly december és idén augusztus közötti időszakra közölt adatsora szerint alig mozdult az áfacsökkenés ellenére. A sertéscomb ugyan hónapokig olcsóbb volt, de az áfa-hatás lassacskán itt is elenyészik, és idén augusztusban már megközelítette a tavalyi árakat, ismét 1400 forint körül mérik kilóját.

Ennek egyik oka az alapanyag, vagyis az élő sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése volt: a 350-360 forintos kilónként felvásárlási ár mostanra 420-430 forintra emelkedett.

A kereskedők tovább adták az áfacsökkentést, de a vágóhidak az alapanyag drágulása miatt emelték az áraikat, s ezt a kereskedők kénytelenek voltak továbbadni - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A vásárló azonban még így is jól járt, hiszen ha nem lett volna az áfa csökkentés, akkor jóval magasabb húsárakkal szembesült volna.

A felvásárlási árakat, mint a legtöbb élelmiszer esetében, a nemzetközi piaci trendek mozgatják. Ennek hatására például a cukor ára majdnem megkétszereződött. Ennek oka egyebek mellett, hogy erősödött a brazil valuta, továbbá az, hogy a termelők inkább a helyi piacokon értékesítették a terméket, és így a csökkenő kivitel felnyomta az árakat. Ez "begyűrűzött" Magyarországra is, fél év alatt átlagosan több mint 100 forinttal drágult a cukor idehaza. A tavaly év végi 130-ról 250 forintra nőtt a cukor ára.

Az árak miatt mára drámai helyzet alakult ki a hazai tejágazatban. Míg a fogyasztói árak nagyjából stagnálnak, a termelők, feldolgozók és a kereskedők között árharc dúl. A Tej Terméktanács közlése szerint ugyan 2016 augusztusában hét hónap után először, a nemzetközi trendekhez igazodva a hazai piacon i megindult némi áremelkedés, de az alig érte el a 2,5 százalékot. Ezzel együtt a magyarországi felvásárlási átlagár az unió tagállamainak nyerstej áraiból felállított rangsorban még mindig a 25. helyét foglalja el.

Idén augusztusban, Szlovákiában 8, Ausztriában 24, Horvátországban 2l, és még Romániában is 4 forinttal többet kaptak a tejtermelők 1 kilogramm nyerstejért, mint magyar versenytársaik. A hazai nyerstej felvásárlási ár 65-70 forint kilónként, miközben az önköltség 90-100 forint. A támogatásokkal sem igazán nyereséges az ágazat. A nemzetközi kereskedelemben főleg a kínai kereslet növekedése húzza fel az árakat.

Az európai piaci trendek változatlansága esetén fennáll a veszélye annak is, hogy a hazai tejtermelők akár szerződést is bonthatnak az itthoni feldolgozókkal és elvihetik a tejet Magyarországról. A jelenség csak a hazai felvásárlási árak rendezésével védhető ki.

A Tej Terméktanács elnöksége a novembertől márciusig tartó öt hónapos időszakra 85 forint fölötti nyerstej felvásárlási árat szeretne elérni.

Európában jelentős tejkészletek halmozódtak fel, ezért várhatóan egy ideig nem emelkednek a felvásárlási árak. A stabil áraknak köszönhetően tejfeldolgozók sem drágítanak a termékeken. A hazai tejüzemek nagy része viszont régiós társaiknál drágábban adná termékeit a kereskedőnek, aminek főként az az oka, hogy nem termelnek elég hatékonyan. A kereskedők ezért részben import tejjel és tejtermékkel töltik fel a polcaikat. Ennek ellenére a láncok friss tej kínálatának döntő többsége hazai termék, s első sorban az úgynevezett uht tej- és tejtermék választékban található import áru. A tejágazat és a kereskedők is egyetértenek abban, hogy nemcsak a friss, de az uht tej áfáját is le kellene vinni 18 százalékról 5 százalékra 2017. januárjától ahhoz, hogy az importtej arányát vissza lehessen szorítani.

Drágulás a nemzetközi piacokon
Megugrottak augusztusban a világpiaci élelmiszerárak: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindexe 1,9 százalékkal 165,6 pontra, tizenöt havi csúcsra nőtt. A FAO élelmiszerár-indexe egy kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer alapanyag – növényi olajok, szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árait veszi figyelembe.
A FAO jelentése szerint a szemes terményeket kivéve drágult az összes alapvető élelmiszer-alapanyag. Különösen a sajt, a cukor és a pálmaolaj ára emelkedett, a búza, kukorica és rizs ára viszont csökkent az optimistább termelési kilátásoknak köszönhetően.
Új szelek fújnak a tej és tejtermékek nemzetközi piacán is, ez tükröződött a tejtermék árindexen, amely 8,6 százalékkal nőtt. Az Európai Unióban csökkent a tejtermelés, és visszaesett a csendes-óceáni térség várható exportpotenciálja is. A növényi olajok ára 7,4 százalékkal emelkedett. A cukorárindex közel hatéves csúcsra emelkedett, és a tavaly augusztusi érték majdnem megduplázódott. A húsfélék ára júliushoz képest alig változott.

Szerző