Magyar SIM-kártyák terroristáknál?

Publikálás dátuma
2016.10.05. 20:00
Illusztráció: Thinkstock
Egy hajléktalan nevére mintegy kétszázezer feltöltős SIM-kártyát vásároltak magyarországi szervezett bűnözői körök a Magyar Telekomtól. A kártyák egy része a párizsi és a brüsszeli terrorcselekményeket végrehajtó terroristasejt tagjaihoz kerülhetett – írta a kormánypárti Magyar Idők.

A hajléktalan férfi egyetlen kártyát vett meg személyesen, akkor is egy külföldi személy megbízását teljesítette. A többi kártyát kisebb tételekben már a férfi adataival visszaélve vették meg, nem is egy időpontban, hanem hónapokon keresztül.

Az alvilágnak és a terroristáknak azért van szükségük ilyen mennyiségű telefonkártyára, mert egy kártyát általában csak egyszer használnak, majd kidobják. Az Iszlám Állam központjából koordinált cselekmények végrehajtásához például sokszor elég egy SMS elküldése vagy egyetlen hívás indítása egy megadott mobiltelefonszámra, az ilyen kommunikáció követését pedig szinte lehetetlenné teszi a kártyák folyamatos cseréje. A szervezett bűnözői körök egy biztonsági rést használnak ki, hiszen feltöltős kártyát az ország több száz pontján lehet venni. A vásárlás után a kártyát egy hívással lehet aktiválni, ekkor az ügyfélnek meg kell adnia az adatait, amelyeket a Belügyminisztérium adatbázisa segítségével ellenőriz a telefoncég. Ha az adategyeztetés sikeres volt, a készülék néhány napig működik. Ezalatt a szolgáltató levelet küld az ügyfél által megadott címre, amelyre válaszul postán kell visszajuttatni az adategyeztető kódot. Ha ez nem történik meg, a szolgáltatás megszűnik, közben azonban napokig lehet használni a hívószámot.

A Magyar Idők megkeresésére a Magyar Telekom közölte: "nincs azzal kapcsolatban jogszabályi korlátozás, hogy egy ügyfél hány SIM-kártyával rendelkezhet, így ezt a szolgáltatóknak nem is feladatuk vizsgálni".

Szerző

Budapesti olimpia - Elkaszálta a népszavazási kérdést az NVB

Nem hitelesítette szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a budapesti olimpiarendezésről szóló népszavazási kezdeményezést.

A kezdeményezést Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be magánszemélyként szeptember 6-án. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?"

A vitában Patyi András NVB-elnök azt javasolta, ne hitelesítsék a kérdést. Emlékeztetett rá, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről rendelkezik, létrehoz például egy központi hivatalt Olimpiai Megvalósíthatósági Hatóság elnevezéssel - amelynek már rendelkezett a jogállásáról, költségvetéséről -, valamint például az Olimpiai védnökök testületét.

Emellett - mint mondta - vizsgálni kell azt is, hogy a törvény érinti az olimpiai jelkép használatáról szóló nemzetközi egyezményt is, az alaptörvény szerint viszont nem lehet nemzetközi szerződésről népszavazást tartani. Azt is felvetette, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mivel a törvény szól az illetékmentességről és adókedvezményekről is, és így ugyancsak tiltott tárgykörbe tartozhat.   

Rádi Péter választott tag felvetette, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, és megakadályozná az olimpia rendezését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény hatályon kívül helyezése nem jelenti a pályázat visszavonását is, mert a törvény nem feltétele a rendezésnek, csak elősegíti azt, támogatja. 

Bodolai László, az LMP delegáltja ezzel nem értett egyet, véleménye szerint a kérdés egyértelmű. Arra is kitért, hogy a törvény egyes szervezetalakítási rendelkezései még nem léptek hatályba, ezért a törvény hatályon kívül helyezése nem érintené ezeket a még hatályba sem lépett szervezetalakítási rendelkezéseket. 

Nem értett egyet a hitelesítés megtagadásával Litresits András, az MSZP delegáltja sem. Véleménye szerint téves az a hivatkozás, hogy a törvény költségvetési kérdést érint, mert a Kúria szerint annak eldöntésekor, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés érinti-e a költségvetést, figyelemmel kell lenni a kérdés tárgyára. Mint mondta, ez a kérdés van annyira fajsúlyos, hogy megkérdezzék róla az állampolgárokat. Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja szerint nem azt kell vizsgálni, mi van a kezdeményezés mögött, hanem, hogy maga a jogszabály hatályon kívül helyezhető-e.

Tóta Áronné választott tag is amellett érvelt, hogy a kérdés érinti az Országgyűlés szervezetalakítási jogkörét. Lovas András, a KDNP delegáltja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés a törvény hatályon kívül helyezéséről szól, nem pedig az olimpiáról. Boda Pál választott tag szerint is megtévesztő a kérdés, mert Budapest az Országgyűlés nélkül is megrendezheti az olimpiát. 

Az NVB többsége 9:2 arányban - Litresits András és Bodolai László ellenszavazatával - úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mert a törvény hatályon kívül helyezése az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdést érint, a már létrehozott és létrehozandó szervezetek tekintetében. A kérdés emellett az NVB szerint nem felel meg a választópolgári egyértelműségnek sem, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené.

Az NVB többsége azt viszont elvetette, hogy az indoklásba belevegyék, a nemzetközi szerződésbe ütközés valamint az adó- és illetékszabályok miatt a tiltott tárgykörbe ütközne a kérdés hitelesítése.  Az NVB határozata nem jogerős, ellene tizenöt napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.

Szerző
Frissítve: 2016.10.05. 21:31

Simicska mégis megszerezheti a TV2-t?

Publikálás dátuma
2016.10.05. 19:23
Simicska oszlopait január elején kezdték bontani a fővárosban. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Akármennyire is megorrolt rá Orbán Viktor, Simicska Lajos érdekeltségeit bírósági úton egyelőre nem sikerült ellehetetleníteni. A fideszes körök legnagyobb igyekezete ellenére az egykori kollégiumi szobatárs hirdetőoszlopai a helyükön maradhattak, s legnagyobb cége, a Közgép is indulhat állami közbeszerzéseken. Simicskáék akár a TV2-t is megszerezhetik, hiszen az ügy még nincs lezárva.

Tavaly február óta sok helyszínen zajlott az Orbán-Simicska háború, de minden szál a bíróságokon találkozik. Itt azonban a kormányfő egykori szobatársa szinte minden csatát megnyert, és láthatóan bízik a bíróságokban. Egy éve - egy győztes per után - az Indexnek így nyilatkozott: "ha Magyarországon tényleg jogállam van, tartsa magát mindenki a jogi keretekhez, mert ha egyszer kikerülnek a hatalomból, az ügyeiket számon fogják rajtuk kérni. Aki megpróbál átlépni a jogszabályokon, és ezt én most számos esetben megtapasztaltam, azoknak el fog jönni az igazság pillanata, és börtönben fognak megrohadni".

Biztos oszlopok

A hirdetőoszlopok ügyében nem volt hatályos, sem érvényes a főváros szerződésbontása - mondta ki elsőfokú ítéletben a bíróság, indoklásul pedig megállapította, hogy a bontás okai megalapozatlanok. S bár a főváros azzal is védekezett, hogy a Mahir Cityposter Kft. szerződése 10 éve semmis, ám az ítélet szerint a Mahirral 25 évre kötött kontraktus igenis érvényes - fejtette ki lapunknak Magyar György ügyvéd. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég jogi képviselője emlékeztetett rá, a főváros hétmillió forintnyi perköltséget is köteles fizetni. "Ugyanakkor kártérítésről még nem született döntés, az igényünket jogfenntartással beadtuk, most arra várunk, hogy az ítélet jogerőre emelkedjen, hiszen a bíróság kimondta a főváros jogsértését. Ezután lehet összeszámolni, hogy az önkormányzat hány oszlopot rongált meg, és az elveszített ügyfelek után mekkora bevételkiesés keletkezett" - tette hozzá. Magyar kiemelte: a tárgyaláson a bíró is kimondta, hogy a főváros nem nyúlhat a Mahir hirdetőoszlopaihoz. Az oszlopok elszállítását egyébként egyszer már megtiltotta a bíróság, s a főváros fellebbezését is elutasította. A másodfokú tárgyalással kapcsolatban a jogász azt mondta, az ítéletet ugyan még nem kapták meg írásban - ezt követően 15 napja van a fővárosnak a fellebbezésre -, ám szerinte még az idén a Fővárosi Ítélőtábla elé kerülhet a kiemeltként kezelt ügy.

Az oszlopokat elvitték, de végül Simicska győzött FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM<br>

Az oszlopokat elvitték, de végül Simicska győzött FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ismert, az önkormányzat tavaly szeptember 30-án döntött úgy, hogy október 31-i hatállyal rendkívüli felmondással szerződést bont a Mahirral, mert szerintük a cég nem a szerződésben meghatározott helyszíneken és számban helyezte el az oszlopokat, illetve a légszennyezésmérők nem a helyi levegő minőségét, hanem a szaktárca által mért adatokat közvetítették. További kifogás volt, hogy az internetet szolgáltató oszlopok csak wifi-jeleket sugároztak. Ezzel szemben a Mahir állította, a fővárossal 2006 szeptemberében kötöttek szerződést, amelyet "folyamatosan és szerződésszerűen" betartanak, ráadásul az elmúlt tíz évben az önkormányzat sem emelt kifogást. A kontraktus 621 hagyományos hirdetőoszlop, valamint 140 darab „le- és elfedő rendszerű hirdetőoszlop” felállításáról, illetve 25 éven keresztül való üzemeltetéséről szólt. A szerződésbontás nyomán az önkormányzat felszólította a társaságot, hogy az oszlopokat 60 napon belül bontsák el. Ezt nem tették meg, ezért az idén január 2-án a főváros munkatársai bontani kezdték az oszlopokat, amire válaszul Simicskáék biztonsági őröket állítottak azokhoz. A bontásnak végül egy bírósági végzés vetett véget. A Mahir számításai szerint az így elszenvedett kár meghaladja a 6-700 millió forintot, hiszen amellett, hogy több oszlop is használhatatlanná vált a bontás és a szállítás következtében, több ügyfelet is elbuktak a bizonytalanság és a reklámfelületek hiánya miatt.

Az Index szerint ugyanakkor a Mahir-szerződés anyagi oldala ugyancsak problémás lehetett. A 2006-os megállapodásban a főváros vállalta, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében senkinek sem engedélyez reklámcélú tevékenységet. Ezzel gyakorlatilag monopolhelyzetet teremtettek a Mahirnak, amely ezért cserébe nettó bevételének 15 százalékát, de legalább évi 45 millió forint fizetését vállalta. A főpolgármesteri hivatalban utánaszámoltak, hogy saját reklámoszlopokkal évente akár 73-125 millió forint közötti összeget is beszedhettek volna.

Horváth Csaba a szeptember közepi elsőfokú ítélet után nyílt levelet írt Tarlós István főpolgármesternek. A fővárosi közgyűlés szocialista képviselője szerint "bár Budapestnek ma minden fillérre szüksége van, ez az összeg eltörpül ahhoz a 600 millió forinthoz képest, amelyet a főváros várhatóan kártérítésként lesz kénytelen kifizetni az Orbán Viktor kegyeiből kiesett Simicska Lajos cégének". Hozzátette, már tavaly is jelezték Tarlósnak, hogy a főváros jogtalanul járt el a Mahir-ügyben, "azt javasoltuk, hogy járják végig a jogi utat, és csak a jogerős bírósági döntést követően tegyenek lépéseket a szerződés felbontására vagy épp a hirdetőoszlopok elbontására. Ennek ellenére Önök nem így tettek, így szándékosan kárt okoztak a fővárosnak". A szocialisták azt javasolták, hogy a per elvesztésének következményeit az előterjesztéseket megszavazó fideszes képviselők személyesen viseljék. "Az ugyanis nem történhet meg, hogy a szándékosan okozott kárt a budapestiekkel fizettessék meg. Önök fejenként több mint 30 millió forinttal tartoznak a budapestieknek" - írta.

Hajógondok

Simicska egy másik pert is megnyert már. A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztésének megtervezésére és az építési munkák elvégzésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írt ki közbeszerzést 2015-ben. A négy ajánlattevő között volt - közös ajánlattevőként - a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Kötiviép'B Kft. Ez a két cég adta a legolcsóbb ajánlatot 6 milliárd 673 millió forinttal. Az ajánlatkérő azonban a legolcsóbb ajánlatot kizárta a versenyből és érvénytelenné tette arra hivatkozva, hogy a Közgép hamisan adta meg a munkához szükséges két komp adatait. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elfogadta ezt az érvelést, és három évre kizárta Simicska cégét a közbeszerzésekből. Az erről szóló határozatot azonban bíróságon támadta meg a Közgép. A bíróság decemberben megsemmisítette a KDB határozatát, így a kizárást is felfüggesztették. Az ügy ezzel még nem ért véget, mert a Közbeszerzési Hatóság sikeresen fellebbezett.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék idén júniusi határozatában felidézte, hogy az elsőfokú bíróság a felperes Közgép Zrt. kérelmét részben megalapozottnak találta, és az (ügyben alperes) ajánlatkérő határozatát részben megváltoztatta, mivel az megsértette a közbeszerzési törvény rendelkezéseit. A bíróság megsemmisítette a SASA II. és SASA III. komphajók esetében a hamis adatközlésre, valamint a kizárásra és a kizárás miatti érvénytelenségre vonatkozó megállapításokat.

Az elsőfokú bíróságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlattételkor, illetve a közbeszerzési eljárás alatt a Közgép milyen adatokat ismert, és ahhoz képest mit közölt. Az eljárásban nem igazolódott, hogy Simicska vállalata ismert volna olyan, a hajók zárt fedélzetének nagyságára vonatkozó adatokat, amelyek alapján az eszközök nem feleltek meg az alkalmassági előírásoknak.

A Törvényszék kimondta, az elsőfokú bíróság a Közgép gondatlan magatartására vezette vissza a hamis adatközlést, és ennek tükrében vizsgálta az ajánlatkérő döntésének jogszerűségét. A másodfokon eljáró bíróság szerint emellett a verseny tisztaságát is veszélyeztette az eltiltó határozat. A másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a két komphajóra vonatkozó méretkorlátozást mellőzte, emellett azonban helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta azt, hogy a Közgép milyen adatokat ismert és milyen adatokat közölt az ajánlatában, illetve a közbeszerzési eljárásban. A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy Simicska cége nem követett el hamis adatszolgáltatást, ennek az elsőfokú döntésnek csak a jogi indokait pontosította. A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a felperes minden alkalommal az általa valóban ismert adatokról nyilatkozott. Mindennek végeredményeként a Fővárosi Törvényszék is mentesítette a Közgépet a közbeszerzési eljárásoktól való eltiltás hatálya alól.

Nyílt a tévéháború

Továbbra sincs jogerős bírósági döntés arról, hogy kié is a TV2. Bár a filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna év elején átvette a csatorna irányítását, Simicska üzlettársának, Fonyó Károlynak Megapolis Media Zrt.-je nem tett le arról, hogy megszerezze a csatornát üzemeltető vállalatot. A Megapolis azt akarja elérni a bíróságon, hogy helyezzék hatályon kívül azt a cégbírósági bejegyzést, amely szerint a TV2 Media Csoport Kft. nevű cég tulajdonosa a Magyar Broadcasting Co. Kft. lett. Leegyszerűsítve: azt szeretnék megakadályozni, hogy Andy Vajna érdekeltsége a TV2-t a cégbírósági iratok szerint (is) átvegye.

Ahogy a hosszúra nyúló történetről a Népszava is rendre beszámolt, Andy Vajna tavaly október 15-én írta alá a két korábbi tulajdonossal, Yvonne Dederickkel és Simon Zsolttal az adásvételi szerződést, ugyanazon a napon Fonyó is bejelentkezett, azt állítva, 2013-ban Dederickékkel opciós szerződést írtak alá, amelynek értelmében a Megapolis bármikor a nevére írathatja a tévét birtokló cégláncolat végén álló CCA és D6D Kft.-ket. A cégbíróság iktatta is a beadványt, Dederick és Simon azonban megtámadták azt, így a bíró hatvan napra felfüggesztette az eljárást. A Gazdasági Versenyhivatal október 30-án engedélyezte, hogy Vajna közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a TV2 Média Csoport Kft. és a CEE Broadcasting Limited felett, de az eljárást Simicskáék a mai napig vitatják.

Az átadás-átvétel január elején zárult le, a Magyar Broadcasting Co. Kft. akkor jelentette be: lezárta a TV2 Csoport megvásárlását, a vállalat a tranzakcióhoz szükséges engedélyek birtokában benyújtotta a változásbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz és Dirk Gerkens-t kinevezte a TV2 Csoport vezérigazgatójának. Vajnának persze nem csak a vételárat kellett előteremtenie, a tévétársaságnak jelentős adósságai voltak a Magyarországról 2013-ban kivonuló német médiakonszern, a Pro7Sat.1 felé. Továbbá át kellett vállalnia az amerikai stúdiók felé fennálló kötelezettségeket is, ennek összege akár a 30 millió dollárt is elérheti. Ezek a stúdiók biztosítják a filmcsomagokat a négy csatornát magába foglaló tévétársaságnak, és a szerződés alapján még hosszú évekig fizetni kell értük, ezt Vajnának garantálnia kellett. Ezért Vajna cége csaknem hétmilliárd forintos hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a TV2 megvásárlására - ez a cég nyilvános cégbíróságai irataiból derült ki.

Ennek kapcsán a filmügyi kormánybiztos a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta, nincs mögötte állami támogatás, szigorú feltételekkel és piaci kamatozással kapott hitelt, továbbá cáfolta, hogy egy másik állami bank, az MKB is beszállt volna a finanszírozásba. Kérdésükre, miként teremtette elő a 18-20 milliárdosra becsült vételárat, Vajna azt felelte: "a vételár üzleti titok. Az ügyletet saját tőkéből és egy több bankból álló konzorcium közreműködésével finanszíroztam".

Vona felé tendál?
A Jobbik elnöke közölte, Simicska Lajossal egyetértett abban, hogy a kormány népszavazási kampányának hangneme, stílusa túl durvává vált. Orbán Viktor kijelentésére, miszerint a Jobbikot felvásárolták, Vona Gábor az ATV-ben azt mondta, a miniszterelnök paranoiás, amin nem is csodálkozik, hiszen Simicska biztosan nagyon sokat tud róla. Egyúttal közölte, továbbra is tartja azt az álláspontját, hogy Orbán egykori barátjának semmi köze a Jobbik finanszírozásához, ugyanakkor elismerte, hogy kétszer is találkozott Simicskával. 
A Fidesz paranoiáját jelzi az is, hogy Simicskát és a Jobbik-elnököt is egy hírhedt olasz lesifotóssal figyeltették meg. Legalábbis Vona szeptember végén azt állította, kisfiát vitte iskolába, mikor a gyerek kiszúrta, hogy egy autóból fényképezik őket. A sofőr megpróbált elhajtani, de zsákutcába hajtott, így a pártelnök és az iskolánál szolgálatot teljesítő rendőr kérdőre vonta, illetve előkerült egy társa is, akit más szülők vettek észre a közeli bokrokban. Vona szerint "a Fidesz újabb mocskos akciójáról van szó", mert már hallott olyan pletykát, hogy Orbán "kiadta rá a kilövési engedélyt". Felidézte, Spéder Zoltán FHB-vezérről is olasz paparazzókkal csináltattak lejárató anyagokat a TV2-re. Ugyanez a két fotós később Simicska veszprémi házánál is feltűnt. A vállalkozó tulajdonolta Magyar Nemzet szerint az olaszok napokig figyelték a kormányfő egykori barátját, s családját is zaklatták a fotósok.

 

Szerző