Burka-vita Norvégiában

A Franciaországban hónapok óta dúló, a burkini (a testet takaró, iszlám női fürdőruha) betiltásáról folyó vitához hasonló indulatokat kavar a Norvégiában zajló burka-ügy. 

A burka a hithű muzulmán lányok és asszonyok olyan viselete, amely nemcsak az egész alakot takaró, hanem az arcot is elfedő leplet jelenti. Nyugat-Európában jó ideje a nők emberi jogainak megsértéseként tekintenek rá, hiszen voltaképp megfosztja viselőjét személyiségétől, s másodrendű emberré alacsonyítja – érvelnek ellenfelei. Az emberi jogi megfontolások mellett az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban emlegetnek biztonsági megfontolásokat is, mondván, a teljes testet beburkoló öltözék viselője bármit becsempészhet bárhova.

Norvégiában most a jobboldali kormányzat részéről merült fel a javaslat, hogy – az oktatás világi jellegének kihangsúlyozására – tiltsák be a burkát a skandináv ország iskoláiban és egyetemein. Torbjorn Roe oktatási miniszter nyilatkozatában kiemelte, hogy a tilalom nem vonatkozna a csadorra és a hidzsábra, mert azoknál az arc, vagy annak legalább egy része látható, tehát a kérdéses személy könnyebben azonosítható, míg a burkánál ez lehetetlen.

Norvégia mellesleg korántsem az egyetlen európai állam ahol a burka politikai viták központjába került. Korábban, még 2011-ben Franciaországban tiltották be először viselését, 150 euró bírságot is kiszabhatnak arra, aki nyilvános helyen ebben az öltözékben mutatkozik. Múlt héten Bulgáriában hoztak hasonló rendelkezést. A balkáni országban a tilalom megszegőit akár 200 ezer forintnak megfelelő bírsággal is sújthatják.

Szerző

Katalónia kitart a népszavazás mellett

A madridi kormány figyelmeztetése dacára a katalán parlament tegnap elfogadta azt a határozatot, amely kimondja, hogy 2017 szeptemberében függetlenségi népszavazást tartanak. 

A katalán törvényhozás annak ellenére megszavazta a határozatot, hogy a spanyol alkotmánybíróság már tavaly decemberben semmissé nyilvánította a katalán parlament 2015. november 9-én elfogadott függetlenségi nyilatkozatát, amely felvázolta Katalónia elszakadásának menetrendjét. Akkor az alkotmánybíróság kimondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat több ponton sérti a spanyol alkotmányt és a katalán tartományi statútumot egyaránt.

Carles Puigdemont, a katalán tartományi kormányzat vezetője múlt héten terjesztette a helyi törvényhozás elé a határozatot a függetlenségi népszavazás kiírásáról. A Juntspel Sí és a CUP párt szavazott igennel, a katalán szocialista PSC nemmel voksolt, a konzervatív Néppárt, a PP,illetve a liberális Ciudadanos párt helyi szervezete nem is volt hajlandó részt venni a szavazáson. A függetlenségpárti katalán kormányzat eltökélte, hogy Madrid ellenkezését figyelmen kívül hagyva megrendezik a népszavazást, s ha azon 50 százalék feletti lesz az igenek aránya, akkor alkotmányozó gyűlést hívnak össze, s elkezdik megszerkeszteni a független Katalónia alkotmányát.

Mindeközben a spanyol alkotmánybíróság jóváhagyta, hogy a katalán vezetés egy újabb tagja, Carme Forcadell, a tartományi törvényhozás elnöke ellen indítsanak büntetőeljárást. Forcadellt azzal vádolják, hogy tavaly lehetővé tette a függetlenségpárti többség számára a Spanyolországtól való elszakadás menetrendjének felvázolását. A tartományi kormányzat, a Generalitat korábbi vezetőjét, Artur Mast már perbe fogták engedetlenség miatt. Mas szervezte meg az előző, informális népszavazást, ugyancsak Madrid engedélye nélkül, méghozzá úgy, hogy nem hivatalos épületekben, hanem az utcán állították fel a szavazóhelyiségeket. Az akkori véleményfelmérő referendumon mintegy kétmillióan vettek részt.

Szerző

Fenyegető orosz üzenet

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Szíriába telepített S-300-as és S-400-as rakétavédelmi rendszereket is beüzemelték, s azok készen állnak a tartuszi haditengerészeti bázis és a kheimimi légibázis védelmére. Igor Konasenkov tábornok, a védelmi tárca szóvivője bejelentette, a rakétavédelmi rendszerek „meglepően” nagy hatósugarúak és lőni fognak minden „azonosítatlan tárgyra”. 

Mivel orosz katonák a szíriai kormányerők ellenőrzése alatt álló számos településen osztanak segélyt, az e területeket érő bármely légicsapást az orosz erőket veszélyeztető lépésnek tekinthetnek.

Franciaország tegnap újabb határozatot terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, az aleppói harcok beszüntetését sürgetve. A világszervezet adatai szerint az elmúlt két hétben legalább 376 ember veszítette életét és több mint 1260-an megsebesültek a hónapok óta ostromlott szíriai városban.

Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja szerint az emberveszteség valószínűleg ennél jóval nagyobb. A diplomata felajánlotta, hogy kész személyesen kivezetni a lázadó erőket az ostrom alatt álló Kelet-Aleppóból, hogy elkerüljék a tragédiát. De Mistura szerint a városra teljes pusztulás vár, ezért felszólította a lázadó erőket, vonuljanak ki Aleppo keleti részéről, hogy az ott rekedt több mint 275 ezer ember hozzájuthasson a segélyekhez. Úgy vélte, hogy a volt al-Nuszra Front (új nevén DzsabhatFatahal-Sam Front) harcosainak jelenlétét használja ürügyként Oroszország és a szíriai rezsim az aleppói offenzíva folytatására. De Mistura szerint a történelem ítéletet fog mondani arról, hogy a mintegy 900 al-Nuszra harcos jelenléte elegendő indok-e a nagyváros megsemmisítésére, 275 ezer civil lakos, köztük legalább 100 ezer gyerek életének kockáztatására.

Bassáral-Aszad szír elnök a dán televíziónak nyilatkozva csütörtökön felajánlotta, hogy a lázadók családjukkal együtt elhagyhatják Aleppót, ha leteszik a fegyvert, a lázadó csoportok szerint azonban csupán az Aszad-rezsim újabb trükkjéről van szó, így visszautasították az ajánlatot.

Szerző