A burka a hithű muzulmán lányok és asszonyok olyan viselete, amely nemcsak az egész alakot takaró, hanem az arcot is elfedő leplet jelenti. Nyugat-Európában jó ideje a nők emberi jogainak megsértéseként tekintenek rá, hiszen voltaképp megfosztja viselőjét személyiségétől, s másodrendű emberré alacsonyítja – érvelnek ellenfelei. Az emberi jogi megfontolások mellett az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban emlegetnek biztonsági megfontolásokat is, mondván, a teljes testet beburkoló öltözék viselője bármit becsempészhet bárhova.
Norvégiában most a jobboldali kormányzat részéről merült fel a javaslat, hogy – az oktatás világi jellegének kihangsúlyozására – tiltsák be a burkát a skandináv ország iskoláiban és egyetemein. Torbjorn Roe oktatási miniszter nyilatkozatában kiemelte, hogy a tilalom nem vonatkozna a csadorra és a hidzsábra, mert azoknál az arc, vagy annak legalább egy része látható, tehát a kérdéses személy könnyebben azonosítható, míg a burkánál ez lehetetlen.
Norvégia mellesleg korántsem az egyetlen európai állam ahol a burka politikai viták központjába került. Korábban, még 2011-ben Franciaországban tiltották be először viselését, 150 euró bírságot is kiszabhatnak arra, aki nyilvános helyen ebben az öltözékben mutatkozik. Múlt héten Bulgáriában hoztak hasonló rendelkezést. A balkáni országban a tilalom megszegőit akár 200 ezer forintnak megfelelő bírsággal is sújthatják.