Törökországi tisztogatás - Újabb 166 rendőr került célkeresztbe

Elfogatóparancsot adtak ki pénteken 166 rendőr, köztük rendőrfőnökök ellen Törökországban a július 15-ei puccskísérletet követő tisztogatások keretében - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A gyanúsított rendőrök állítólag használták azt a ByLock nevű  titkosított üzenetküldő alkalmazást, amelyről a hatalom azt állítja, hogy szerepet játszott a puccskísérlet koordinációjánál.

Ankara az összeesküvésért az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített nemzetközi hálózatot okolja, amelynek tagjai szerintük hosszú évek alatt beszivárogtak a török államigazgatásba.

Július óta mintegy 70 ezer ember esetében indítottak eljárást Törökországban. A nyomozások a haderő, az igazságügy, az oktatás és a média mellett kiemelten érintik a rendőrséget.

Szerző

Hosszabbítana a japán kormányfő

Japánban a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) meghosszabbítaná a pártelnök hivatali idejét, jelenleg ugyanis legfeljebb kétszer három évig állhat egy-egy politikus a tömörülés élén. 

A tervezett lépés a Mainicsi című lap jelentése szerint ugyanakkor összefügghet azzal, hogy a várakozások szerint Abe Sinzo kormányfő előrehozott választások kiírására készül. Ha pedig Abe győzne egy előrehozott választáson, akkor a jövő márciusban esedékes kongresszuson az LDP elfogadhatná a pártelnök hivatali idejének meghosszabbítását.

Az LDP még nem hozta meg a végső döntést, de sajtóhírek alapján több lehetőséget fontolgatnak:vagy teljesen eltörölnék az eddigi korlátozást, vagy háromszor három évben szabnák meg hivatali idejét. Abe második pártelnöki megbízatása 2018 szeptemberében jár le, a következő parlamenti választás elvileg csak 2018 decemberében lenne esedékes.

Abe első miniszterelnöki megbízatása 2006-2007-ben alig egy évig tartott, akkor egészségügyi okokra hivatkozva mondott le. 2012-ben választották újra az LDP elnökévé, majd ugyanabban az évben pártja megnyerte a parlamenti választást, s Abe ismét miniszterelnök lett. Másodszorra sikeresebben kormányzott, 2014-ben az LDP győzött, s azóta koalíciós partnerével, a Komeito párttal együtt kétharmados többségük van a tokiói parlament alsóházában, s többségük van a felsőházban is.

Szerző
Témák
japán Abe Sinzo

Burka-vita Norvégiában

A Franciaországban hónapok óta dúló, a burkini (a testet takaró, iszlám női fürdőruha) betiltásáról folyó vitához hasonló indulatokat kavar a Norvégiában zajló burka-ügy. 

A burka a hithű muzulmán lányok és asszonyok olyan viselete, amely nemcsak az egész alakot takaró, hanem az arcot is elfedő leplet jelenti. Nyugat-Európában jó ideje a nők emberi jogainak megsértéseként tekintenek rá, hiszen voltaképp megfosztja viselőjét személyiségétől, s másodrendű emberré alacsonyítja – érvelnek ellenfelei. Az emberi jogi megfontolások mellett az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban emlegetnek biztonsági megfontolásokat is, mondván, a teljes testet beburkoló öltözék viselője bármit becsempészhet bárhova.

Norvégiában most a jobboldali kormányzat részéről merült fel a javaslat, hogy – az oktatás világi jellegének kihangsúlyozására – tiltsák be a burkát a skandináv ország iskoláiban és egyetemein. Torbjorn Roe oktatási miniszter nyilatkozatában kiemelte, hogy a tilalom nem vonatkozna a csadorra és a hidzsábra, mert azoknál az arc, vagy annak legalább egy része látható, tehát a kérdéses személy könnyebben azonosítható, míg a burkánál ez lehetetlen.

Norvégia mellesleg korántsem az egyetlen európai állam ahol a burka politikai viták központjába került. Korábban, még 2011-ben Franciaországban tiltották be először viselését, 150 euró bírságot is kiszabhatnak arra, aki nyilvános helyen ebben az öltözékben mutatkozik. Múlt héten Bulgáriában hoztak hasonló rendelkezést. A balkáni országban a tilalom megszegőit akár 200 ezer forintnak megfelelő bírsággal is sújthatják.

Szerző