Augusztusban fellendült a külkereskedelmi forgalom

Augusztusban az export euróban számolt értéke 12,5, az importé 10,8 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit, a júliusi 5,4, illetve 6,4 százalékos visszaesés után - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az augusztusi kivitel értéke 7,240 milliárd eurót (2253 milliárd forintot), a behozatalé 6,638 milliárd eurót (2067 milliárd forintot) tett ki. Az exporttöbblet 157 millióval 601 millió euróra nőtt a tavaly augusztusihoz hasonlítva. A jelentős megugráshoz hozzátartozik, hogy augusztusban idén hárommal több munkanap volt, mint tavaly.

Az év első nyolc hónapjában az export 3,0, az import 1,4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve. A kivitel értéke 60,942 milliárd euró (19 061 milliárd forint), a behozatalé 54,296 milliárd euró (16 982 milliárd forint) volt. A kereskedelmi mérlegtöbblet 1,056 milliárd dollárral haladta meg az egy évvel korábbit és 6,646 milliárd eurót tett ki.

Augusztusban a forint az euróhoz mérve 0,3, a dollárhoz képest 1,0 százalékkal erősödött az egy évvel korábbi árfolyamához képest, míg 2016. január-augusztusban az euróhoz mérve 1,3, a dollárhoz viszonyítva 1,2 százalékkal gyengült az előző év azonos időszakával összehasonlítva - jegyezte meg a KSH.

Az augusztusi külkereskedelmi forgalom részletes adatait október 28-án közli majd második becslése alapján a hivatal, míg a szeptemberre vonatkozó első becslését november 9-én fogja kiadni.

Szerző

Orbán is a Selyemutat építené Kínáig

Eljött az ideje annak, hogy Közép-Európa és Kína együttműködését magasabb szintre, a stratégiai partnerség szintjére emeljék, az erről szóló szerződést jövőre alá is lehetne írni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Dialógus Kína és a Közép-Kelet-Európai Politikai Pártok Között című konferencián, csütörtökön Budapesten.

A kormányfő előadásában célul tűzte "a világ jelenleg legerősebb gazdasági erőtere", Kína és "Európa leendő - vagy talán már most is az - növekedési központja", Közép-Európa összekötését. Magyarország továbbra is elkötelezett Kína és Közép-Európa együttműködése, valamint a Selyemút újjáépítése mellett. Ehhez ki kell építeni az útnak azt a részét, amely ezt a térséget összekapcsolja Kínával, és olyan gazdasági együttműködés kell, amely biztosítja az áruk áramlását ezen az útvonalon - fejtette ki Orbán Viktor. Közölte, ennek megfelelően építik kínaiakkal közösen a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat. (Legutóbb Matolcsy György jegybankelnök vizionálta, hogy ha Magyarország nyitni fog a Selyemút felé, ez megadja az országnak az esélyt arra, hogy a magyar gazdaság mérete a duplájára nőjön, azaz újabb 100 milliárd euróval bővüljön a mostani mintegy 100 milliárd eurót kitevő bruttó hazai termék.)

A miniszterelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világ egyik legintenzívebben fejlődő gazdasága, a kínai, erősen érdeklődik a közép-európai térség iránt. Nyomatékosította egyúttal: Magyarország nem fogad el semmilyen korlátozást Kína és a közép-európai térség együttműködésére vonatkozóan. A magyar kormány meggyőződése szerint ugyanis ami jó Kínának és Közép-Európának, az az egész Európai Unió érdekét is szolgálja - közölte.

A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly kereskedelmi rekordot döntöttek, miután 2,7-szeres bővülést értek el a kínai-magyar kereskedelemben, az idei első hét hónap adatai szerint pedig 80 százalékos volt a növekedés a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokban. Tájékoztatott arról is, hogy Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz.

A pártközi kapcsolatokról azt mondta: "úgy kell megértenünk egymást, hogy nincs igényünk arra, hogy a másik megváltoztassa saját magát". Ez nem áll összhangban a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal - jelezte -, aszerint ugyanis a Nyugat egy magasabb rendű eszmét képvisel, és elvárja, hogy az erről szóló nemzetközi doktrínákat a világ más térségei is elfogadják. Magyarország azonban nem híve "a különböző politikai és gazdasági rendszerek exportjának" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint minden nemzetnek megvan a maga saját karaktere, ami egyedi politikai rendszerekben ölt testet.

Orbán Viktor végül közölte: Magyarország készen áll megrendezni 2017 második felében a Kína-Közép-Európa együttműködés állam- és kormányfői csúcstalálkozóját.

A külkereskedelemről szólva meg kell jegyezni, a jól csengő százalékos értékek igen alacsony volumenű forgalmat takarnak, a külkereskedelmi forgalmunk az ezredfordulón bekövetkezett nagy visszaesés után mindössze két százalék körüli Kínával, és importunk meghatározóbb, mint az exportunk. Ez az Unió és Kína kereskedelmi kapcsolatára is igaz, az ázsiai ország exportja kétszer akkora az Európai Unióba, mint fordítva. Egy tegnapi hír szerint Lengyelország jelentős előnyre tehet szerint a kínai baromfiexportban a régiós országokkal szemben, a tenyésztők összefogtak, és segíti ottani terjeszkedésüket a sanghaji lengyel kereskedelmi képviselet is - értesült a Napi.hu. Eközben a magyar export áll.

Szerző
Témák
selyemút

Drámai a lemaradásunk

Nem ciklikus, inkább strukturális okai vannak a növekedés lassulásának a világgazdaságban. Magyarország előnye az európai gazdasági központhoz való közelsége, ám jelentős a lemaradása többek között a felsőoktatásban, az innovációban. Egy lassuló világgazdasági környezetben még nehezebb lesz a felzárkózás.

A hosszú távú siker, a versenyképesség záloga az intézményrendszer, s ha ez nem jó, a gazdasági növekedés sem lehet jó hosszú távon - figyelmeztetett a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. senior portfólió menedzsere. A WEF 150 országot vizsgáló listáján Magyarország a 114-ik helyet foglalja el az intézmények értékelésében. Ezzel a régió és a v4-ek sorában is az utolsó - tette hozzá Duronelly.

Az egész napos rendezvényen több szekcióban, panelbeszélgetéseken pénzügyi szakemberek, vállalatvezetők igyekeztek választ találni a hazai- és a világgazdaság gondjaira.

A legszomorúbb a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentésében, hogy a felsőoktatás 70-ik hely körül található és ez a v4-ek és a régió utolsó helyére volt elég - tette hozzá Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója. Hosszú távon a felsőoktatás teremthet egy olyan képzett munkaerő kínálatot, amely vonzóvá teheti a régiót és Magyarországot.

A felmérés három alappillérét tekintve, az intézményrendszer, a makrogazdasági stabilitás, a hatékonyságot befolyásoló felsőoktatás, a tőke-munka piacok hatékonysága mellett a harmadik a gazdasági innováció orientáltsága. Magyarország ebben is a versenytársai mögé, a 100-ik helyre szorult. Nagyon sokat kell tenni az innováció fejlesztéséért - jegyezte meg Darvas.

A 2008-as gazdasági válság előtt a világgazdaság össz GDP növekedése elérte az évi 5 százalékot, ez az elmúlt egy évben a Bloomberg számításai szerint 3,2 százalék volt. A fejlett országokban például az ipari termelés nulla százalékon toporgott. A gazdaságot követte a világkereskedelem, amely szintén nulla közeli "növekedést" ért el, vagyis a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások mennyisége sem növekedett az elmúlt egy évben. A válság előtti aranykorban ez a növekedés még meghaladta a 7 százalékot - összegezte Duronelly Péter.

A hosszú távú lassuló folyamatban szerepet játszik az infláció lejtmenete és a reálkamatok csökkenése - említette Samu János, a Concorde Értékpapír vezető elemzője. A pénzügyi válság elriasztja az embereket és a cégeket a hiteltől és mindenki sokkal óvatosabb lett. Egyensúlytalanságok alakultak ki a jövedelem elosztásban is. A jövedelmek inkább megtakarításokba vándorolnak, visszaesett a költés és ez a keresletet is csökkenti. Ez pedig fékezi a beruházási hajlandóságot. Egyelőre nagyon kevés jel mutat arra, hogy ez a rossz irány változna - tette hozzá Samu.

A lassulás egyik fontos tényezője a termelékenység növekedésének a lassulása - fűzte hozzá Darvas Zsolt. Ez gyakorlatilag mindenhol megfeleződött. Ez ráadásul a technikai, technológiai, ahogyan a legtöbben nevezik, a negyedik ipari forradalommal párhozamosan következett be.

Az USA-ban 1999. óta az üzleti kibocsátás 38 százalékkal emelkedett. A ledolgozott munkaórák száma viszont csak 3 százalékkal nőtt, vagyis éppen a technikai, technológiai robbanás miatt nem volt szükség új emberekre. Így alakulhatott ki az egyensúlytalanság is, hiszen a többlet hozadéka a tőketulajdonosoknál csapódott le. Kialakul egy olyan világrend és technológiai közeg, ahol a gazdasági növekedés eredménye nagyon erősen koncentrálódik. Nem ciklikus, hanem strukturális gond van a növekedéssel - állapította meg Duronelly Péter.

Az egyik panelbeszélgetésen a magyar nagyvállalatok vezetői úgy vélték,meg kell próbálni vonzóvá tenni a hazai munkavállalást a külföldre távozott szakképzett magyar munkaerő számára. Ezért bizonyos területeken számítani kell a bérnyomás fokozódására - hangzott el.

Hosszú távon több, jól képzett és egészséges fiatalra van szüksége a magyar vállalatoknak - foglalta össze Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Mészáros Csaba, az evopro Holding vezére a kiszámíthatóságot és az adórendszer optimalizálását is hangsúlyozta. A szakember megjegyezte, jó lenne 50-60 százalékkal magasabb béreket fizetni, de a nemzetgazdasági szintű hatékonyság határozza meg a bérek szintjét, és ebben van hová fejlődni. Óvatosnak kell lennie valakinek, aki az állammal üzletel, hiszen előfordul, hogy a 179. napon mondanak fel egy 180 napig felmondható szerződést - említett egy példát a kiszámíthatatlanságra.

Csepreghy közszolgákat küldene a versenyszektorba
Idén eddig 1054 milliárd forint uniós támogatást fizetett ki a kormány, az utolsó negyedévben pedig a kétszeresére számít, így teljesülhet az ígért 2048 milliárdos kifizetés - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén.
A magyar gazdaság teljesítménye, növekedése jelentősen kapcsolódik az uniós forrásokhoz - ismerte el Csepreghy.Magyarország várhatóan nem ront eddigi uniós 2-es besorolásán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nyári uniós auditjának eredménye miatt, de egy vita esetében sem lenne veszélyben a költségvetés, mivel a hiány mértékét a tagállamok követeléseivel csökkenteni kell.
Az állami projektértékelői rendszerben már 2116 emberrel kötött szerződést a Miniszterelnökség, azaz ennyi szakértőt regisztráltak, és 3912 projekt értékelése kezdődött meg.
A magyar gazdaság helyzetéről elmondta: a 2010-es kormányváltáskor 3,73 millió ember dolgozott Magyarországon, most közel közel 4,4 millióan dolgoznak. A munkaerőhiány enyhítését az bürokrácia leépítésével az "utcára" kerülő közszolgákkal látja részben enyhíthetőnek a miniszterhelyettes, "több tízezres, akár százezres" nagyságrendben tudnak majd állami alkalmazásban dolgozó embereket a versenyszektorba irányítani - mondta.

Szerző