A kolumbiai elnöké, Juan Manuel Santosé a Nobel-békedíj

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök nyerte el az idei Nobel-békedíjat, a marxista FARC gerillaszervezettel kezdett békefolyamat érdekében tett erőfeszítéseiért. Az öt évtizedes konfliktust lezáró történelmi békemegállapodást idén augusztus 24-én véglegesítették, szeptember 26-án tartották az ünnepélyes aláírást a kolumbiai Cartagenában. A kolumbiai államfő sikerét némiképp beárnyékolja, hogy október 2-án a kolumbiaiak minimális többséggel népszavazáson utasították el a megállapodást.

Kaci Kuilmann Five, a norvég Norvég-bizottság vezetője indokolásában hangsúlyozta, a népszavazás eredménye dacára is úgy ítélték meg, hogy a kolumbiai elnök négy éves kitartó munkája megérdemli az elismerést, a választók nem a békét, hanem a konkrét megállapodás egyes részleteit utasították el. A referendumon alacsony, alig 37 százalékos volt a részvétel, a lakosság 50,21 százalékkal nemet mondott a megállapodásra, amely bírálói szerint túl sok engedményt tett a gerilláknak.

Juan Manuel Santos, Kolumbia 32. elnöke 65 éves, Bogotában született, szolgált a haditengerészetnél, a Kansasi Egyetemen közgazdaságtanból diplomázott, majd a Harvard Egyetem John F. Kennedy Kormányzati Iskoláját is elvégezte. Több kormányzatban töltött be miniszteri tisztséget. Védelmi miniszter volt elődje, Álvaro Uribe elnök kormányában, amikor 2008-ban a kolumbiai hadsereg megölte a FARC akkori vezetőjét, Raúl Reyest. A bombatámadást ecuadori területen követték el, anélkül, hogy a szomszédos országot értesítették volna. Santos utóbb elismerte, hogy a hadsereg törvénytelenségeket követett el a gerillák elleni harcban, s a fegyveres erők több tisztjét elbocsátották, a hadsereg főparancsnoka lemondásra kényszerült. Uribe a gerillák elleni kérlelhetetlen harc híve volt, utóda, aki 2010 augusztusában lépett hivatalba, másik utat választott.

Santos 2010 augusztusa óta áll a dél-amerikai ország élén. Az államfő 2012-ben kezdett tapogatózó tárgyalásokat – havannai közvetítéssel - a FARC gerillaszervezettel, hangsúlyozva, hogy tanult elődei hibáiból. Az északír békefolyamat modellje lebegett a szeme előtt, de a dél-afrikai megbékélést is tanulmányozta. A kolumbiai választóktól megkapta a felhatalmazást a béketárgyalások folytatásához, nem utolsósorban ez járult hozzá, hogy a voksok 50,95 százalékával győzni tudott a 2014-es elnökválasztáson. Második hivatali idejének fő célkitűzésévé tette a polgárháború lezárását, a társadalmi megbékélés megalapozását.

A kolumbiai kormány és a FARC békemegállapodása értelmében a gerillaszervezet mintegy ötezer tagja visszatérhetne a polgári életbe, felhagynak a kábítószerkereskedelemmel, amely az utóbbi években a szervezet fő megélhetési forrását jelentette. A fegyverletétel az ENSZ ellenőrzése alatt már meg is kezdődött. A FARC részt vehetne a 2018-as elnök- és parlamenti választáson, tíz parlamenti helyet garantálnának a politikai párttá alakuló szervezetnek. Az Uribe volt elnök nevével fémjelzett ellenzék érvelése szerint ugyanakkor bíróság elé kellene állítani a gerillaszervezet tagjait. Rodrigo Londono, ismertebb nevén Timoleón Jiménez, alias Timoshenko korábbi FARC katonai parancsnok, aki 2011 óta vezeti a gerillaszervezetet, ígéretet tett rá, hogy nem térnek vissza a fegyveres harc útjára.

A kolumbiai polgárháború 52 éve alatt mintegy 260 ezer ember veszítette életét, mintegy 45 ezren eltűntek, hatmillióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Idén rekordszámú jelölés érkezett Oslóba

A Nobel-békedíjat a norvég Nobel-bizottság ítéli oda, tavaly a négy szervezetből álló, tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettet jutalmazták a jázminos forradalomban játszott szerepéért. Idén rekordszámú, összesen 376 jelölés érkezett az oslói Nobel bizottsághoz, 148 szervezetet és 228 személyt terjesztettek fel békedíjra. A 1901-ben létrehozott díjat eddig 96 alkalommal adták ki, 129 személyt, illetve szervezetet jutalmaztak eddig.