Előfizetés

Feltámadtak a bolsevikok

Várható volt, csak kiszámíthatatlan, merről jön a pofon. Az elmúlt több mint fél évtizedben – vagy ha beleszámoljuk Orbánék előző országlásának emlékezetes húzásait is („a nemzet nem lehet ellenzékben”, a „baloldal ráront a nemzetére”, stb), a mostani sunyi mélyütés pontosan beleillik a nemzeti együttműködés, meg a most meghirdetett új nemzeti egység gondolatkörébe. Valójában valami olyasmi történt, mint ami a múlt század első évtizedében Oroszországban: a bolsevikok a hatalom minden fontos pozícióját elfoglalták, és az akkoriban szokásos módon elhallgattatták a sajtót. Golyó, kötél, kardél jutott a mensevikeknek.

Civilizáltabb (ha nem is európaibb), 21. századi a magyar bolsevizmus: a parlamenti többség mindent visz alapon politizál. A kisebbségtől a levegőt, a megszólalás esélyét is elveszi. A Fidesz bolsevikjai pontosan tudják, hogy a szólásszabadság nem kifizetődő a számukra. A média a piacról él, a lapokat nem lehet életben tartani pusztán az olvasók pénztárcájából. A baloldalon nincsenek Mészárosok, Garancsik, nincs Mol és Szerencsejáték Zrt. Évek óta nem jutnak állami hirdetések, retorzióktól tartva a vállalkozói szféra sem mer hirdetni a baloldali lapokban, rádiókban, televíziókban. Még az annyira fontos népszavazási hirdetéseket sem adták fel a baloldali médiában, talán ennek "köszönhetik" az ötmillió távol maradót. És most széttárják a karjukat: szó sincs politikai bosszúról, csak üzleti megfontolásról. És a nyilvánosságnak szánt szájkosárról.

Orbánt nem zavarja a helikopterezés, írta utolsó címlapján a Népszabadság. Orbánt a Népszabadság zavarta.

Vissza a Népszabadságot! - Zárva maradt a Bécsi úti kapu (Fotók)

Publikálás dátuma
2016.10.09. 16:09
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A Népszabadság szerkesztősége megpróbálta felvenni a munkát a lap Bécsi út 122-124. alatti székházánál, ahogy azt minden vasárnap tette, de a Mediaworks vezetőségével folytatott tárgyalások eredménytelenek voltak, így a lap nem jelenik meg hétfőn sem print, sem online változatban. Ennek ellenére az újságírók nem adták fel, délután 2 óta gyülekeztek a székház előtt több mint száz civil társaságában. Az egyeztetéseket folytatják a Népszabadság eladásáról. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: SZALMÁS PÉTER

Ajánlatot tett a Mediaworks

Külföldi sajtó a Népszabadságról
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung Elhallgattatva című írásban a szerző, Stephan Löwenstein azt írja, hogy a Népszabadság "nagyon hirtelen" történt bezárásával "az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el", és sok minden utal egy "puccsra". 
A Financial Times szerint akkor történt a lap felfüggesztése, amikor már folyik "a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével". 
A BBC szerint a Népszabadság bezárása is mutatja, hogy Orbán Viktor a magyarországi sajtószabadság eltiprására törekszik, és teljes ellenőrzést akar a média felett.

A Népszabadság újságírói vezetése szombaton délután tárgyalt a kiadó (tulajdonos) képviselőivel, amely tárgyaláson azt az ajánlatot kapták, hogy amennyiben összeállítanak egy nullszaldós üzleti tervet, akkor hajlandóak tárgyalásokat folytatni a közös jövőről.

Úgy tudjuk, az ajánlatot komolytalannak minősítette a szerkesztőség. Murányi úgy fogalmazott, két nap alatt kellene lerakniuk az említett üzleti tervet, ami szerinte lehetetlen.

Az intenzív egyeztetések vasárnap folyatódtak a Központi Üzemi Tanács és a szakszervezet bevonásával. Két órakor a Népszabadság szerkesztősége megpróbálta felvenni a munkát a Bécsi út 122-124. alatt. A Facebookon azt üzenték, hogy aki akar, tartson velük.

A szerkesztőség előtt nagy tömeg alakult ki vasárnap délután, a Népszabadság akciójához több mint százan csatlakoztak, erről az újságírók képeket is megosztottak közösségi oldalukon:

Az újságíróknak nem sikerült bejutniuk az épületbe, Murányi András azonban igen. Az atv.hu helyszíni tudósítója fél háromkor jelentette, hogy a főszerkesztő az épületben tárgyalt a kiadóval arról, hogy megjelenhet-e a Népszabadság hétfőn. A szerkesztőség Facebook-oldalán jelentette, hogy a tárgyalások sikertelenek voltak, így nem jelenik meg a lap hétfőn, de nem adják fel, azon gondolkodnak, hogy mi legyen a következő lépés.

Murányi András, a lap főszerkesztője az egyeztetést követően az épület előtt várakozó néhány száz szimpatizánsnak és újságíróknak azt mondta: a szerkesztőség alapvetése a tárgyaláson az volt, hogy jelenjen meg a napilap hétfőn, illetve oldják fel az online felület korlátozását. Ennek érdekében felajánlást is tettek, amelynek részleteit nem ismertette. A tulajdonos egyetértett a szerkesztőség által felvázolt iránnyal, de azt szeretné megállapodásba, jogi keretek közé foglalni és addig nem szeretné működtetni a lapot - tette hozzá. "Én ezt úgy értelmeztem, hogy nem pénzügyi döntés született, hanem valami másfajta" - fogalmazott Murányi András.

Elmondta: egyedül arról tudnak tárgyalni a menedzsmenttel és a tulajdonossal, hogy biztosítsák a Népszabadság eladását. Hozzátette: ezzel a tulajdonos egyetértett, többek között abba a szándéknyilatkozatba is belefoglalják ezt, amelyet kötni terveznek. Elmondta: a dokumentum a szerkesztőség alapvetéseit tartalmazná, illetve mindazon információkat, adatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Népszabadság értékesítése sikerüljön. Ez szerinte a következő napokban megszülethet.

 

A délutáni órákban a szerkesztőség üzemi tanácsát, valamint a Sajtószakszervezet helyi alapszervezetét is egyeztetésre hívta a munkáltató, ám az egyeztetés elmaradt, mert az érdekképviselők jogászát arra hivatkozva nem engedték be az épületbe, hogy a munkáltatói oldalnak nincs jelen a jogásza. Danó Anna, a Népszabadság üzemi tanácsának elnöke elmondta: hétfőre kaptak újabb időpontot egyeztetésre, amelyen arról tárgyalnak majd, hogy mi vár a szerkesztőségre. 

Ahogy lapunk is többször beszámolt róla, a Mediaworks kiadó október 8-án bejelentette, hogy felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy "valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni".

MTI Fotó: Balogh Zoltán

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Bár gazdasági okokra hivatkoztak, sokan a Fideszt és magát Orbán Viktor sejtették a felfüggesztés mögött, ezért szombat estére az MSZP és a civilek is tüntetést szerveztek a lap megmentéséért és a sajtószabadságért. A Kossuth téri tüntetésen több ezer ember gyűlt össze, megtöltve az egész teret a Parlament előtt, ahol többször is a "Népszabadság", "Demokráciát", "Disznóság", "Nem hagyjuk", "Orbán, takarodj", illetve "Szabad ország, szabad média" rigmusokat skandálták.

Az Eötvös Károly Intézet a Népszabadság megszüntetéséről
"Ha a Népszabadság kiadója 1989-ben vagy 90-ben jelentette volna be – tekintettel az 56 utáni megtorlás idején létrejött napilap vállalhatatlan múltjára – az újság megszüntetését, aligha siratta volna sok demokrata. Kegyetlen irónia, hogy a Népszabadság sorsát nem a demokratikus rendszerváltás pecsételte meg, hanem a kiteljesedő orbáni autokrácia. Nem most ölték meg a szabad sajtót, de most hallgattatták el legjelentősebb nyomtatott közlönyét. Ez ismételten láthatóvá tette a pusztítást. A Szabad sajtó utcát, mert a névadó fogalom az élő magyar nyelvben jelentés nélküli kifejezés lett, sürgősen át kellene nevezni Sajt utcára, annak ugyanis egyelőre van értelme" - írta közleményében az intézet.

Az MSZP is szervezett demonstrációt a Mediaworks Futó utcai székháza elé fél 6-ra, ahol egy táblát is felállítottak, amelyen az állt: "Itt végezték ki a sajtószabadságot 2016. október 8-án. Ezután a demonstrálók csatlakoztak a Kossuth téri tüntetéshez,köztük Molnár Gyula, Horváth Csaba, Kunhalmi Ágnes, de a tömegben feltűnt Karácsony Gergely PM-es polgármester, Juhász Péter, az Együtt, valamint Molnár Csaba, a DK politikusa.

A Népszabadsággal az ellenzéki pártok, a Párbeszéd Magyarországért, a Magyar Liberális Párt, az LMP, a DK és a Jobbik is szolidaritást vállalt, valamint több politikus is felszólalt a sajtószabadságért, többek között Gyurcsány FerencMedgyessy Péter volt miniszterelnökök, valamint Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője is.

A Népszava is szolidaritást vállal a Népszabadsággal, ezért petíciót indítottunk  a laptársunkat ért brutális támadás miatt. A jobboldali kormány évek óta törekszik a magyar demokratikus baloldali sajtó ellehetetlenítésére. A Népszabadság bezárása egy olyan határ, amelyen nem szabad átlépni. Ezt a nemzeti értéket nem szabad veszni hagyni, a sajtószabadságot együtt kell megvédenünk. Valamennyiünk felelőssége, hogy megállítsuk ezt a folyamatot. Ha elegen leszünk és elég állhatatosak, képesek lehetünk megálljt parancsolni ennek a gyalázatnak. Ezért indítjuk most el ezt az akciót. Ha egyetértesz, írd alá a petíciót itt: VISSZA A NÉPSZABADSÁGOT, VISSZA A SAJTÓSZABADSÁGOT!

Friss Róbert, a Népszabadság volt munkatársának publicisztikáját ide kattintva olvashatja el!

Feloszlatta magát egy párt a Népszabadság bezárása után

A 4K! kongresszusa úgy döntött, hogy befejezik a pártpolitizálást, nem indulnak a következő országgyűlési választáson sem, és ezt javasolták a többi ellenzéki pártnak is. A Negyedik Köztársaság Párt azután döntött a feloszlatás mellett, hogy szombaton felfüggesztették a Népszabadság kiadását, sokak szerint ezzel súlyosan megsértve a sajtószabadságot.

A párt közleményében jelezte, hogy a mozgalmi tevékenységüket továbbra is folytatják. "Ott szeretnénk jelen lenni, ahol valóban lehet harcolni a NER ellen!" - írták.

"Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon. Hasonlóan Oroszországhoz és Törökországhoz, hazánkban olyan autoriter rendszer működik, amely a demokratikus intézményeket díszletként a helyükön hagyta, miközben felszámolta a valódi demokratikus versenyt és a különböző hatalmi ágak függetlenségét.

Ebben a rendszerben egy olyan ellenzéki párt, amely elfogadja az egyoldalú játékszabályokat, csak a rendszert támogatja. Nem látjuk, hogy a NER-ben pártként valóban lehetne küzdeni a köztársasági célokért, és nem csak a rendszert legitimálni.

Egy valódi demokráciában egy parlamenten kívüli párt célja az lenne, hogy bejusson az országgyűlésbe. Azonban ha számot vetünk a helyzettel, azt látjuk, hogy a NER országgyűlésébe nem is szeretnénk bekerülni, nincs semmilyen különösebb értelme ott lenni, a fontos társadalmi célokért nem lehet a parlamentben hatékonyan küzdeni. Így viszont nincs értelme indulni a választáson" - írták, majd úgy folytatták: "csak papíron létező pártból van bőven elég az országban. Mi nem szeretnénk csatlakozni hozzájuk, ezért megszüntetjük a Negyedik Köztársaság Pártot. Nem egy vidám döntés ez, de ebben a helyzetben ezt látjuk korrekt lépésnek.

Mindabban, amit a 4K! képviselt, továbbra is hiszünk. Nem azért oszlatjuk fel a pártot, mert már nem tartjuk igaznak a köztársasági eszméket, hanem éppen mert igaznak tartjuk őket. Tovább statisztálni ehhez a rendszerhez éppen az eszméink megtagadását jelentené. Ezért azt javasoljuk a többi ellenzéki pártnak is, hogy hagyják abba Orbán rendszerének legitimálását, és ne játsszák tovább a parlamentben a díszellenzék szerepét - fogalmaztak a közleményben.