Két közgazdásznak, a brit Oliver Hartnak és finn kollégájának, Bengt Holmströmnek ítélték a közgazdasági Nobel-díjat. Mindketten évtizedek óta az Egyesült Államokban dolgoznak. Hart, brit-amerikai kettős állampolgár professzor 1993 óta tanít a Harvard Egyetemen, Holmström, finn állampolgár professzor 1994 óta tanít a Massachusetts-i Műszaki Egyetemen közgazdaságtant. Munkáikban nemcsak azt írják le, hogyan jönnek létre a szerződések, hanem azt is, hogyan lehet még jobb megállapodást kötni – indokolt a Nobel-bizottság.
Oliver Hart:
A modern társadalomban a szerződésektől nem lehet eltekinteni. Az élet minden szegmensében felbukkannak, s nemcsak a gazdaságban. A munkaadók és munkavállalók, vagy biztosító és tulajdonos között érdekkonfliktus jöhet létre, ezért különösen fontosak a szerződések, hogy mindkét fél jól járjon.
Hart és Holmström nevéhez annak ideológiai alapvetése fűződik, hogyan kell kinéznie egy szerződésnek, illetve milyen csapdákat helyezhetnek el benne. Munkáikban a menedzsereknek szánt bónuszokról, a biztosításoknál az önrészről, illetve közszolgálati szektor privatizációjáról is értekeztek.
A klasszikus Nobel-díjakkal szemben a közgazdasági díjat nem Nobel Alfréd alapította. Sőt ő maga, mint egy évtizedekkel később publikált leveléből kiderült, „tiszta szívéből” gyűlölte a gazdaságot. Az elismerést a svéd jegybank finanszírozza. 1968-ban alapították, s nem is tartozik a Nobel-díjátadók hivatalos programjához. A világ lapjai emiatt is foglalkoztak jóval kevesebbet az eseménnyel, mint a többi Nobel-díjjal. Annál nagyobb érdeklődést keltett az a könyv, amelynek megjelenését – aligha véletlenül – éppen tegnapra időzítették.
Bengt Holmström FOTÓK: NÉPSZAVA
A „The Nobel Factor” című munkában már magát a közgazdasági Nobel-díjat is veszélyesnek írják le, mondván: tudományosnak neveznek olyan munkákat, amelyekről ezt valójában nem lehet elmondani. A díj létrehozása a közgazdászoknak segített abban is, hogy nagyobb beleszólást kapjanak a hetvenes évek gazdasági folyamatainak irányításába – állítják a műben. A két szerző, Avner Offer és Gabriel Söderberg azt írják, hogy bár a közgazdasági Nobel-díj létrehozásából maga az alapító svéd jegybank közvetlenül nem profitált, közvetetten azonban növelte a jegybanki szakértők befolyását a gazdasági folyamatok alakításában.
Irodalmi Nobel-díj magyar esélyekkel