Menekültek halála - Lezárult a nyomozás

 Befejezte a 71 migráns halálával kapcsolatos büntetőeljárást a rendőrség - derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság meghívójából. A részletekről szerdán számolnak be.

Az A4-es autópályán tavaly augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 menekültet szállítottak összezsúfolva a magyar-szerb határról Magyarországon át Ausztriába.

Az orvosszakértői vizsgálat eredményei szerint az áldozatoknál oxigénhiányos állapot lépett fel, és már a magyarországi útszakaszon megfulladtak. Az áldozatok között 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek volt. A Legfőbb Ügyészség korábbi közlése szerint a menekültek feltehetően Szíriából, Irakból és Afganisztánból indultak Európába.

Az eset után öt embert tartóztattak le Magyarországon: a négy bolgár és egy afgán állampolgárral szemben akkor bűnszervezetben, a csempészett emberek sanyargatásával, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette miatt indítottak eljárás. Az embercsempészés bűntettét 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a törvény, azonban ha bűnszervezetben követik el, akkor 2 évtől 16 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság.

A Legfőbb Ügyészség tavaly október 22-én közölte, hogy az Osztrák Köztársaság Szövetségi Igazságügyi Minisztériuma hivatalos megkeresés formájában ajánlotta fel a bűncselekmény ügyében a büntetőeljárás lefolytatásának átadását.
Az ügyészség a felajánlást elfogadta, és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséget arra hívta fel, hogy a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozást terjessze ki azokra a tényekre is, amelyeket az ausztriai hatóságok állapítottak meg. A Legfőbb Ügyészség november 4-én jelentette be, hogy átveszik a magyar hatóságok az esetet vizsgáló eljárás lefolytatását.

Szerző

Népszabadság - "Orbán a politikai csapás értelmi szerzője"

A Népszabadsággal és a menekültpolitikával kapcsolatban foglalkoztak német, cseh, horvát és amerikai lapok Magyarországgal.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Sajtóháború Magyarországon címmel közölt cikket. Stephan Löwenstein kiemelte: minden vállalkozásnak joga van a jövedelmező üzletágak felszámolásához, de ha a legjelentősebb ellenzéki lapról van szó az egyébként is a kormány által uralt médiaszerkezetben, akkor "demokratikus felelősséget" is visel. Minden "politikai csapásra" utal, amelynek "értelmi szerzőjeként" Orbán Viktort tartják számon. A kormány "minden lehetséges eszközzel igyekszik kiszárítani az ellenzéki médiumokat", és a Fidesz felé hajló médiaszerkezet felépítésén dolgozik. Azonban vitathatatlan, hogy 2010 előtt a legtöbb baloldali és liberális lap is pártokhoz húzott, és a Népszabadságban a szocialista kormányok idején sok állami hirdetést jelentettek meg.

A Handelsblatt című üzleti lap cikkében kiemelte: a Népszabadság ügye megmutatja, miként "likvidálja a magyar kormányfő a sajtószabadságot". A döntést gazdasági okokkal indokolják, "valójában az egyébként is meggyötört médiapiac politikai ellenőrzésének végérvényes megszerzéséről van szó" - írja Hans-Peter Siebenhaar. A szerző úgy véli: Európa nem nézheti tétlenül a kritikus médiumok likvidálását. "Aggasztó", hogy egyes német politikusok még mindig nem akarják tudomásul venni a magyarországi "szomorú valóságot". Horst Seehofer bajor miniszterelnök Orbán Viktorral október 17-re tervezett találkozójával Angela Merkelt akarja "fúrni", és "sajnos nem veszi észre, hogy magatartásával nemcsak Bajorország megítélésének árthat, hanem a tekintélyelvű demokrácia ellen és a sajtószabadságért küzdő magyarországi erőknek is".

A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió Stephan Ozsváth beszámolóját közölte. A tudósító kiemelte: noha a kvótareferendum "elbukott" és Orbán "vereséget szenvedett", ez nem érdekli őt, "győztesként ünnepeltette magát" és az alaptörvényben akarja rögzíteni az "állítólagos választói akaratot". Orbán a legutóbbi rádióinterjújában kiemelte, hogy csak az dönthet csoportok vagy emberek betelepítéséről, akit az Országgyűlés erre felhatalmaz. Az "EU-bizottság is mindig ezt hangsúlyozza: a menedékjogi kérelmekről végeredményben a tagállami hatóságok döntenek" - tette hozzá.

Éles bírálatot fogalmazott meg a Népszabadság kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban a Jutarnji List című horvát liberális napilap véleménycikkében. A kiadás beszüntetése nem jelenti a demokrácia alkonyát, de az okok, amelyek oda vezettek igen című írásban kiemelik, hogy Orbán Viktornak nem sikerült mindent elérnie, amit tervezett, azóta, hogy 2010-ben újra hatalomra került, ugyanakkor "sikeresen építette fel saját politikai márkáját, különösen a régióban". A Baltikumtól az Adriáig terjed az "Orbán-kultusz", az emberek dicsőítik és vágyják az "illiberális demokráciát" - tette hozzá. A szerző mindazonáltal azon meggyőződésének adott hangot, hogy az "Orbánizmus az egyoldalú gondolkodás útja, megfélemlítése és szankcionálása a másképp gondolkodóknak, hasonló ahhoz a rezsimhez, amelytől a horvát állampolgárok háborúban vívták ki a függetlenségüket".

A Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap jegyzetében azt írja: az Orbán-rendszer korrupcióját feltáró Népszabadság bezárása, amely mögött a cikkíró szerint valószínűleg a kormány áll, egyelőre utolsó lépése annak a folyamatnak, amelyben Orbán Viktor és pártja megerősítik hatalmukat. A mai magyar társadalom a cseheket és a szlovákokat az 1969 utáni normalizációra emlékeztetheti, amikor az emberek az állami hivatalok beavatkozásaitól tartva bezárkóztak önmagukba és nem voltak aktívak a közéletben - állítja Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. Ehl szerint a magyarok ugyanakkor visszagondolhatnak a gulyásszocializmusra, amikor a hallgatásukat a keleti blokk legmagasabb életszínvonalával jutalmazta a rendszer. A jelenlegi "normalizáció" valószínűleg hosszú lefutású lesz, elsősorban mert Orbán ellenzéke gyenge és képtelen megfelelő alternatívát megfogalmazni. "Az újság eltűnésével a magyar bezárkózottság a haveli 'rossz időkre' változhat, a társadalomnak a politika, s ezzel a saját önmegbecsülése iránti teljes rezignáltságára" - zárul a cikk.

Szerző

Kigyulladt az Europa-Center - Videó!

Tűz ütött ki kedden egy berlini bevásárlóközpont tetején, az első sajtójelentések szerint technikai meghibásodás miatt.

A német főváros egyik jelképeként számon tartott Europa-Center tetőszerkezetéből délután csaptak fel a lángok, és a 86 méter magas épületből vastag, fekete füstoszlop emelkedett fel. A helyszínre 60 tűzoltót vezényeltek, a környéket lezárták, az épületet kiürítették. A tűzoltók habbal fojtották el a lángokat.

A Berliner Morgenpost című lap értesülése szerint egy trafóállomás meghibásodása miatt keletkezett tűz a város nyugati részének központjában fekvő épület tetején, és lángra kapott a tetőterasz fából készült padlóburkolata is. Technikai meghibásodásról írt több más lap és hírportál is.

Sérültekről nincsenek információk. Az értesüléseket hivatalos helyről még nem erősítették meg.

Szerző
Frissítve: 2016.10.11. 18:25