Kényszervallatás gyanúja BKV-ügyben (3.rész)

Publikálás dátuma
2016.10.13. 07:07
A rendőr kérdez, a vádlott vall – de nem mindegy, mit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A BKV-ügyben tett nyomozati vallomások és a sajtóban az ügyről megjelent információk pontos kronológiája arra utal, hogy a sajtóban megjelentek és a későbbi vádlottak vallomásai között ok-okozati összefüggés van. Az idézett vallomásrészletek azt igazolják, hogy a nyomozati munka célja elsősorban bizonyos politikusokra vonatkozó vallomás kicsikarása volt. A BKV-ügyről szóló sorozatunk harmadik része.

Fontos események történtek 2010. február 3-án a BKV-ügyben, ugyanis ugyanezen a napon újra kihallgatták Horváth Évát, Zelenák Tibort és új gyanúsítottként Mesterházy Ernőt, a későbbi II. rendű vádlottat is, akit ebben a hónapban háromszor is kihallgattak.

Míg a fővárosi szocialisták közül a legfőbb célpont Hagyó Miklós volt, addig a fővárost húsz éve irányító SZDSZ támadásához leginkább Mesterházy Ernőt vették célba. Mesterházy 2004-től Demszky Gábor egyik tanácsadója volt, 2006-2010 között pedig legfőbb bizalmasának tekintettek. Mesterházy feladatkörébe tartozott, hogy a Gyurcsány-kormány és a Főpolgármesteri Hivatal között a kapcsolatot tartsa, valamint az, hogy eljárjon a BKV-ügyekben kormányzati szinten. A BKV-ügyet kísérő médiakampány során az ő szerepét is démonizálták, részben ennek is köszönhető, hogy II. rendű vádlott lett. Mesterházy Ernőt bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, a gyanú szerint egy kommunikációs cég vezetőjeként szándékosan segítséget nyújtott a BKV vezetőinek vagyonkezelési kötelezettségük megszegésében. Mesterházy kihallgatásának első napján a gyanúsítás ellen panasszal élt, és tagadta, hogy a gyanúsításban szereplő bűncselekményeket elkövette volna. Mindezek után őrizetbe vették.

"Végül már könyörögtem"

2010. február 18-án újra kihallgatták, és ekkor már készségesnek mutatkozott. A korábbi tagadásával ellentétben már részletes terhelő vallomást tett, konkrét cégeket, meghatározott cégekkel kötött szerződéseket megnevezve. Ezt követően újra február 26-án hallgatták ki Mesterházyt. Erről a különösen hosszúra nyúlt kihallgatásról később, a bírósági tárgyaláson a következőket vallotta (Kecskeméti Törvényszék, 2012. szeptember 20.): "Mi más magyarázata lehet annak, hogy kihallgatásaim - melyek magas vérnyomásom és beszédhibám miatt kimerítőek voltak - inkább »elbeszélgetések« voltak, ahol a hatóság hosszasan győzködött a másokra tett terhelő vallomások előnyeiről.

Példaként említem a 2010. február 26-án 9 óra 32 perckor kezdődött vallomásomról készült jegyzőkönyvet, melynek lezárására 20 óra 13 perckor került sor. Ennek a közel 11 órának az eredménye a jegyzőkönyvben egy alig két oldalas, fél óra alatt jegyzőkönyvbe foglalt vallomás. (…) Még mindig félve, de saját és családom személyes sorsa miatt kénytelen vagyok elmondani, hogy folyamatosan nyilvánvalóvá tették: amennyiben Hagyó Miklósra és főpolgármester úrra terhelő vallomást teszek, úgy véget érhet fogva tartásom, és ügyemet kedvezőbben bírálják el.”

Az ominózus 2010. február 3-i napon Zelenák Tibort is őrizetbe vették, aki később, a bíróságon így vallott a nyomozati szakaszban ezen a napon rá irányuló pszichikai nyomásgyakorlásról (Kecskeméti Törvényszék, 2012. november 20.): "Kértem, hogy értesítsék a családomat, de mondták, hogy csak az ügyvédemet lehet értesíteni, aki viszont jelenleg nem elérhető. Végül már könyörögtem, hogy értesítsenek valakit, mert nagyon féltem a feleségemet, hogy mi történik vele, hiszen otthon van a három gyerekkel és vár haza, nem biztos, hogy szerencsés, ha az esti híradóból tudja meg, mi történt. Erre az egyik nyomozó megnyugtatásul közölte, hogy nem kell izgulnom, mert több mint egy órával azelőtt, már a 16.00 órás hírekben benne volt, hogy őrizetbe vesznek! Vagyis - rajtam kívül - mindenki, már a sajtó is tudta, mi fog történni velem! (...) Elvileg kaphattam is volna leveleket a szüleimtől, a feleségemtől, úgy hetente 3-at, 4-et írtak, de ezek valahogy folyamatosan nem érkeztek meg, csak valami véletlenszerű egybeesés folytán épp az utolsó bent töltött napomon – egyszerre! (...)

Mindezeket megélve bizony el tudom hinni az előttem vallomást tevők nyomásgyakorlásról szóló történeteit, hiszen velem is előfordult még az előzőektől bizarrabb eset is. Például mikor egyik alkalommal az ügyvédemmel voltam személyes beszélőn, visszavezettek a szintre, de nem a zárkámba, hanem egy üres helyiségbe, ahol anyaszült meztelenre kellett vetkőznöm, és olyan átvizsgálásban volt részem, amit az urológusomtól - ha lenne ilyenem -, és egyáltalán semmilyen orvostól, nem viselnék el. De az az eset is váratlanul ért, amikor kihallgatásra kísérés közben közölték, hogy az ügyvédem már az irodában vár minket, és felhívták a figyelmet arra, hogy lenne módom megegyezi bizonyos dolgokban, és akkor hamarabb haza juthatnék a családomhoz.”

Megváltoztatta nyomozati vallomását

2010. február 4-én - egy nappal később - újra kihallgatták Antal Attilát. Először, amióta házi őrizetben volt. Erről a Kecskeméti Törvényszéken (2013. június 20.) így beszélt: "Én a Kecskeméti Törvényszék előtt tett vallomásomban is elmondtam, hogy ez mély nyomot hagyott bennem akkor is és azóta is, ez a február 4-e, amikor hirtelen megjelentek nálam a nyomozók és teljesen váratlanul bevittek a BRFK Teve utcai székházába, közben a főügyészség épülete előtt várakoztunk egy fél órát és hát kerek-perec elmondták, hogy kellene még valamit mondani. Én elmondtam, ami keveset Mesterházy úrral találkoztam és beszéltem azokban a témákban hirtelen, hogy mik lehetnek, és határozottan emlékszem, hogy azt mondtam, hogy például az Olti úrral kapcsolatos foglalkoztatás ügyeire is rákérdezett, ennyi volt, ebből alakult ki egy olyan vád, ami szerintem teljesen alaptalan."

Dr. Papp Gábor - Mesterházy Ernő ügyvédje - észrevétele Antal Attila vallomására (Kecskeméti Törvényszék, 2012. szeptember 27.): "Két észrevételt szeretnék tenni. (…) Egyrészt azt kell, hogy mondjam, hogy döbbentem hallgattam Antal Attila szavait és a vallomásának egy részletével szeretnék foglalkozni, nevezetesen az, amikor kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek érte a rendőrök, bevitték és azt mondták neki, hogy Mesterházy Ernőre kell terhelő vallomást tenni. Amellett, hogy ez a fajta eljárás egy tisztességes jogállamban azt gondolom, hogy mindannyiunk számára elfogadhatatlan és törvénytelen, azt a költői kérdést kell ezzel kapcsolatban feltenni, hogy ennek az időpontja 2010. február 4., Mesterházy Ernő gyanúsítása és őrizetbe vétele pedig egy nappal korábbi, tehát vajon mi indokolta, hogy Antal Attilát egy nappal az őrizetbe vétel és a gyanúsítás után vigyék be és Mesterházy Ernőről kérdezzék, hogyha az a gyanú egyébként alapos lett volna és az őrizetbe vétel alapos lett volna."

Perbeszédében pedig a következőket mondta Dr. Papp Gábor (Kecskeméti Törvényszék, 2015. december 10.): "Antal Attila a tárgyalási szakban és a nyomozati szakban nem teljesen egyező vallomást tett, a tárgyalási szakban megváltoztatta indokoltan nyomozati vallomását és ennek részletesen okát adta. (...) 2012. szeptember 25-i tárgyaláson Antal Attila a következő magyarázatot adja a február 4-i vallomására, azt kell mondjam, hogy megrázó és a magyar judikatúrában talán egyedülálló.

Folyamatosan Hagyó, Mesterházy, Demszky nevek érdekelték őket, amennyiben nem tudok az elvárásoknak megfelelni, hosszú időre előzetes letartóztatásba kerülök, ha azt nyilatkozom, hogy nincs tudomásom guruló forintokról, az azt jelenti, hogy Hagyóékat védem, magamat menthetetlen helyzetbe hozom és évekre előzetes letartóztatásba kerülök, a javasolt szó helyett a hatóság kérésére az utasítás szó került jegyzőkönyvbe, a hatóság soronként nézte át a vallomásomat, folyamatosan küldték az ügyészségre."

2010. február 5-én a vádhatóság arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt Antal Attila és társai ellen folyamatban lévő büntetőügy kiemelt üggyé nyilvánítására a Legfőbb Ügyész büntetőjogi helyettesének döntése alapján már tavaly - tehát 2009 - augusztus 5-én sor került. Tehát már ekkor ügyészi felügyelet alatt zajlik a nyomozás. Mindezen közlemény szinte elrejtve maradt a 2010 január-februári letartóztatási hullámban, amikor szinte naponta vittek el embereket, ekkor még csak a BKV-tól, bár már nincs messze az FKF-nél történt állítólagos visszaélések sajtóban való megszellőztetése. Mint az később kiderült - példaként Bielek Péter esete szolgálhat -, ezeket rendre megelőzték a BRFK-nál tett meghallgatások, titokban, irányított kérdéseket feltéve.

2010. február 8-án tanúként hallgatták meg a BKV-nál 2007 óta dolgozó Balogh Zsoltot, a későbbi IV. rendű vádlottat. Balogh Zsolt 2008 februárjában került a fővárosi közlekedési vállalat élére, mivel a BKV akkori vezérigazgatója, Antal Attila megbetegedett. Vezérigazgatói mandátumának lejártától, 2008 augusztusától általános és műszaki vezérigazgatóként tevékenykedett 2009 júliusáig, amikor közös megegyezéssel, végkielégítés nélkül távozott a BKV-tól. Ez volt Balogh első olyan tanúkénti meghallgatása, amely hozzáférhető, a korábbi két kihallgatásának anyagát titkosították. Felmerül a kérdés, hogy vajon a titkosításnak mi lehetett az oka? 2010. február 12-én jelent meg egy interjú a hetek.hu portálon dr. Bárándy Györggyel, Balogh Zsolt akkori ügyvédjével, aki arról nyilatkozott, hogy ügyfelével a nyomozó hatóság vádalkut kötött.

Február 24-én már Balogh Zsolt is gyanúsított lett, a nyomozó hatóság tehát nem tartotta be ígéretét, mely szerint ha részletes, tényfeltáró vallomást tesz az általa vélelmezett ügyekről, akkor megmenekül a felelősségre vonástól. Balogh a bírósági tárgyaláson a következőket vallotta első gyanúsítotti kihallgatásáról (Kecskeméti Törvényszék, 2012. október 9.): "A lakásomban történt hajnali házkutatás során a nyomozók nem bizonyítékokat, hanem alvó gyermekeimet találták. A házkutatást követően a nyomozás során a kihallgatásaimon úgy éreztem, hogy ha haza akarok menni a családomhoz, akkor minél több visszásságot kell a BKV irányításáról mondanom. Ezért, anélkül, hogy konkrét gyanúsításokat közöltek volna velem, számtalan oldalon keresztül tettem vallomást.”

A februári időszakot összegezve megállapítható, hogy rendkívül sok, 14 kihallgatást folytattak le a nyomozó hatóságok ebben a hónapban, ha csak a későbbi vádlottak kihallgatásait számoljuk. Ebből, illetve a vádlottak által később elmondottakból kiderül, hogy a vádirathoz való muníciót leginkább ekkor gyűjtötték össze. Látható a későbbi bírósági vallomásokból, hogy ebben a hónapban sok kérdéses vallomás született nem csak tartalmában, hanem eljárásjogilag is.

Kampányhajrá

2010 márciusában véghajrába fordult a kampány, és ezzel összefüggésben olyan vallomások és nyilatkozatok születtek, amelyek nem csak egy választás időtartamára, hanem évekre meghatározták a közbeszédet, mint például a korrupció jelképévé vált "nokiás doboz". Ebben a hónapban ismét kihallgatták Regőczi Miklóst, majd 2010. március 4-én hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Lelovics Ottót (később V. rendű vádlott lett), aki korábban Hagyó Miklós kommunikációs igazgatója volt. Róla tudni kell, hogy Horváth Éva mellett ő volt Hagyó másik közvetlen munkatársa. Lelovicsot azzal gyanúsították, hogy rábírta a BKV vezetőit, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve szükségtelen és indokolatlan szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket kössenek.

Lelovics a bírósági tárgyaláson a következőket vallotta az első kihallgatásáról (Kecskeméti Törvényszék, 2012. október 30.): "Jelen ügyben először 2010. március 4-én hallgatott ki gyanúsítottként a nyomozóhatóság, amikor is a hatóság telefonon történő megkeresésére, szüleim balatoni nyaralójából indulva, a megkeresésétől számított 2 órán belül megjelentem a budapesti lakcímemen, ahol a nyomozó hatóság házkutatást tartott, majd közölték velem a házkutatás során, hogy a rendőrségi kihallgatásra már sok cuccot - személyes holmit - vigyek magammal, mert sokáig leszek bent. Ilyen előzmények után és ilyen vészjósló hangulatban vittek be a BRFK Teve utcai épületébe, ahol kihallgatásom során vallomást tettem, majd szabadlábon védekezhettem tovább az eljárás során."

2010. március 6-án - nyilván nem véletlenül a kampány csúcspontján - Balogh Zsolt interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben elhíresült - azóta nyilvánosan, a bíróság előtt visszavont - állításai szerint egy nokiás dobozban adta át a vesztegetési pénzt Hagyó Miklósnak. Erre épült a Hagyó lejáratását célzó karaktergyilkosság.

2010. március 24-én Regőczi Miklós, hasonlóan volt főnökéhez, Antal Attilához (aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott) interjút adott a Népszabadságnak. Regőczi ekkor azt állította, hogy az elmúlt húsz évben a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött.

Ebben a hónapban már csupán hét kihallgatást folytatott le a nyomozó hatóság, viszont a márciusi időszakról elmondható, hogy az interjúk hónapja volt, mivel a Fidesz ekkorra időzítette a lejárató kampány legerősebb szakaszát, mivel a választások már közeledtek. Több gyanúsított feltételezhetően interjúk adásával, a médiakampányban való részvétellel is igyekezett megfelelni a nyomozó hatóság elvárásainak. Áprilisban ismét gyanúsítottként hallgatták ki két alkalommal Mesterházy Ernőt, szintén kétszer Antal Attilát és Zelenák Tibort. Ebben a hónapban sor került egyszer Regőczi Miklós, két alkalommal pedig Balogh Zsolt kihallgatására is.

(folytatjuk)

Bérplafonról nem dönthet a nép

Az állami cégeknél alkalmazandó 2 millió forintos bérplafonról szóló népszavazásról vitázott szerdán az Országgyűlés. A kérdés feltevését Kész Zoltán független országgyűlési képviselő kezdeményezte. Kevesebb, mint 200 ezer, de több mint 100 ezer támogató aláírás érkezett, így a referendum kiírásáról a Háznak kellett döntenie.

Vas Imre (Fidesz) azt magyarázta: a kezdeményező nem tudott 200 ezer támogató aláírást összegyűjteni, így szerinte a referendumon alacsony lenne a részvétel, ezért inkább maradjanak a 2 millió forint fölötti állami fizetések. Gőgös Zoltán (MSZP) szerint “a pofátlanul magasra emelt” állami cégvezetői fizetéseket vissza kell venni havi 2 millió forintra. Kijelentette: ezt a Fidesz korábbi kampányokban többször megígérte, ám kormányon az összeget ismét megemelte, amikor saját embereit ültette pozícióba. Utalt arra: az aláírásgyűjtés nehezebb volt, mint régebben, mert szerinte korábban senkinek sem kellett attól tartania, hogy ha aláír egy népszavazást kezdeményező ívet, “akkor repül az állásából”.

A referendumot kezdeményező Kész Zoltán független képviselő szerint a kormányoldal Magyarország többségével helyezkedik szembe, ha nem javasolja a népszavazás kiírását. Rubovszky György (KDNP) arról számolt be, hogy pártja nem támogatja a referendumot. Így - mivel sem a Fidesz, sem a KDNP nem támogatja a kezdeményezést -, abból nem lesz semmi, maradnak a 2 millió forint fölötti állami fizetések a kiváltságosoknak.

Szerző

Törvénytelen örvényben az oktatás

Publikálás dátuma
2016.10.13. 07:05
Júniusi pedagógustüntetés a Várkert Bazárban FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Több mint egy hónapos időhúzás után a kormány összehívta a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, a mai egyeztetésen a kabinet be nem tartott ígéretei szolgáltatják a fő témát. A Pedagógusok Szakszervezete már az Alkotmánybíróságot is megkereste az alaptörvény-ellenes intézkedések miatt, amiket a kormány az egyébként szintén törvénytelenül működő Köznevelési Kerekasztallal fogadtatott el.

Összehívta mára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, amelynek újbóli összeülését még szeptember elején kezdeményezte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A PSZ az egyeztetések azonnali folytatását szerette volna elérni tanévkezdéskor, szerintük ugyanis elfogadhatatlan és alaptörvény-ellenes is, hogy korábbi ígéretével ellentétben az Emmi nem minden nyugdíj előtt álló pedagógusnak adta meg a lehetőséget, hogy automatikusan Pedagógus II. fokozatba kerülhessen, mintegy 1400 pedagógust kizártak a rendszerből - éppen azokat, akik (bár nem volt számukra kötelező) korábban önként vállalták, hogy átesnek az eljáráson, de valamiért nem sikerült teljesíteniük azt.

A PSZ megunta, hogy a minisztérium hetekig semmibe vette megkeresésüket, ezért nemrégiben az Alkotmánybírósághoz fordultak. Beadványukban rámutattak: a minősítés szabályai, követelményei is annyit változtak az elmúlt időszakban, hogy követhetetlenné vált, az érintetteknél mikor és milyen jogcímen vált sikertelenné az eljárás. Az Oktatási Hivatal pedig - ahol a minősítéseket végzik - még csak nem is vizsgálta, miért lett végül sikertelen az eljárás, de a döntés elleni jogorvoslat kérdését sem tisztázták az érintettekkel. A PSZ szerint mindez a visszamenőleges hatály tilalmába is ütközik, hiszen utólag szankcionáltak egy olyan eljárást, amelynek következményei nem voltak ismertek az érintettek előtt akkor, amikor a minősítésre jelentkeztek.

- Erről is, de más kérdésekről is szó lesz a ma délelőtti egyeztetésen. Mindenképp tárgyalni kell az osztályfőnökök, munkaközösség vezetők órakedvezményeiről is, amit egyes tankerületekben nem nagyon akarnak kiadni - fogalmazott Galló Istvánné. A PSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, meglepődött, amikor megtudta, hogy az Emmi egy másik érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Zene és Táncművészek Szakszervezetét (MZTSZ) is meghívta a mai egyeztetésre. Hogy erre miért volt szükség, egyelőre nem derült ki. - Mi a sztrájkbizottság összehívását kezdeményeztük, aminek három tagja van: a PSZ, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet. Persze jó, hogy ők is ott lesznek, jó együttműködést ápolunk az MZTSZ-szel. Viszont így nem világos, hogy akkor most milyen egyeztetésen is veszünk majd részt.

Bár az MZTSZ nem része a sztrájkbizottságnak, tagja a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsnak, amit a kormány annak ellenére sem hívott össze az oktatásban tervezett változtatások megindítása előtt, hogy arra törvényi kötelezettsége van - emlékeztetett Galló Istvánné. Az érdekegyeztető fórumon a szakszervezetek és a fenntartók, vagyis az állam és az egyházak mellett az önkormányzatok képviselői is részt vesznek, így annak összehívására mindenképp azelőtt kellett volna sort keríteni, hogy a köznevelési törvény módosítását, a Klebelsberg Intézményfenntartó központ (Klik) és a szakképzés átalakításának tervét kidolgozták.

Ám a kormány inkább a saját maga által verbuvált Köznevelési Kerekasztallal egyeztet, amelynek a jelentősebb érdekvédelmi és szakmai szervezetek nem részesei. Palkovics László oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban több alkalommal is úgy nyilatkozott, a kerekasztal dönti el, milyen problémákra kell azonnali megoldást találni. Sipos Imre helyettes-államtitkár pedig a kerekasztal legutóbbi ülésén arról beszélt: megkezdik a testület jogszabályi megerősítését. Vagyis ahelyett, hogy a jogszabályokban előírt módon a Közoktatási Érdekegyeztető Tanáccsal érdemben egyeztetett volna, a kormány egy olyan fórumra bízta a közoktatást érintő legfontosabb döntéseket, melynek törvényi háttere ma is kidolgozatlan.

Országot jár a Tanítanék Mozgalom
Továbbra is fent szeretnénk tartani, hogy az oktatás köztéma legyen, így szervezetünk képviselői országjárásra indultak - mondta lapunk megkeresésére Pilz Olivér. A miskolci Herman Ottó Gimnázium (ahonnan az országos oktatásügyi tiltakozások indultak) közalkalmazotti tanácsának elnöke, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója elmondta: az országjárás másik célja a hálózatépítés, újabb aktivisták toborzása. A mai napon Ózdon találkoznak a helyi Kockás Körökkel, illetve Pécsen Sándor Mária országjárását segítik. Pilz hangsúlyozta: továbbra is reagálnak majd a kormány nyilatkozataira, s a következő hetekben kisebb, meglepetésszerű akciók is várhatóak a Mozgalom részéről.

Az elmúlt hetekben az intézményvezetői jogkörök bővítésének kérdése is több alkalommal felmerült. A Magyar Nemzet írta meg a Klik elnökének, Pölöskei Gábornénak a jogkörökről szóló előadására hivatkozva, hogy nincs akkora mozgástere az igazgatóknak, mint remélték. A Klik ezt cáfolta, mire a napilap intézményvezetőket is megszólaltatott, egyikük azt nyilatkozta, az iskolájának megítélt költségvetés előirányzatát sem látta még. Majd jött az újabb Klik közlemény, szerintük "nőttek az intézményvezetők gazdálkodási és munkáltatói jogkörei, hiszen a költségvetési keretük bizonyos részéről szabadon dönthetnek, kis értékű beszerzéseket saját hatáskörben bonyolíthatnak le". Az igazgatóknak korábban is volt "iskolai bankkártyájuk", ami a "kis értékű beszerzések" kifizetésére szolgált - csak pénz nem volt rajta. A Klik nyár elején utalt pénzt a kártyákra: havi 50 ezer forint áll az igazgatók rendelkezésére.

Ezt valóban nem lehet a gazdálkodási jogkörök érdemi növekedésének nevezni. Érdekes módon a Klik egyik cáfolatában sem említi, amiről korábban szintén szó volt: az igazgatói jogkörök, így az intézményvezetők és a tankerületek közötti együttműködés javítását a Klik átalakításával (198 helyett 58 tankerületi központ) szeretnék elérni, csakhogy ez még nem zajlott le, az új rendszer 2017. januárjától indul hivatalosan, december 31-ig lényegében az eddigi struktúrában működik a közoktatás, így az igazgatói jogkörök további szélesítésének elmaradását talán még korai számon kérni.

Ezt megerősítette Galló Istvánné is. Mint mondta, az intézményvezetők és a tankerületek jogköreit is az új szervezeti és működési szabályzat (szmsz) fogja meghatározni, ami még nem készült el. Hozzátette: sajnálatos, hogy ezeket nem törvény, hanem egy szmsz szabályozza majd.

- Be kell látni, elég nagy zavarodottság van ebben a kérdésben, amiben annak is szerepe van, hogy már kinevezték az 58 tankerület vezetőjét. Közülük sokan úgy léptek munkába, hogy értekezleteket, eligazításokat tartanak az intézményvezetőknek, pedig hivatalosan az ő megbízatásuk is 2017. januárjától kezdődik - mondta a PSZ elnöke.

Az igazgatóknak ugyanakkor továbbra sem kell arra számítaniuk, hogy ők lesznek az "igazi vezetők" az iskolákban (ahogy azt Balog Zoltán miniszter nem is olyan rég kijelentette). Az eddig napvilágot látott információk szerint az egyeztetési, javaslattételi jogok bővülhetnek majd, de ha az intézményvezető és a tankerületi vezető valamilyen gazdálkodási, munkáltatói kérdésben végképp nem ért egyet, a Klebelsberg Központ elnöke mondja ki a végső szót - úgy, mint eddig.

Bővül a Civil Közoktatási Platform
Örömmel tudatjuk, hogy az aggodalmakkal ellentétben nem zsugorodunk, sőt létszámunk növekszik, a kormány által legyalázott, tönkretett civil szférában újabb és újabb együttműködéseket kötünk - olvasható a Civil Közoktatási Platform (CKP) közleményében. A szervezet a Magyar Hírlap azon cikkére reagált, amelyben a CKP "zsugorodásáról" írtak. A CKP szerint a cikk, amelyben a Platform és a Tanítanék pénzügyeinek elkülönítéséről, illetve a CKP által "támogatott" májusi, az oktatás szabadságáért indított népszavazási kezdeményezésről (amit a szervezet legtöbb tagja elutasított) is említést tesznek "fájdalmasan hamis, tájékozatlanságról és szakmai igénytelenségről" árulkodik. A "zsugorodással" kapcsolatban a CKP azt írta: mivel az oktatásszakma országos érintettségű terület, tagjaik egy része nincs abban a helyzetben, hogy a személyes részvételét minden esetben biztosítani tudja, véleményét azonban van lehetősége becsatornázni. A pénzügyek transzparencia és követhetőség érdekében történő szétválasztásának kérdésében nem értik, a Magyar Hírlap számára az miért "baljós" hírérték. "Talán mert a NER szokásaihoz képest egy ismeretlen gyakorlatról van szó" - írták. A népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban közölték: azt a CKP tagszervezetei valóban elutasították, így a CKP nem, csupán szervezetei közül néhány állt mellé. Hozzátették: ezt hívják szervezeti autonómiának, "amely a NER kompatibilis újságírás számára valóban nehezen értelmezhető jelenség lehet."
Szerző
Frissítve: 2016.10.13. 14:26