London célja: hozzáférni az EU belső piacához

Theresa May brit miniszterelnök szerint London célja az, hogy a brit vállalatok "a lehetséges legnagyobb mértékben hozzáférhessenek" az Európai Unió egységes belső piacához a brit EU-tagság megszűnése után is.

A konzervatív párti kormányfőt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és az azonnali miniszterelnök válaszok szokásos szerdai félórájában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdezte arról, hogy a brit kormány tabunak tekinti-e a jövőbeni hozzáférést az uniós belső piachoz. Theresa May kijelentette: London "ambiciózus célokat" tűzött ki az EU-val fenntartott jövőbeni kapcsolatrendszer kialakítására, és ennek része a lehetséges maximális hozzáférés a belső EU-piachoz. Hozzátette ugyanakkor: a brit EU-tagságról tartott népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek a bevándorlás ellenőrzését is akarják.

Theresa May szerint az Egyesült Királyság távozni fog az Európai Unióból, és nem azt kérdezgeti magától, hogy az EU-tagság mely elemeit akarja megtartani, hanem azt, hogy milyen viszonyrendszer lenne a megfelelő az unióval. A brit kormány az EU-val folytatandó tárgyalásokon el fogja érni a megfelelő viszonyrendszert az egységes uniós piacon belül működő, illetve az e piaccal kereskedő brit vállalatok számára - mondta a brit kormányfő. A miniszterelnök most sem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen megállapodás tenné lehetővé a brit vállalatoknak a további jelenlétet az EU belső piacán.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz - ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

A brit gazdaság legnagyobb szektorainak képviselői folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.

Legutóbb, a hétvégén a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor az EU-piacra irányuló brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok. Ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

A héten a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly vámterhekkel drágíthatja az importot is, ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül. A BRC számításai szerint ebben az esetben például az EU-ból importált hústermékekre akár 27 százalékos, az unióból érkező ruhákra és cipőkre 11-16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró vámteher helyett.

A BRC hangsúlyozza, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek deflációja után a brit kiskereskedelmi szektor már nemigen tudná elviselni e vámköltségeket.

Szerző

Csökkent a BUX, kivárnak a befektetők

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 82,37 pontos, 0,29 százalékos csökkenéssel, 28 396,87 ponton zárt szerdán.

A részvénypiac forgalma 4,0 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a részvénypiac szerdai forgalma, amely az októberi átlagos forgalomnak csupán mintegy a fele, azt mutatja, hogy a befektetők kivárnak, új impulzus nélküli kereskedés jellemzi a tőzsdét.

Az elemző úgy vélte, hogy a befektetők a kockázati tényezők miatt óvatosabbak, ilyen tényezőként említette az amerikai elnökválasztást, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése, de akár a BÉT-en jegyzett cégek október végén várható gyorsjelentése is. Ez a fajta visszafogott kereskedés azonban a magyar mellett, a cseh és a lengyel piacokat is érinti - tette hozzá Kiss Mónika.

Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből, amelyet a jegybank szerdán tett közzé, a befektetők azt a részt emelték ki, hogy az MNB kész újabb intézkedéseket bevetni, ha az infláció nem emelkedik megfelelően.

Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője az M1 aktuális csatornán kifejtette: este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét, az elemző szerint a befektetők most erre várnak.

A Mol 30 forinttal, 0,17 százalékkal 17 580 forintra erősödött, 1,7 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 49 forinttal, 0,66 százalékkal 7380 forintra csökkent, forgalmuk 1,6 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 0,44 százalékkal 453 forintra esett, forgalma 246,4 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 3 forinttal, 0,05 százalékkal 5732 forintra gyengült, a részvények forgalma 420,7 millió forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1832,67 ponton zárt szerdán, ez 17,63 pontos, 0,95 százalékos csökkenés a keddi záráshoz viszonyítva.

Szerző

Jó lenne 58 évesen nyugdíjba menni

Miközben a családalapítás fokozatosan kitolódik, az öngondoskodás egyre korábban kezdődik - derült ki az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-nek a Groupama Biztosító megbízásából készített kutatásából.

Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója szerdán, a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: hat életpályát állítottak fel, amelyek abban különböznek, hogy az egyes életesemények - munkába állás, tanulmányok befejezése, a szülőktől való elköltözés, tartós párkapcsolat, lakásvásárlás, házasságkötés, gyermekvállalás, pénzügyi tartalék képzése, nyugdíjcélú megtakarítás - milyen sorrendben követik egymást. Négy életkori csoportra bontva vizsgálták, hogy a megkérdezettek hány éves korukban jutottak el az egyes életeseményekhez.

A 18-59 éves lakosság körében, ezer személy megkérdezésével készült országos, reprezentatív felmérés szerint a legfiatalabb felnőttek csak a 30. életévük körül tervezik a házasságkötést és első gyermekük megszületését, míg az előző generációnál ez jóval korábban, 20-as éveik elején történt. Fordított a helyzet a pénzügyi takarékoskodással: a 18-29 évesek 8-10 évvel korábban kezdenek el pénzügyi tartalékot képezni, illetve nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint szüleik tették.

Halasi Melinda, a Groupama Biztosító főosztályvezetője kifejtette: az idősebb korosztálynak még nem volt feltétlenül szüksége előrelátó takarékoskodásra, más időben, más rendszerben voltak fiatalok. Mára minden megváltozott, és ezt sokan fel is ismerik, hiszen minden 8. ember már relatíve fiatalon, tudatosan készül az időskorra - mondta.

A kutatásban résztvevők a munkába állást, a szülőktől való elköltözést, a tanulmányok befejezését és a tartós párkapcsolatot 21 és 24 éves kor között, a házasságkötést, majd gyermekvállalást nagyjából 27 évesen, a karriercsúcsot 35 éves kor körül, a nyugdíjba vonulást 58 évesen látják ideálisnak. Kevesen élik azonban eszerint az életüket.

A megkérdezettek szerint 23 évesen már el kellene kezdeni pénzügyi tartalékokat képezni, a nyugdíjcélú megtakarítás megkezdésére pedig a 29 éves kor lenne ideális, azonban jóval később vágnak bele, 26 év körül kezdenek el félrerakni, a nyugdíjcélú takarékosság pedig átlagosan 35 év körül kezdődik. Bár valamilyen céllal a lakosság háromnegyede takarékoskodik, a nyugdíjas évekre csupán negyede tesz félre. A kutatás szerint a fiatalabb generációk tudatossága itt is tetten érhető, esetükben nincs ekkora távolság az ideálisnak tartott és a valóban megkezdett takarékoskodás időpontja között.

A kutatók azt is megállapították, hogy a magyar életutak nem annyira rugalmasak, mint amilyenre a változó világban szükség lenne. Egyre kevésbé determinál ugyan a nemzedék, amelybe születtünk, de a 40 év alatti korosztálynál érzékelhető igazán az útválasztás szabadsága. Bár az életutak saját döntéseink függvényében átjárhatóak, tízből egy ember járja az ideálisnak tartott életutat - közölték.

Szerző