Fogyatékos? Maradjon intézetben!

Súlyos szakmai hibáktól hemzseg az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázati kiírása, amely uniós forrásból a fogyatékos emberek tömegintézeteinek reformját célozná meg - mutatott rá a Társaság a Szabadságjogokért. A tervezet ellen, amely jelenlegi formájában nemzetközi irányelvekkel is szembemegy, más szakmai szervezetek is tiltakoznak. Ha a kormány nem változtat, Brüsszel közbelépésére lehet számítani.

Az intézetekben élő értelmi fogyatékos emberek életkörülményeinek javítására szánt pénzek pazarlására fogja ösztönözni a pályázókat az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) pályázati kiírása - véli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A program, amelyet 35 milliárd forintnyi uniós forrásból valósítanának meg, az emberi jogi jogvédő szervezet szerint elfogadhatatlan, hiszen teljesen ellentétes az eredeti céllal: ahelyett, hogy a nagy bentlakásos intézetekben élőket közösségi lakhatási formákhoz juttatná, nem teszi kötelezővé a sokszor meglehetősen rossz körülményekkel bíró tömegotthonok bezárását (az Emmi adatai szerint jelenleg 18 ezer fogyatékos ember lakik ilyen, gyakran túlzsúfolt intézetekben). Sőt egy másik pályázat keretében a minisztérium mintegy 4 milliárd forintot biztosítana azok felújítására.

A TASZ szerint ezt totális hátraarc. Verdes Tamás, a szervezet fogyatékosügyi programvezetője elmondta: a kormány 2012-ben elfogadott egy intézetkiváltási stratégiát, amivel elérték, hogy hét tömegintézet bezárásra kerüljön. A programmal - amelyre akkor 6 milliárd forintot szántak - mintegy 600 embernek sikerült jobb ellátást nyújtó, kisebb lakóotthonokban élhetőbb életet biztosítani. A stratégia kidolgozásában és kivitelezésében pedig aktívan részt vehettek a civil szakmai szervezetek. Ezzel szemben a mostani pályázat felett a kormány megszüntette a szakmai kontrollt, s a korábbi pályázatoknál vétójoggal rendelkező Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület támogatása is súlytalanná vált a pályázatok kiválogatásában.

A pályázat tervezetét szeptember 29-ig lehetett véleményezni, az érintett szakmai szervezetek szinte kivétel nélkül ellenezték a jelenlegi koncepciót. Petri Gábor, az Európai Fogyatékosügyi Fórum kuratóriumi tagja állásfoglalásában arra hívta fel a döntéshozók figyelmét, a szervezetek kihagyása, részvételük hiánya a végrehajtásban egyértelműen ellentétes az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek jogairól szóló Egyezményével.

Kifogásolta azt is, hogy a forrásból mintegy 9 millió forintot lehetne egy főre költeni. Szerinte ez túlzó, ennyi pénzből egyszerre több embert lehetne kisebb lakóotthonokba költöztetni. Rámutatott arra is, hogy a pályázat támogatja új, 25 fős otthonok létrehozását, de a nemzetközi konszenzus szerint egy 25 fős létesítmény már intézetnek számít, amely valamennyi kutatás és szakértő szerint sem alkalmas arra, hogy egyénre szabott, jó minőségű lakhatást biztosítson az ott élőknek.

Vagyis az állam az intézetek további bezárása helyett újabbakat alapít, ami viszont ugyancsak ellentétes az uniós irányelvekkel. "Az uniós pénzeket a célokkal ellentétesen akarják felhasználni, így várható, hogy Brüsszel lépni fog az ügyben" - mondta Verdes Tamás, emlékeztetve: ugyanilyen helyzet miatt idén Csehországban már közbelépett az Európai Bizottság. De bízik abban, hogy erre nem kerül sor, és sikerül elérni, hogy a magyar kormány a fogyatékos személyeket képviselő szervezetek és az érintettek bevonásával átdolgozza a tervezetet. Az ügyben kerestük az Emmi-t is, későbbre ígértek tájékoztatást.

Orbán elmegy a Néppárt ülésére

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:00
Manfred Weber (jobbra) engedékeny lenne, Joseph Daul viszont ragaszkodik ahhoz, hogy voksolás is legyen szerdán a magyar kormány
Fotó: EPP
Manfred Weber hajlott volna arra, hogy elhagyják a Fideszről szóló szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz a hárompontos ultimátum teljesítésére. A CDU és az EPP elnöke viszont elvetette ezt az ötletet.
Orbán Viktor részt vesz az Európai Néppárt szerdai politikai gyűlésén, amelyen a küldöttek szavazni fognak a Fidesz tagságáról. Az EPP szabályzata szerint a kizárási vagy felfüggesztési javaslatot tárgyaló tanácskozáson az érintett tagpárt képviselője mindig felszólalhat, hogy megvédje az álláspontját. Manfred Weber frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt hajlott volna rá, hogy elhagyják a szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz rá, hogy teljesíti az EPP három pontból álló ultimátumát, Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azonban elvetette ezt az eshetőséget.

Több tagpárt is jelezte, hogy nem tartja elégnek a magyar kormányfő bocsánatkérését, ezért ragaszkodik a szavazás megtartásához. Névtelenséget kérő informátoraink azt valószínűsítik, hogy a Fidesz felfüggesztését, illetve kizárását kezdeményező pártok számára “nagyon bonyolult helyzet” állna elő, ha a szavazás eredményeként a magyarok a néppárt tagjai maradnának. Többen ennek ellenére sem távoznának a pártcsaládból. Sok ingadozó tagszervezet a német kereszténydemokraták döntésére vár, mielőtt elhatározza, támogatja-e a magyarok szankcionálását. - Stratégia? Milyen stratégia? - kérdezett vissza nevetve a kormány külkapcsolataival foglalkozó kormánypárti képviselő lapunk felvetésére, miszerint léteznek-e forgatókönyvek arra az esetre, ha szerdán az Európai Néppárt politikai gyűlése kizárja a Fideszt. Hétfőn több politikus is arról beszélt lapunknak a Parlamentben, hogy a párt jövőjét illető egyik legfontosabb témáról még csak szó sem volt a Fidesz belső fórumain, így például a parlamenti frakció ülésein sem. Mások ugyanakkor azt mondták, hogy tárcaközi egyeztetések folynak az ügyben. A már idézett informátorunk egyébként valószínűbbnek tartja a kizárást, mint a bent maradást.  Információink szerint már a CDU-ban is egyre több a kritikus hang az Orbán-kormány EU-ellenes magatartása miatt, egy Fidesz-képviselő pedig egyenesen arról beszélt lapunknak: mára olyan lett a hangulat a Néppártban, hogy sokan egyszerűen nem szeretnek egy légtérben tartózkodni a Fidesz EP-képviselőivel, noha személyesen többeket kedvelnek közülük. Van, aki mégis abban reménykedik, hogy Manfred Weber arra tesz indítványt szerdán: mivel az ultimátumából két pont már teljesült, és a CEU ügye is elmozdulni látszik a holtpontról, szavazzanak a hárompontos követelésekre adott fideszes válaszról, és hagyják meg a Fidesz tagságát. A Fidesz kizárása vagy tagságának felfüggesztése pedig csak akkor kerülne napirendre, ha leszavazzák Manfred Weber javaslatát.

Nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A májusi EP-választásokon Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. - G.E.

Cseh Katalin a liberálisok vezető jelöltjei között

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava. Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét. A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak. Közben az Azonnali.hu arról írt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította, hogy nyilvántartásba vegye a Momentumot az európai parlamenti választáson. A párt EP-listavezetője, Cseh Katalin azt nyilatkozta, hogy adminisztrációs okok miatt történt ez, a Momentum sajtóosztálya szerint viszont Fekete-Győr András pártelnök képviseleti jogosultságával volt a gond. A párt a Kúriánál fellebbezett. - H. K.

Frissítve: 2019.03.19 06:00

2,3 milliárd forintot költ idén "űrtevékenység" fejlesztésére a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:16
Egyre inkább jóslatnak tűnik az MKKP-féle vicc a felcsúti űrközpontról.
Fotó: Facebook / Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Hogy a rengeteg közpénz pontosan hol és hogyan fogja szolgálni a tudományt, vagy legalább a magyar gazdasági fejlődést, még nem világos.
2 321 600 000 forintot kap idén a magyar űrkutatás és űrtevékenység fejlesztése, szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 444.hu. Az indoklás szerint az űrkutatás a magyar gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazat.
Bő két hete beszélt a magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Ferencz Orsolya arról, hogy szükséges az ágazat bőkezűbb támogatása - lobbizása sikeresnek tűnik. Múlthéten az derült ki: a Ferenczet is kinevező Szijjártó Péter javaslatára Magyarország megpályázza a 2020-as űrhajós világkongresszus rendezését. A rendezvény előzetes költségvetése mintegy 315 millió forint.