Évek óta panaszkodnak az ajkaiak, mert szerintük a Bakonyi Erőmű Zrt. működése során gyakran hull pernye a városra. Hiába küldött több levelet is a lakosság és a város jegyzője a járási környezetvédelmi felügyelőségnek, onnan mindig az a válasz érkezett, hogy határértéken belül kormoz az ajkai erőmű. Ezen nincs is mit csodálkozni, mert a méréseket valahogy mindig olyankor végezték, amikor már az erőműben bekapcsolták a szűrőket - nyilatkozta Schwarz Béla, Ajka polgármestere a Népszavának. A baj csak az, hogy a pernye akkor hull a városra, amikor a szűrőberendezések még nem működnek. A környezetvédelmi hatóság válaszlevelében az is szerepelt, hogy nekik nem volt tudomásuk arról, hogy a szűrőket időnként kikapcsolják.
Az igazi gondok akkor jelentkeztek, amikor az erőmű technológiát váltott és a szén mellett fát és egyéb mezőgazdasági hulladékot is eltüzelt a kazánjaiban. A fa azonban gyakran sok nedvességet tartalmaz, s a kazánok újraindításakor a gőz károsítaná a szűrőket, így amíg a nedvesség el nem távozik, és a füst hőmérséklete el nem éri a 138 Celsius fokot, a szűrőt nem kapcsolják be. A város lakói szerint ilyenkor önti el őket a pernye és a korom.
Fűtési szezonban, amikor az áramtermelés mellett a város egy részének a távhőszolgáltatását is ellátja a erőmű, szinte folyamatosan működnek a kazánok, nincs szükség újraindításra. Tavasztól őszig a mérsékeltebb energiaigény miatt viszont a kazánokat akár naponta többször is újraindítják, s olyankor menetrendszerűen érkezik a pernye is - említette a polgármester.
A város vezetője több levélben kérte az erőmű vezérigazgatóját, Németh Frigyest, alakítsanak közös vizsgálóbizottságot, de a vállalat vezetője nem adott érdemi tájékoztatást.
Az önkormányzat környezetszennyezés miatt büntetőfeljelentést tett a megyei rendőr-főkapitányságon, de a hatóság visszadobta az ügyet azzal, hogy nem történt bűncselekmény.
Az önkormányzat a pernyehullás miatt jó hírnév megsértése címén 1 milliárd forintos személyiségi jogi pert indított az erőmű ellen a város és a lakosság nevében. A Veszprém megyei járásbíróság első fokon elutasította a helyhatóság keresetét. Arra hivatkozott a taláros testület, hogy az önkormányzat nem járhat el a lakosság nevében, ha a polgároktól nem kapott erre fölhatalmazást. Csakhogy lehetnek olyan tényezők, amelyek az önkormányzatot, illetve a várost érintik, például azzal, hogy egy olyan kép alakul ki a településről, hogy egy élhetetlen válik helység - nyilatkozta a Népszavának Fülöp Sándor ügyvéd, az ajkai önkormányzat jogi képviselője, aki korábban környezetvédelmi ombudsman volt.
Az igaz, hogy az állampolgárok nem kérték föl az önkormányzatot, hogy anyagi, jogi igényüket egy eljárásban érvényesítsék, így a lakosság kárát valóban nem követelhetik, de ebből sem logikailag, sem jogilag nem következik, hogy az önkormányzatnak ne lenne olyan közvetlen érdeksérelme, amit viszont érvényesíthetne - tette hozzá a jogi képviselője. Jó hírneve pedig nem csak személynek, de egy településnek is lehet.
A város lakóinak joga van tudni, mivel fűti a hőerőmű kazánjait, az égetés során milyen anyagok kerülnek a levegőbe, mekkora mennyiségben és milyen szűrőberendezéseket alkalmaz- tette hozzá Fülöp Sándor. A zrt. még üzleti titokra hivatkozva sem tagadhatja meg a tájékoztatást, mert még a '90-es éve végén, az akkori adatvédelmi ombudsman, Majtényi László állásfoglalása szerint sem az üzleti, sem más gazdasági titok nem védi azokat a vállalatokat, amelyek környezetterhelő tevékenységet folytatnak. Az emberi egészség és a környezet védelme ugyanis fajsúlyosabb érdek.
A hőerőmű egységes környezethasználati engedélyében is szerepel, hogy az égetés idején a szűrőknek működniük kell - emelte ki Fülöp Sándor. Ha nem sikerül békésen egyezségre jutni a hőerőművel, a jogi képviselő az illetékes hatóságokhoz fordul, s ha az sem vezet eredményre, akkor következhet a bíróság, először Magyarországon, de ha az nem kielégítő, akkor a nemzetközi porondon.
Megkerestük az erőmű vezérigazgatóját is, de elektronikus levelünkben feltett kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.