E határozat azt sugallja, hogy a zsidóságnak nincs köze a Templomhegyhez és a Siratófalhoz. A tiltakozást kiváltó határozattervezetet az UNESCO Végrehajtó Tanácsának programbizottsága hozta, az arab államok terjesztettek elő. A most elfogadott szöveg már egy korábbi megszelídített változata, ez legalább annyit elismer, hogy Jeruzsálemet szent helynek tekinti mind a zsidóság, mint a kereszténység, mind a muszlim vallás, de továbbra is csakis muszlim szent helyként tekint rá. Kizárólag arab nevén Haram al-Sarifnak nevezik a Templomhegyet/Mecsetek terét, ahol kétezer évvel ezelőtt a rómaiak által lerombolt zsidó szentély állt. (A Sziklamecset, a muzulmán vallás harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után, 1400 éve épült a szentély helyére.) A Siratófalat is csak arab néven említik, de a zsidó vagy keresztény valláshoz fűződő kapcsolata nélkül. A határozatot 26 állam szavazta meg 6 ellenében, 26 tartózkodással. A támogatók között egyetlen európai ország sem volt.
Az izraeli vezetők azonnal tiltakoztak. "A világ semmilyen szervezete sem állíthatja, hogy nincs kapcsolat a zsidó nép és Izrael földje, illetve Jeruzsálem között. Az a szervezet, amelyik ezt teszi, egyszerűen szégyent hoz magára" - jelentette ki Reuven Rivlin izraeli államfő. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint „Tovább folyik az UNESCO abszurd színháza. Ha azt mondják, hogy Izraelnek nincs köze a Templomhegyhez és a Siratófalhoz, az olyan, mintha azt mondanánk, hogy Kínának nincs köze a kínai falhoz, Egyiptomnak pedig a piramisokhoz.”
A döntést még jóvá kell hagynia az UNESCO döntéshozó testületének is, erre várhatóan jövő héten kerül sor.
Az arab országok azért szorgalmazták az Izraelt elítélő határozatot, mert álláspontjuk szerint az izraeli kormányzat korlátozza a hozzáférést a muzulmán szent helyekhez. Az Izrael által felügyelt status quo értelmében ugyanis más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet/ Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak.