Az ellenzék nem kap hirdetési rétest

A mérhetetlenül alacsony példányszámban megjelenő Magyar Idők kapta a legtöbb kormányhirdetést a nyomtatott sajtóban, de a kvótakampány nagy nyertese a Népszabadságot felfüggesztő Mediaworks Zrt. is. Az ellenzékinek számító napilap megfojtásának az egyik ára az volt, hogy nyolc megyei lapjának alig több mint 110 ezres példányszáma mellé az osztrák tulajdonú cég megkapta a Pannon Lapok Társasága négy megyei lapjának 147 ezer példányszámát is. A kormány már a következő kampányra készül.

A kormány 10 milliárd forintnál is többet költött idén hirdetésekre, de nem sokat számított, hogy hány embert érnek el a televíziókban, rádiókban vagy épp a lapokban megjelent reklámok. Egyrészt megállapítható, hogy a pénz nagy részével a kormánypárti médiumok fennmaradását támogatták, az ellenzékinek számító lapok, internetes portálok, televíziós vagy rádiócsatornák olyan kis részhez jutottak ezekből, hogy a tulajdonosok folyamatosan átszervezésekben, elbocsátásokban kénytelenek gondolkodni, a működőképesség fenntartása érdekében.

A Népszabadság kiadásának felfüggesztésekor a legnagyobb ellenzéki napilap tulajdonosa arra hivatkozott: nem gazdaságos a lap megjelentetése, miközben épp a Mediaworks Zrt. volt a kormányzati kvótakampány egyik legnagyobb nyertese. Az Átlátszó munkatársai hosszas huzavona után személyes betekintést kaptak a Miniszterelnöki Kabinetirodától, így megnézhették az állami propagandakampány több szerződését, s ezek ismeretében mondták ki, hogy a nyomtatott sajtóban egyértelműen az osztrák tulajdonban lévő kiadó volt a legnagyobb nyertes. Csak júliusban több mint 55 millió forintot kaszált a laphirdetésekből az akkor még csak 8 megyei lapot kiadó Mediaworks, szeptember végén pedig a kormányzati kampánypénzekből júliusban majdnem 30 milliót megszerző Pannon Lapok Társaságának megvásárlásával tovább bővült a vidéki megjelenési felülete, csak épp a Népszabadságnak nem jutott egy fillér sem.

Ha a legnagyobb nyertes a Mediaworks, azt is ki lehet jelenteni, hogy a Népszabadság mellett a legnagyobb vesztes a hirdetési harcban a Simicska-féle médiabirodalom. A hétvégén jelent meg a hír, hogy a takarékosabb működés miatt máris több embert elküldtek a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-től, amely a Magyar Nemzet, az mno.hu és a Hír TV tulajdonosa. A 24.hu számolt be a tervekről, hogy a tulajdonos megszüntetheti a Magyar Nemzet, a napilap online kiadása és a Hír TV szerkesztősége közt meglévő párhuzamosságokat, aminek következtében sok újságíró veszítheti el ismét állását. Köztudomású, hogy a médiacsoport Simicska Lajos érdekeltsége, aki 2015 elején nyíltan szembefordult Orbán Viktorral, s azóta látványosan kevesebb hirdetési pénzt kap a központi kampányokban. Az ellenzékivé lett Magyar Nemzet példányszáma és a Hír TV nézettsége is csökkent, bár ebben a megcsappant bevételek mellett állítólag az is szerepet játszik, hogy az apja betegsége miatt ügyvezetővé kinevezett Simicska Ádám, a tulajdonos 24 éves fia - több lap egybehangzó információi szerint - nem ért a médiabirodalom vezetéséhez.

Bár összeállításunkból az látszik, hogy a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Echo TV és Magyar Hírlap is részesedett a kampánypénzekből, terjed a hír, hogy a vállalkozó, illetve a család tulajdonában lévő SGH Vagyonkezelő Kft. már el is adta a Magyar Hírlap és az Echo Tv reklámfelületeit értékesítő Rising Star Médiaértékesítő és Szolgáltató Kft.-t és készül megválni médiumaitól is.

Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, az MSZP szerint a kormány tavaly év vége óta több mint 11,3 milliárd forintot fordított a népszavazási kampány tervezésére és médiavásárlásaira. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiadott adatokra alapozva ezt Harangozó Tamás képviselő közölte szeptember 22-én. Ezek szerint a kabinetiroda tavaly decembertől idén augusztusig két szerződés keretében a migrációs kampányra közel 6,5 milliárd forintot költött, de augusztus 1-jével és 19-vel két újabb keretszerződést is kötött a népszavazási kampány és a kormány tájékoztató tevékenységének megvalósítására. Az augusztusban megkötött szerződések bruttó összege mintegy ötmilliárd forint.

Összetett politikai alku

A Népszabadság Zrt 71 százaléka 2013 novemberében került az osztrák befektető társaság, a Vienna Capital Partners (VCP) tulajdonába. Lapértesülések már akkor is arról szóltak, hogy a Népszabadság eladása csak politikai jóváhagyással történhetett meg, s a Fideszen belül a médiaügyek már akkor is a Miniszterelnöki Kabinetirodát, közkeletű nevén a propagandaminisztériumot jelenleg vezető Rogán Antalhoz tartoztak. Az adásvétel 2014 elejére zárult le, magyarországi médiabefektetéseinek kezelésére a VCP megalapította a Mediaworks Zrt.-t, amelyhez a Népszabadság mellett Nemzeti Sport, a Világgazdaság, valamint akkor nyolc megyei napilap és Magyarország legnagyobb nyomdája is tartozott.

Idén szeptember 30-án a Mediaworks Hungary Zrt. megvásárolta a Pannon Lapok Társasága Kft.-t (PLT) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyével. A PLT és a Mediaworks együtt majdnem 25 milliárdos árbevétellel és csaknem 1150 munkavállalóval rendelkezett. Az új csoport tizenkét megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala) van jelen megyei lapokkal, ezek több mint 250 ezer példányszámú vidéki megjelenést biztosítanak. A cég három országos napilapot (Nemzeti Sport, Világgazdaság, Népszabadság) adott ki, valamint magazinok és digitális médiatermékek tulajdonosa. A médiabirodalmat működtető osztrák Heinrich Pecina a Népszabadság megszüntetésekor kizárólag gazdasági okokra hivatkozott, miközben vélhetően épp ő állapodott meg a kormányhirdetések elosztásáért felelős vezetőkkel, hogy a megyei lapok mellett csak a Nemzeti Sportban jelenjenek meg a neki szánt hirdetések. Épp emiatt gondolják sokan, hogy a politikai alku része volt a Népszabadság felszámolása.

A Rogán-minisztérium tavaly november 30-án nettó 1,2 milliárd forint értékben kötött keretszerződést a Network 360 Reklámügynökségből és az Affiliate Network Kft.-ből álló Egyesült Reklám Konzorciummal „Migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására” a február végéig terjedő időszakra. Amikor pedig ez a keret kimerült, március 7-én nettó 3,08 milliárd forintért kötöttek egy új szerződést, ami augusztus 10-éig tartott, akkor ezt a második keretösszeget a tárca nettó 800 millió forinttal még megtoldotta. A konzorciumot vezető Network 360 Reklámügynökség a helikopterező propagandaminiszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltsége. Csetényi cégei 15 százalékos reklámközvetítői díjért dolgoztak, ami félmilliárd forint hasznot hozhatott.

A szocialisták által megismert adatsorokban nincs benne a plakátkampány, a külföldi magyaroknak 500 ezer példányban nyomott konzultációs levél, továbbá a magyar háztartásoknak 4,2 millió példány készített tájékoztató füzet ára sem, ahogy az a 800 millió sem, amivel néhány hete megtoldották a második keret büdzséjét. A kabinetiroda állítólag nem tudta megmondani ezeknek a kampányelemeknek az árát, de hihetőbb, hogy a hatalmas végösszeg miatt ezt nem merték közhírré tenni. Nem tudni részleteket a továbbá a két extrakeret elköltéséről sem, amiről augusztusban döntött a kormány. A minisztérium augusztus 1-én egy bruttó 1,9 milliárdos, majd augusztus 19-én egy újabb, mintegy 2 és fél milliárdos keretszerződést kötött az Egyesült Reklám Konzorciummal.

A Harangozó Tamás szocialista politikusnak kiadott adatokból derült ki, hogy az összes televíziós reklám háromnegyedét Andy Vajna TV2-je kapta. Az összesen 2,2 milliárd forintos tévés kampánykeretből 1,65 milliárd forint jutott a TV2 csoport csatornáihoz, amelyben benne van a TV2, a Super TV2, a Pro4 és a FEM3 is. Az állami hitelből megvásárolt csatornák mellett a közmédia és az ATV is komoly összeghez jutott, sőt még a szintén kormányközelivé átalakított Origo-csoport televíziói, a minimális nézettséget hozó Ozone és Life Network is 126 milliót kaptak.

Az országos rádióhirdetések 80 százaléka a közmédia csatornáiban landolt. A 444.hu mutatott rá az adatok ismertetésekor, hogy Andy Vajna csak június közepén indította el új kereskedelmi rádióját, a Rádió1-et, így itt még nem tudott költeni a kormány. A filmbiztossal szintén hírbe hozott Sláger FM és a Liszkay Gábor által alapított és Bayer Zsolt nevével fémjelzett erősen jobboldali Karc FM sem panaszkodhatott ugyanakkor, ahogy a 391,4 millió forintos rádiós keretből jutott pénz a Katolikus Rádiónak is.

Az online hirdetések 80 százalékát is kormányközeli portálokra költötte a propagandaminisztérium. A pénz felét a Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Group és a Szemerey Tamáshoz közeli Origo kapta, pedig utóbbi csak márciustól lett a Fidesz kedvence. Érdemes felidézni, hogy amíg a portált független újságírók készítették, az utóbbi évek mindegyikében jelentős adósságot halmozott fel, de a Lázár János utazásait firtató cikksorozatba belebukott és kormány-közelivé tett szerkesztőség elegendő támogatást kap működéséhez. A Magyar Telekom tavaly decemberben adta el az Origót a New Wave médiavállalatnak, amely az akkor még állami kézben működő MKB-tól kapott hitelt az üzlethez. Felvetődik az a kérdés is, vajon az utóbbi hetek Rogán-botrányaiban elhíresült kiváló üzleti érzékkel rendelkező miniszter-feleség milyen szerepet játszhatott ennek a keretnek az elosztásakor. Rogán Cecilia állítólag Facebook-hirdetésekkel fizetett a helikopteres reptetésért régi üzleti partnerének, tehát ezen a piacon otthonosan mozoghat.

A nyomtatott lapoknál is egyértelmű a kormányzati szándék: minden áron életben tartani és pénzelni a minimális példányszámú kormánylapokat, kifizetni a politikai számlát az együttműködő kiadóknak és megfojtani az „érdemtelen” ellenzéki kiadványokat. A legfeltűnőbb a legnagyobb hirdetéseket bezsebelő jobboldali lapok adatainak titkossága, hiszen mindenki előtt ismert, hogy a 3-4 ezres példányszámú Magyar Idők és Magyar Hírlap esetében nem merik a tulajdonosok nyilvánossá tenni adataikat.

A Magyar Idők a Fideszhez kötődő Liszkay Gábor kezében van, az ingyenes terjesztésű Lokál pedig Habony Árpádé. A kormányzati médiaköltések ismeretében már senki nem kérdezi meg, vajon miből él a miniszterelnöki tanácsadó, hiszen csak ennek a lapnak fél év alatt majdnem 100 milliós bevétele volt az államkasszából. Valójában tehát mi magunk, minden adófizető magyar állampolgár pénzeljük.

Ha a terjesztett példányokat nézzük, egyértelművé válik, miért volt nagyon fontos a Mediaworks - és feltételezhetően a kormány - számára, hogy megszerezze saját megyei lapjai mellé a Pannon Lapok Társasága (PLT) négy megyei és egy városi lapját. Míg a korábban az Axel Springer kiadásában megjelenő nyolc megyei lapjának együtt nem sokkal több, mint 110 ezer terjesztett példánya volt idén a második negyedévben, addig a PLT vidéki lapjai elérték a 147 ezres példányszámot. A közelgő választási kampányban tehát a vidéki lappiac jelentős része egyetlen cég tulajdonában lesz, amely ezért a piacért cserében hajlandó volt felszámolni a 37 669 terjesztett példányszámával mégis a legnagyobbnak számító magyar politikai napilapot, a Népszabadságot.

A megyei lappiac további szereplői is erősek, a keleti országrészben, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán működő Russmedia Kft. napilapjai több mint 108 ezer példányt érnek el, továbbá a szegedi Délmagyarországot 35 517, és a győri Kisalföldet 57 679 példányszámban megjelentető Lapcom is jókora szeletet hasít ki a vidéki lappiacból, de a legnagyobb kiadó vitathatatlanul a Mediaworks lett.