A kormány 10 milliárd forintnál is többet költött idén hirdetésekre, de nem sokat számított, hogy hány embert érnek el a televíziókban, rádiókban vagy épp a lapokban megjelent reklámok. Egyrészt megállapítható, hogy a pénz nagy részével a kormánypárti médiumok fennmaradását támogatták, az ellenzékinek számító lapok, internetes portálok, televíziós vagy rádiócsatornák olyan kis részhez jutottak ezekből, hogy a tulajdonosok folyamatosan átszervezésekben, elbocsátásokban kénytelenek gondolkodni, a működőképesség fenntartása érdekében.
A Népszabadság kiadásának felfüggesztésekor a legnagyobb ellenzéki napilap tulajdonosa arra hivatkozott: nem gazdaságos a lap megjelentetése, miközben épp a Mediaworks Zrt. volt a kormányzati kvótakampány egyik legnagyobb nyertese. Az Átlátszó munkatársai hosszas huzavona után személyes betekintést kaptak a Miniszterelnöki Kabinetirodától, így megnézhették az állami propagandakampány több szerződését, s ezek ismeretében mondták ki, hogy a nyomtatott sajtóban egyértelműen az osztrák tulajdonban lévő kiadó volt a legnagyobb nyertes. Csak júliusban több mint 55 millió forintot kaszált a laphirdetésekből az akkor még csak 8 megyei lapot kiadó Mediaworks, szeptember végén pedig a kormányzati kampánypénzekből júliusban majdnem 30 milliót megszerző Pannon Lapok Társaságának megvásárlásával tovább bővült a vidéki megjelenési felülete, csak épp a Népszabadságnak nem jutott egy fillér sem.
Ha a legnagyobb nyertes a Mediaworks, azt is ki lehet jelenteni, hogy a Népszabadság mellett a legnagyobb vesztes a hirdetési harcban a Simicska-féle médiabirodalom. A hétvégén jelent meg a hír, hogy a takarékosabb működés miatt máris több embert elküldtek a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-től, amely a Magyar Nemzet, az mno.hu és a Hír TV tulajdonosa. A 24.hu számolt be a tervekről, hogy a tulajdonos megszüntetheti a Magyar Nemzet, a napilap online kiadása és a Hír TV szerkesztősége közt meglévő párhuzamosságokat, aminek következtében sok újságíró veszítheti el ismét állását. Köztudomású, hogy a médiacsoport Simicska Lajos érdekeltsége, aki 2015 elején nyíltan szembefordult Orbán Viktorral, s azóta látványosan kevesebb hirdetési pénzt kap a központi kampányokban. Az ellenzékivé lett Magyar Nemzet példányszáma és a Hír TV nézettsége is csökkent, bár ebben a megcsappant bevételek mellett állítólag az is szerepet játszik, hogy az apja betegsége miatt ügyvezetővé kinevezett Simicska Ádám, a tulajdonos 24 éves fia - több lap egybehangzó információi szerint - nem ért a médiabirodalom vezetéséhez.
Bár összeállításunkból az látszik, hogy a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Echo TV és Magyar Hírlap is részesedett a kampánypénzekből, terjed a hír, hogy a vállalkozó, illetve a család tulajdonában lévő SGH Vagyonkezelő Kft. már el is adta a Magyar Hírlap és az Echo Tv reklámfelületeit értékesítő Rising Star Médiaértékesítő és Szolgáltató Kft.-t és készül megválni médiumaitól is.
Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, az MSZP szerint a kormány tavaly év vége óta több mint 11,3 milliárd forintot fordított a népszavazási kampány tervezésére és médiavásárlásaira. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiadott adatokra alapozva ezt Harangozó Tamás képviselő közölte szeptember 22-én. Ezek szerint a kabinetiroda tavaly decembertől idén augusztusig két szerződés keretében a migrációs kampányra közel 6,5 milliárd forintot költött, de augusztus 1-jével és 19-vel két újabb keretszerződést is kötött a népszavazási kampány és a kormány tájékoztató tevékenységének megvalósítására. Az augusztusban megkötött szerződések bruttó összege mintegy ötmilliárd forint.
A Népszabadság Zrt 71 százaléka 2013 novemberében került az osztrák befektető társaság, a Vienna Capital Partners (VCP) tulajdonába. Lapértesülések már akkor is arról szóltak, hogy a Népszabadság eladása csak politikai jóváhagyással történhetett meg, s a Fideszen belül a médiaügyek már akkor is a Miniszterelnöki Kabinetirodát, közkeletű nevén a propagandaminisztériumot jelenleg vezető Rogán Antalhoz tartoztak. Az adásvétel 2014 elejére zárult le, magyarországi médiabefektetéseinek kezelésére a VCP megalapította a Mediaworks Zrt.-t, amelyhez a Népszabadság mellett Nemzeti Sport, a Világgazdaság, valamint akkor nyolc megyei napilap és Magyarország legnagyobb nyomdája is tartozott.
Idén szeptember 30-án a Mediaworks Hungary Zrt. megvásárolta a Pannon Lapok Társasága Kft.-t (PLT) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyével. A PLT és a Mediaworks együtt majdnem 25 milliárdos árbevétellel és csaknem 1150 munkavállalóval rendelkezett. Az új csoport tizenkét megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala) van jelen megyei lapokkal, ezek több mint 250 ezer példányszámú vidéki megjelenést biztosítanak. A cég három országos napilapot (Nemzeti Sport, Világgazdaság, Népszabadság) adott ki, valamint magazinok és digitális médiatermékek tulajdonosa. A médiabirodalmat működtető osztrák Heinrich Pecina a Népszabadság megszüntetésekor kizárólag gazdasági okokra hivatkozott, miközben vélhetően épp ő állapodott meg a kormányhirdetések elosztásáért felelős vezetőkkel, hogy a megyei lapok mellett csak a Nemzeti Sportban jelenjenek meg a neki szánt hirdetések. Épp emiatt gondolják sokan, hogy a politikai alku része volt a Népszabadság felszámolása.
A Rogán-minisztérium tavaly november 30-án nettó 1,2 milliárd forint értékben kötött keretszerződést a Network 360 Reklámügynökségből és az Affiliate Network Kft.-ből álló Egyesült Reklám Konzorciummal „Migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására” a február végéig terjedő időszakra. Amikor pedig ez a keret kimerült, március 7-én nettó 3,08 milliárd forintért kötöttek egy új szerződést, ami augusztus 10-éig tartott, akkor ezt a második keretösszeget a tárca nettó 800 millió forinttal még megtoldotta. A konzorciumot vezető Network 360 Reklámügynökség a helikopterező propagandaminiszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltsége. Csetényi cégei 15 százalékos reklámközvetítői díjért dolgoztak, ami félmilliárd forint hasznot hozhatott.
A szocialisták által megismert adatsorokban nincs benne a plakátkampány, a külföldi magyaroknak 500 ezer példányban nyomott konzultációs levél, továbbá a magyar háztartásoknak 4,2 millió példány készített tájékoztató füzet ára sem, ahogy az a 800 millió sem, amivel néhány hete megtoldották a második keret büdzséjét. A kabinetiroda állítólag nem tudta megmondani ezeknek a kampányelemeknek az árát, de hihetőbb, hogy a hatalmas végösszeg miatt ezt nem merték közhírré tenni. Nem tudni részleteket a továbbá a két extrakeret elköltéséről sem, amiről augusztusban döntött a kormány. A minisztérium augusztus 1-én egy bruttó 1,9 milliárdos, majd augusztus 19-én egy újabb, mintegy 2 és fél milliárdos keretszerződést kötött az Egyesült Reklám Konzorciummal.
A Harangozó Tamás szocialista politikusnak kiadott adatokból derült ki, hogy az összes televíziós reklám háromnegyedét Andy Vajna TV2-je kapta. Az összesen 2,2 milliárd forintos tévés kampánykeretből 1,65 milliárd forint jutott a TV2 csoport csatornáihoz, amelyben benne van a TV2, a Super TV2, a Pro4 és a FEM3 is. Az állami hitelből megvásárolt csatornák mellett a közmédia és az ATV is komoly összeghez jutott, sőt még a szintén kormányközelivé átalakított Origo-csoport televíziói, a minimális nézettséget hozó Ozone és Life Network is 126 milliót kaptak.
Az országos rádióhirdetések 80 százaléka a közmédia csatornáiban landolt. A 444.hu mutatott rá az adatok ismertetésekor, hogy Andy Vajna csak június közepén indította el új kereskedelmi rádióját, a Rádió1-et, így itt még nem tudott költeni a kormány. A filmbiztossal szintén hírbe hozott Sláger FM és a Liszkay Gábor által alapított és Bayer Zsolt nevével fémjelzett erősen jobboldali Karc FM sem panaszkodhatott ugyanakkor, ahogy a 391,4 millió forintos rádiós keretből jutott pénz a Katolikus Rádiónak is.
Az online hirdetések 80 százalékát is kormányközeli portálokra költötte a propagandaminisztérium. A pénz felét a Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Group és a Szemerey Tamáshoz közeli Origo kapta, pedig utóbbi csak márciustól lett a Fidesz kedvence. Érdemes felidézni, hogy amíg a portált független újságírók készítették, az utóbbi évek mindegyikében jelentős adósságot halmozott fel, de a Lázár János utazásait firtató cikksorozatba belebukott és kormány-közelivé tett szerkesztőség elegendő támogatást kap működéséhez. A Magyar Telekom tavaly decemberben adta el az Origót a New Wave médiavállalatnak, amely az akkor még állami kézben működő MKB-tól kapott hitelt az üzlethez. Felvetődik az a kérdés is, vajon az utóbbi hetek Rogán-botrányaiban elhíresült kiváló üzleti érzékkel rendelkező miniszter-feleség milyen szerepet játszhatott ennek a keretnek az elosztásakor. Rogán Cecilia állítólag Facebook-hirdetésekkel fizetett a helikopteres reptetésért régi üzleti partnerének, tehát ezen a piacon otthonosan mozoghat.
A nyomtatott lapoknál is egyértelmű a kormányzati szándék: minden áron életben tartani és pénzelni a minimális példányszámú kormánylapokat, kifizetni a politikai számlát az együttműködő kiadóknak és megfojtani az „érdemtelen” ellenzéki kiadványokat. A legfeltűnőbb a legnagyobb hirdetéseket bezsebelő jobboldali lapok adatainak titkossága, hiszen mindenki előtt ismert, hogy a 3-4 ezres példányszámú Magyar Idők és Magyar Hírlap esetében nem merik a tulajdonosok nyilvánossá tenni adataikat.
A Magyar Idők a Fideszhez kötődő Liszkay Gábor kezében van, az ingyenes terjesztésű Lokál pedig Habony Árpádé. A kormányzati médiaköltések ismeretében már senki nem kérdezi meg, vajon miből él a miniszterelnöki tanácsadó, hiszen csak ennek a lapnak fél év alatt majdnem 100 milliós bevétele volt az államkasszából. Valójában tehát mi magunk, minden adófizető magyar állampolgár pénzeljük.
Ha a terjesztett példányokat nézzük, egyértelművé válik, miért volt nagyon fontos a Mediaworks - és feltételezhetően a kormány - számára, hogy megszerezze saját megyei lapjai mellé a Pannon Lapok Társasága (PLT) négy megyei és egy városi lapját. Míg a korábban az Axel Springer kiadásában megjelenő nyolc megyei lapjának együtt nem sokkal több, mint 110 ezer terjesztett példánya volt idén a második negyedévben, addig a PLT vidéki lapjai elérték a 147 ezres példányszámot. A közelgő választási kampányban tehát a vidéki lappiac jelentős része egyetlen cég tulajdonában lesz, amely ezért a piacért cserében hajlandó volt felszámolni a 37 669 terjesztett példányszámával mégis a legnagyobbnak számító magyar politikai napilapot, a Népszabadságot.
A megyei lappiac további szereplői is erősek, a keleti országrészben, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán működő Russmedia Kft. napilapjai több mint 108 ezer példányt érnek el, továbbá a szegedi Délmagyarországot 35 517, és a győri Kisalföldet 57 679 példányszámban megjelentető Lapcom is jókora szeletet hasít ki a vidéki lappiacból, de a legnagyobb kiadó vitathatatlanul a Mediaworks lett.
