Toleranciával győzné le a dzsihádot a dalai láma

A dzsihádot toleranciával és együttérzéssel győzhetjük le, mondta előadásán a Szlovákiában tartózkodó dalai láma – írta az Új Szó. 

A buddhista vallási vezető nyilvános előadásán a toleranciáról és az együttérzés terjesztéséről beszélt. A békés világot a saját belső békénk segítségével érhetjük el a szavai szerint. A tibeti szellemi vezető szerint minden ember tehet a jobb jövőért, és bízik benne, hogy 20 év múlva békésebb lesz a világ. „Mindannyiunknak joga van a boldogsághoz. Az életben sok problémánk van, de a világon számos ok van arra, hogy optimisták legyünk“ - mondta Pozsonyban a dalai láma, majd azzal folytatta, hogy az ellenségeinkkel is együtt kell éreznünk, tekintet nélkül a vallásra.

A tibeti vezető kiemelte a szeretet, a tolerancia, az elégedettség, az öröm és az önfegyelem fontosságát, de a rámutatott a vallások közötti harmónia fontosságára is. Kiállt a muzulmánok mellett is: egy hívő muzulmán szerinte nem okoz vérengzést.

A dalai láma a közönség kérdéseire is válaszolt. Az egyik hallgató azt kérdezte, mi a véleménye Donald Trumpról, de nem kapott választ – azzal az indokkal, hogy a kampány alatt jobb hallgatni.

Szerző

Szigorítanák a szankciókat

A csütörtöki és pénteki európai uniós csúcstalálkozó témái közé is felkerül: szigorítsák-e a megannyi emberéletet követelt szíriai bombázások miatt a szankciókat Oroszországgal, vagy sem. 

Berlin mindeddig visszafogott politikát folytatott a Kremllel kapcsolatban, aminek oka az is, hogy a szociáldemokraták igyekeznek fenntartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

A CDU, illetve a kormány ügyeiben rendre jól értesült Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung közlése szerint a kancellár az EU-csúcson síkra száll a szankciók szigorítása mellett, mivel Oroszország az emberi életre fittyet hányva folytatja bombázásait Aleppo térségében, egy sor kórházat tett a földdel egyenlővé, de az ENSZ segélykonvoját is légitámadással sújtotta. Barack Obama amerikai elnök telefonon biztosította támogatásáról a kancellárt. Kemény fellépést sürget az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, Elmar Brok német kereszténydemokrata politikus, aki szintén a büntetőintézkedések kiterjesztéséért szállt síkra. Szerinte az uniós állam- és kormányfők következő csúcstalálkozóján nem fél, hanem egy évvel kellene meghosszabbítani az ország ellen már a krími és kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt elrendelt szankciókat.

Csakhogy egy ilyen kemény fellépés az oroszokkal szemben a német nagykoalíciót is próbára teheti. A CSU sem nagy híve a radikális irányvonalnak, Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint fokozatosan ell feloldani a büntetőintézkedéseket. A párt alelnöke, Christian Schmidt sem tartaná jó ötletnek a büntetőintézkedések kiterjesztését, úgy véli, hogy emiatt aligha változtat majd politikáján Oroszország.

A nagyobbik ellenállás azonban az SPD-től érkezhet. A szociáldemokraták a „béke pártjaként” definiálják magukat, ami azt is jelenti, hogy szerintük a szankciók politikája nem a helyes irány. A keletnémetországi SPD-vezetők pedig hallani sem akarnak bármiféle szigorításról. Mecleburg-Elő-Pomeránia nemrég újraválasztott tartományi miniszterelnöke, Erwin Sellering például „Oroszország napot” rendezett a helyi vállalatok számára, s reményét fejezte ki, hogy hamarosan véget vetnek a Kreml elleni szankcióknak, mert mint mondja, ez elengedhetetlen a gazdaság fejlesztése szempontjából. Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke is kétkedését fejezte ki az esetleges új büntetőintézkedések kapcsán. Matthias Platzeck, az SPD egykori vezetője szerint veszélyes lenne az, ha még feszültebbé válna a viszony Berlin és Moszkva között. Az SPD aligha változtat majd Oroszország-politikáján, így nehéz elképzelni, hogy a párt beállna Merkel kezdeményezése mögé. Azért sem valószínű, mert a németek túlnyomó többsége sem akar újabb szankciókat. Egy felmérés szerint a megkérdezett németek 29 százaléka ráadásul jobban tud azonosulni Vlagyimir Putyin elnök politikájával, mint a kancelláréval. Arról nem is szólva, hogy egy ilyen tervet az EU állam- és kormányfőin sem lenne könnyű keresztülvinni. Matteo Renzi olasz, illetve Alekszisz Ciprasz görög kormányfő már többször bírálták a büntetőintézkedéseket, de ellene foglalt állást Robert Fico szlovák miniszterelnök is, s a magyar kormányt is nehéz lenne meggyőzni egy ilyen döntés helyességéről.

Tény az is, hogy a kancellár Oroszország politikája sem következetes – írta a Spiegel. Angela Merkel ugyanis egyelőre semmit sem tett az Északi Áramlat 2 leállításáért. A gázvezetéken keresztül közvetlenül szállítanak gázt Oroszországból Németországba, Ukrajna, illetve Lengyelország kihagyásával, ami miatt a visegrádi országok államfői is nemtetszésüket fejezték ki legutóbbi, szombati találkozójukon. S bár a kancellár csökkenteni kívánja hazája Oroszországtól való energiafüggőségét, a gázvezeték megépítésével ez éppen hogy tovább nőne. Várhatóan erre helyezi majd a hangsúlyt Renzi, aki kettős mércével vádolja Merkelt, mert egyebek mellett a kancellár miatt hiúsult meg a Déli Áramlat, amely előnyös lett volna Olaszország számára.

Szerző

Szigorítanák a szankciókat

A csütörtöki és pénteki európai uniós csúcstalálkozó témái közé is felkerül: szigorítsák-e a megannyi emberéletet követelt szíriai bombázások miatt a szankciókat Oroszországgal, vagy sem. 

Berlin mindeddig visszafogott politikát folytatott a Kremllel kapcsolatban, aminek oka az is, hogy a szociáldemokraták igyekeznek fenntartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

A CDU, illetve a kormány ügyeiben rendre jól értesült Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung közlése szerint a kancellár az EU-csúcson síkra száll a szankciók szigorítása mellett, mivel Oroszország az emberi életre fittyet hányva folytatja bombázásait Aleppo térségében, egy sor kórházat tett a földdel egyenlővé, de az ENSZ segélykonvoját is légitámadással sújtotta. Barack Obama amerikai elnök telefonon biztosította támogatásáról a kancellárt. Kemény fellépést sürget az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, Elmar Brok német kereszténydemokrata politikus, aki szintén a büntetőintézkedések kiterjesztéséért szállt síkra. Szerinte az uniós állam- és kormányfők következő csúcstalálkozóján nem fél, hanem egy évvel kellene meghosszabbítani az ország ellen már a krími és kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt elrendelt szankciókat.

Csakhogy egy ilyen kemény fellépés az oroszokkal szemben a német nagykoalíciót is próbára teheti. A CSU sem nagy híve a radikális irányvonalnak, Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint fokozatosan ell feloldani a büntetőintézkedéseket. A párt alelnöke, Christian Schmidt sem tartaná jó ötletnek a büntetőintézkedések kiterjesztését, úgy véli, hogy emiatt aligha változtat majd politikáján Oroszország.

A nagyobbik ellenállás azonban az SPD-től érkezhet. A szociáldemokraták a „béke pártjaként” definiálják magukat, ami azt is jelenti, hogy szerintük a szankciók politikája nem a helyes irány. A keletnémetországi SPD-vezetők pedig hallani sem akarnak bármiféle szigorításról. Mecleburg-Elő-Pomeránia nemrég újraválasztott tartományi miniszterelnöke, Erwin Sellering például „Oroszország napot” rendezett a helyi vállalatok számára, s reményét fejezte ki, hogy hamarosan véget vetnek a Kreml elleni szankcióknak, mert mint mondja, ez elengedhetetlen a gazdaság fejlesztése szempontjából. Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke is kétkedését fejezte ki az esetleges új büntetőintézkedések kapcsán. Matthias Platzeck, az SPD egykori vezetője szerint veszélyes lenne az, ha még feszültebbé válna a viszony Berlin és Moszkva között. Az SPD aligha változtat majd Oroszország-politikáján, így nehéz elképzelni, hogy a párt beállna Merkel kezdeményezése mögé. Azért sem valószínű, mert a németek túlnyomó többsége sem akar újabb szankciókat. Egy felmérés szerint a megkérdezett németek 29 százaléka ráadásul jobban tud azonosulni Vlagyimir Putyin elnök politikájával, mint a kancelláréval. Arról nem is szólva, hogy egy ilyen tervet az EU állam- és kormányfőin sem lenne könnyű keresztülvinni. Matteo Renzi olasz, illetve Alekszisz Ciprasz görög kormányfő már többször bírálták a büntetőintézkedéseket, de ellene foglalt állást Robert Fico szlovák miniszterelnök is, s a magyar kormányt is nehéz lenne meggyőzni egy ilyen döntés helyességéről.

Tény az is, hogy a kancellár Oroszország politikája sem következetes – írta a Spiegel. Angela Merkel ugyanis egyelőre semmit sem tett az Északi Áramlat 2 leállításáért. A gázvezetéken keresztül közvetlenül szállítanak gázt Oroszországból Németországba, Ukrajna, illetve Lengyelország kihagyásával, ami miatt a visegrádi országok államfői is nemtetszésüket fejezték ki legutóbbi, szombati találkozójukon. S bár a kancellár csökkenteni kívánja hazája Oroszországtól való energiafüggőségét, a gázvezeték megépítésével ez éppen hogy tovább nőne. Várhatóan erre helyezi majd a hangsúlyt Renzi, aki kettős mércével vádolja Merkelt, mert egyebek mellett a kancellár miatt hiúsult meg a Déli Áramlat, amely előnyös lett volna Olaszország számára.

Szerző