Miért akarja a kormány, hogy kevesebben jussanak be a gimnáziumokba?

 Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem támogatja a kötelező gimnáziumi felvételit - közölte Mendrey László, a szervezet elnöke hétfőn a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.  Az elnök szerint ha bevezetik a tervezetet, az valószínűleg a felvételi szigorítását jelentheti, aminek az a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba, ami kevesebb diákot, osztályt, intézményt és pedagógust eredményezne, vagyis hosszútávon elbocsátásokkal járhat. 

Szólt arról is, hogy a középiskolai felvételi rendszer már hosszú ideje létezik és a központilag kialakított teszteket - matematikából és magyarból - mindenkinek meg kell írnia, aki gimnáziumba jelentkezik. "Itt nincs nóvum, csak a politikai sandaság" - szögezte le Mendrey László, hozzátéve, hogy valójában a rendszer megszigorításáról lehet szó. Megjegyezte, hogy a rendszer átalakítását természetesen lehet kezdeményezni, de jobb lenne, ha nem politikusok tennék ezt, hanem a szakma hosszú kutatómunka és előkészület után.

Lázár János a múlt csütörtökön jelentette be, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges. 

Szerző

Titokban tanácskoznak Budapesten Európáról

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:30

Fotó: Facebook
Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, akit arról faggatott egy magyar kormányember, vajon Soros György fizeti-e?
A nyilvánosság teljes kizárásával rendeznek nagyszabású három napos konferenciát péntektől vasárnapig Budapesten – értesült a Népszava. A német Körber Alapítvány éves kerekasztal-beszélgetését ugyanis idén a magyar fővárosban rendezik. A hamburgi székhelyű Körber részvénytársaság az egyik legnagyobb német gépipari vállalat, de rendelkezik érdekeltségekkel a dohány- és a gyógyszeriparban is. A céghez tartozó alapítvány minden évben szervez egy nagyszabású konferenciát – tavaly ezt Kínában tartották többek között Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök részvételével, a téma a helyszínből adódóan az Európai Unió és Kína kapcsolatai voltak. Az idei budapesti rendezvény címe az: Volt-e valaha megosztottabb az Európai Unió? A résztvevők többek között olyan kérdésekre keresnek majd válaszokat: Lehet-e egyensúlyt teremteni az EU-ban a tagállami szuverenitás és a nemzetek fölötti érdekek között? Mik voltak az 1989 óta eltelt időszak történelmi tanulságai?
A kérdések önmagukban is érdekesek, de az egész még izgalmasabbá válik, ha látjuk, kik vesznek részt a beszélgetésekben. Erről már semmilyen információ nem érhető el az alapítvány honlapján sem – ott mindössze magáról az eseményről található egy rövid leírás. Egy lapunk birtokába jutott dokumentum szerint azonban ötven neves hazai és külföldi előadó lesz ott. Magyar részről többek között Szél Bernadett független képviselő, Hajnal Miklós a Momentum elnökségi tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán volt humánminiszter, Czukor József az Információs Hivatal elnöke, volt berlini nagykövet, Prőhle Gergely korábbi államtitkár, Györkös Péter Magyarország jelenlegi berlini nagykövete és Balázs Péter volt uniós biztos, külügyminiszter is ott lesz. A külföldi meghívottak között a legtöbben Németországból érkeznek, köztük szintén vannak aktív és volt képviselők, kormánytisztviselők. Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, Andreas Nick, aki a Néppárt politikai gyűlése előtt a Reutersnek azt nyilatkozta, ajtót mutatott egy magyar kormánytisztviselőnek, amikor a CEU-val kapcsolatban arról kérdezte, ő Soros Györgytől kapja-e a fizetését. Danuta Hübner néppárti EP-képviselő szintén jelen lesz, mint ahogy a német külügyminisztérium több vezetője is, például Ralf Beste, a Politikai Tervezési Osztály vezetője. Rajtuk kívül többek között olasz, román, brit és amerikai résztvevők is lesznek. A névsort elnézve érdekes, hogy a magyar kormány képviselői a jelek szerint zárt ajtók mögött hajlandóak leülni egy ilyen vitára olyan szereplőkkel is, akik kritikusak a politikájukkal szemben.
Megkeresésünkre a rendezvényt szervező alapítvány nem reagált.
Frissítve: 2019.03.22 06:30

Világos döntés született - villáminterjú Manfred Weberrel

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az uniós vezetők csúcstalálkozójának színhelyén kérdeztük arról az ellentmondásról, ami az EPP szerdai döntését övezi.
Orbán Viktor azt mondta, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel. Ön viszont azt nyilatkozza, hogy a néppárt felfüggesztette a Fideszt. Mi az igazság?  A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben. Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja. Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű. Azt várom Frans Timmermanstól (a szocialisták vezető jelöltjétől — a szerk.) hogy Romániával vagy Máltával szemben hasonlóan járjon el. Aggasztó fejlemények vannak Európában, ezért is van szükségünk egy kötelező erejű jogállamisági mechanizmusra. Orbán Viktor kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely szerinte az EPP-s “bölcsek tanácsával” tárgyalna a párt jövőjéről. Ön szerint van a két csapatnak tárgyalnivalója egymással? Ezt a kijelentést nem szeretném kommentálni. A párt állásfoglalása világosan fogalmaz. 
Frissítve: 2019.03.22 06:22