Miért akarja a kormány, hogy kevesebben jussanak be a gimnáziumokba?

 Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem támogatja a kötelező gimnáziumi felvételit - közölte Mendrey László, a szervezet elnöke hétfőn a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.  Az elnök szerint ha bevezetik a tervezetet, az valószínűleg a felvételi szigorítását jelentheti, aminek az a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba, ami kevesebb diákot, osztályt, intézményt és pedagógust eredményezne, vagyis hosszútávon elbocsátásokkal járhat. 

Szólt arról is, hogy a középiskolai felvételi rendszer már hosszú ideje létezik és a központilag kialakított teszteket - matematikából és magyarból - mindenkinek meg kell írnia, aki gimnáziumba jelentkezik. "Itt nincs nóvum, csak a politikai sandaság" - szögezte le Mendrey László, hozzátéve, hogy valójában a rendszer megszigorításáról lehet szó. Megjegyezte, hogy a rendszer átalakítását természetesen lehet kezdeményezni, de jobb lenne, ha nem politikusok tennék ezt, hanem a szakma hosszú kutatómunka és előkészület után.

Lázár János a múlt csütörtökön jelentette be, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges. 

Szerző

Sukoró-per - Az utolsó szó jogán...

Ártatlanságukat hangoztatták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezetői a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán hétfőn a Szegedi Ítélőtáblán. Az ügyben október 26-án hirdetnek határozatot. Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója az utolsó szó jogán úgy fogalmazott, a több mint hét éve tartó eljárás során egyetlen érdemi állítására sem kapott reakciót a nyomozó hatóságtól vagy az elsőfokú bíróságtól.  

Azt mondta, nem követett el bűncselekményt, valamennyi vádlott a munkaköri kötelezettségének megfelelően az állam érdekében, a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelően járt el. Minden szükséges egyeztetés megelőzte az ingatlancseréről szóló döntést, amellyel kapcsolatban egyetlen érintettnek sem volt ellenvéleménye - közölte, hangsúlyozva, kizárható, hogy a vádlottak bármelyike is kárt akart volna okozni az államnak. "Arra tettük föl az életünket, a szakmai karrierünket, hogy az állam érdekét szolgáljuk" - mondta a korábban államtitkárként is dolgozó vádlott.

Az ügyészhez és a védőkhöz hasonlóan Tátrai Miklós is részletesen kitért az eljárási hibákra, és úgy fogalmazott, nem tartja tisztességesnek és pártatlannak az ügyet első fokon tárgyaló Szolnoki Törvényszék eljárását. Császy Zsolt volt értékesítési igazgató - szintén az utolsó szó jogán - kiemelte, hogy a tervezett turisztikai beruházástól, illetve az annak működtetésétől várható gazdasági haszon nagyságrendekkel meghaladta a sukorói ingatlanok értékét. Közölte, a csere által érintett ingatlanokról született értékbecslések tartalmi ellenőrzése nem tartozott a feladatai közé.

A vádlott közölte, tisztában van azzal, hogy a megalapozatlanság mellett több érv szól, mégis azt kérte a bíróságtól, hozzanak ügydöntő határozatot, mivel az évek óta tartó eljárás is komoly büntetés volt számára. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben első fokon 4 év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, Császy Zsolt pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat - tettesként, illetve bűnsegédként - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen hatszázezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. A per fellebbezések nyomán került a Szegedi Ítélőtáblára.

Szerző

Orbánék "meggyalázzák" a parlamentarizmust

A Demokratikus Koalíció szerint az alaptörvény hetedik módosításával a kormány az "álnépszavazástól" távol maradó mintegy ötmillió ember akaratát veszi semmibe.

Az ellenzéki párt alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök egy felhatalmazás nélküli alaptörvény-módosító javaslatot bocsátott vitára. Ez a demokrácia gyásznapja, meggyalázzák a parlamentarizmust - mondta Varju László, aki azzal érvelt, hogy az új egység nem Orbán Viktor mellett, hanem vele szemben jött létre. Hozzátette, a kvótareferendumon egy alkotmányellenes, hazug kérdést tettek fel, amit az is bizonyít, hogy a törvényjavaslat szövegében még csak elő sem fordul a kényszerbetelepítés tiltása, ugyanis az EU-ban nincsen kényszerbetelepítés.

A független képviselő arra kért minden ellenzéki pártot, hogy bojkottálja az alaptörvény-módosítás vitáját. A kormányt pedig arra szólította fel, hogy állítsa le az érvénytelen népszavazást "kormányzati győzelemnek hazudó plakátkampányt", mert a DK aktivistái "úgyis rá fogják ragasztani az igazságot". A DK képviselői korábbi bejelentésükhöz híven nem vesznek részt a parlamenti munkában, így az alkotmánymódosítás vitájában sem, amelyet hétfőn kezdett meg az Országgyűlés.

Szerző