A Zsolnay korábban a két elsőbbségi részvénnyel rendelkező pécsi önkormányzatnak és vagyonkezelő cégének, a 19 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkező Pécs Holdingnak a kizárását is külön-külön kezdeményezte. A bíróság azonban mindkét perben azzal az indokkal utasította el a többségi tulajdonos keresetét, hogy a kizárásról szóló társasági közgyűlés által hozott határozatok nem voltak megalapozottak, vagy túl általánosak voltak a felsorolt indokok.
A Zsolnay jogi képviselője, illetve Cséplő Petra, a zrt. igazgatósági elnöke a per során egyebek mellett arra hivatkozva kérte a két kisebbségi tulajdonos kizárását, hogy a város és cége hátráltatja a Zsolnay működtetését, nem támogatta a hitelrendezését és a cég tőkeemelési törekvéseit. Megemlítette azt is, hogy a két kisebbségi tulajdonos egy konkurens cégnek akarta eladni a Zsolnayban lévő részvényeit, illetve részben valótlan adatok alapján érte el az önkormányzat, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítsa a Zsolnayt, amivel csődközeli helyzetet idézett elő, és rontotta a hungarikum márkanév megítélését is.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013 óta Bachar Najari többségi tulajdonában van. A svájci-magyar üzletember és a város kapcsolat azért romlott meg, mert az önkormányzat szerint Najari 2014 őszéig nem teljesítette a vállalt félmilliárd forint tőkejuttatást a gyárnak.
A Zsolnayhoz a nyár elején ideiglenes vagyonfelügyelőt is kirendelt a Zalaegerszegi Törvényszék, ám ugyanez a bíróság augusztus elején megszüntette a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást, amelyet a WHB Vagyonkezelő Kft. kezdeményezett egy még Najari birtokba kerülése előtt felvett, és vissza nem fizetett hitel miatt.
