Adam Michnik – ahogy jeles kor- és eszmetársa, Jacek Kuron nevezte, az igazság bajnoka, a legnemesebb európai szellem kiváló képviselője – 70 éves.
Olyan éveket hagyott maga mögött, amelyek közösek Lengyelország 1945 utáni szabadságküzdelmeivel, a pártállami diktatúra elleni szívós harccal. Michnik az, aki húsz évesen, 1965-ben nyílt levélben fordul a lengyel párttagsághoz és lelkiismeret-vizsgálatra szólítja fel őket. A válasz börtönbüntetés, s 1966-tól 1986-ig még ötször zárják börtönbe. Közben éles szemmel ismeri fel, hogy a pártállam az ismétlődő forradalmi megmozdulásokkal szemben rendszeresen kijátssza az értelmiséget a munkásság ellen, majd a munkásokat az értelmiség ellen. A társadalmi megosztással szemben megszervezi a Munkásvédelmi Bizottságot (KOR). Az 1980-as nagy munkásmegmozdulásban születető szabad szakszervezet, a Szolidaritás tanácsadója, a munkásvezér Lech Walesa közvetlen munkatársa lesz. Tőle származik a civil önszervezés alapállását meghatározó társadalmi javaslat: „Ne gyújtsd fel a pártbizottságokat, tervezz magadnak bizottságokat”. Annak ellenére, hogy Michnik eltökélt harcos, valójában nem hivatásos forradalmár. Alkata inkább töprengő, szemlélődő. Minden helyzetben mindenekfelett erkölcsi lény, aki mindig lelkiismerete humánus parancsát követi.
A lengyel szabadságküzdelem győzelmekor nem vállal hivatásos politikusi tisztséget, szabad szelleme idegenkedik az ezzel járó megkötésektől. Helyette megalapítja, s lényegében a mai napig vezeti Európa egyik legtekintélyesebb napilapját a liberális Gazeta Wyborczát. Mint publicista és esszéíró találja meg igazi hivatását, talán úgy, ahogy József Attila megfogalmazza: „Én egész népemet fogom/nem középiskolás fokon/taní/tani”. És népének tanítómestere szembe találja magát azzal, hogy demokratikus viszonyok között megjelennek a lengyel félmúlt kísértetei – a rendszerváltó Magyarországon is oly annyira ismert – faji előítéletek, antiszemitizmus, vakbuzgóság, ostobaság. Vallja a középkor nagy angol moralistáival, hogy „A hazafiság (értsd nacionalizmus) a gonosztevők utolsó menedéke. Elmondja nekünk, „Nem csupán a demokratikus, gazdag, toleráns Európa van… megismertük a náci és a nácikkal kollaboráns Európát is. De azt az Európát is, amelynek baloldali értelmiségét elbűvölte a totalitárius Szovjetunió. És megismertük az önző és rövidlátó Európát is.”. Félelmetes erővel idézi fel a 123 év után végre újra független Lengyelország első államfőjének, Gabriel Narutovicznak 1922-es meggyilkolását: „A nemzeti demokrata jobboldal politikusai, ne kerteljünk, lealacsonyodtak a csőcselék szintjére. Azt merték állítani, hogy mi sem történt, mert lényegében érvénytelen volt a választás”.
Adam Michnik szeretett barátunk, példaképünk most 70 éves; már romlott egészséggel is folytatja küzdelmét az igazi európai humánus demokráciáért, a sötétség, a csőcselék-erkölcs ellen. Most, amikor hazánkban évek óta pusztít egy magát büszkén illiberálisnak valló hatalom, lengyel barátunk erkölcsi bátorsága, karáton mért tiszta beszéde, támasz és példakép számunkra és nem csak a mai napon, mikor születésnapján köszöntjük őt.