Landol az európai Mars-szonda

Ma ér véget a Mars-szonda három napig tartó leszállási művelete. A modul a terveknek megfelelően, rendben levált szállító eszközéről. Fő feladata az élet jelei után kutatni a vörös bolygó felszínén. Miután keringési pályára áll, a következő években adatokat gyűjt, az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

Célba ér ma az európai Mars-szonda. A Giovanni Virginio Schiaparelli olasz csillagász nevét viselő űrjármű teljesíti az olasz, az európai (ESA) és az orosz űrügynökség közös ExoMars küldetését, amelynek célja az élet jelei utáni kutatás a Marson. A szállító Proton rakétát március 14-én bocsátották fel az űrbe a kazahsztáni Bajkonurból, ez két egységet hordozott: a Schiaparelli leszálló egységet és egy keringőegységet TGO-t (Trace Gas Orbiter).

A háromtonnás TGO energiáját egy 20 négyzetméteres napelemtábla biztosítja. A Schiaparelli hét hónap alatt megtett mintegy 50 millió kilométer után, október 16-án vált le a TGO-ról, és lépett be a Mars légkörébe 21 000 km/órás sebességgel. Innentől kezdve minden automata vezérléssel történik, földi beavatkozás lehetősége nélkül. A leszállásra a tervek szerint közép-európai idő szerint délután 16.48-kor Meridiani Planum térségében kerül sor, méghozzá a porviharos évszakban, amelynek csúcspontja tíz nappal későbbre várható.

Korábban ebben az időszakban nem mertek leszállni a Marson, mivel a légköri paraméterek igen élénken változnak, ugyanakkor meteorológiailag rendkívül érdekes mérésekre nyílik így lehetőség. A landolás nem teljesen kockázatmentes: az űrjárműnek mindössze 6 perce lesz arra, hogy működésbe hozza a fékeket és ejtőernyő-rendszerét a biztonságos leszálláshoz.

A 2,4 méter átmérőjű Schiaparelli a leszállás után akkumulátorról üzemelve még csaknem 8 napig fog statikus mérőállomásként szolgálni, és a meteorológiai mérések mellett a mágneses tér jellemzőit is vizsgálja. Az ESA kutatói szerint azonban kérdéses, hogy a porviharban képes lesz-e értékelhető fotókat készíteni. Közben a TGO a Mars légkörében alacsony koncentrációban jelen lévő gázok előfordulását, azok térbeli és időbeli változásait kutatja.

Amerika embert küld a Marsra

Az USA szenátusa szeptember végén megszavazta a NASA által 2017-re kért 19,5 milliárd dolláros (5,3 billió forintos) összeget, egyetlen feltétellel: az űrhivatalnak az elkövetkező 25 évben embert kell küldenie a Marsra. A javaslatot a republikánus és a demokrata szenátorok egyaránt támogatták.

TGO küldetésének fő célja a Mars légkörében lévő metán vizsgálata. A metán a Nap ultraibolya sugárzásának hatására könnyen lebomlik, ezért rövid az élettartama. Légköri jelenléte tehát arra utal, hogy ma is kiáramlik a marsi atmoszférába. A metán vulkáni és biogén eredetű is lehet. Az utóbbi esetre kétféle válasz képzelhető el. Vagy egykor élt mikrobák termelték meg a gázt, és az még mindig szivárog a felszín alatti gázzárványokból, vagy - ami még izgalmasabb felvetés - ma is aktív élőlények tevékenysége során keletkezik.

A mostani Marsraszállás egyben teszt is egy 2020-ra tervezett küldetéshez, amikor az ESA egy, a talajba való behatolásra és mintavételre képes rovert szállítana a bolygó felszínére. A Schiaparelli landolásával ennek lehetőségét próbálják ki. E misszió 2018 májusában indulna.

Feszült politikai légkör

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. - A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás - fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója.

Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából.

Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz.

MTI

Olasz, orosz és lengyel szakemberek mellett magyarok is részt vettek az ExoMars misszióban. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő SGF Kft. mérnökei a TGO CaSSIS műszerének elkészítésében játszottak szerepet. Mint a Szalai Sándor vezette kutatócsoport munkatársa, Tróznai Gábor, az It Café oldalnak elmondta, a Berni Egyetemmel közösen fejlesztettek ki egy fedélzeti szoftvert. Mivel a nemzetközi stáb többször átalakult, a magyar mérnököket csak 2014 végén keresték meg, így alig 10 hónap alatt kellett a projektet végrehajtani, egy földi ellenőrző berendezéssel együtt.

A Földhöz leginkább hasonló bolygó adhat menedéket az emberiségnek

Már él az az ember a Földön, aki elsőként lép majd a Mars felszínére, hiszen az elmúlt években sok olyan eredmény született, amely közelebb vitte az emberiséget egy űrhajósok alkotta Mars-expedícióhoz - mondta Sík András Mars-kutató az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Nagyjából kilenc hónapig tart eljutni a Földről a Marsra és még kilenc hónap visszatérni onnan. És míg azok az eszközök, amelyek az ember marsi túlélését biztosíthatják, már részben rendelkezésre állnak, az az életfenntartó rendszer, amely garantálja az űrhajósok odajutását, még nem létezik.

- Eddig ilyen messziről még anyagmintát sem hoztunk vissza, tehát nem tudjuk például, hogy milyen a sugárzásveszély, ahogy azt sem, hogy milyen pszichológiai kihívások várnak majd az űrhajósokra - emlékeztetett a kutató.

A Mars a Földhöz leginkább hasonló bolygó, és ha az emberiség kinövi a Földet, vagy valami miatt az elhagyására kényszerül, akkor a legjobb esélye a Marson van a túlélésre. Bár a Hold sokkal közelebb van, ott nincsenek megfelelő erőforrások, nincs például nagy mennyiségű víz, a gravitáció egy hatoda a földi értéknek, és semmi sem véd a sugárzástól. -

A Mars ugyan messzebb van, de elképzelhető, hogy életben tudna maradni egy emberi kolónia. Kezdetben talán a bolygó felszíne alatt, de szépen lassan kialakítható lenne egy bázis vagy önfenntartó város - utalt Elon Musk amerikai milliárdos elképzeléseire, aki egy nemzetközi űrhajózási kongresszuson olyan Mars-rakéták terveiről beszélt, amelyek száz utast, és mellettük árut is képesek lennének szállítani.

A kutató felidézte, hogy a Mars-utazás gondolata nem most született meg, hiszen már az Apollo-program sikerei után, a hetvenes évek elején úgy számolt a NASA, hogy a kétezres évek elejére ember léphet a Marsra. Ma már nagyon közel van az a technológiai fejlesztési ciklus, amelyben egy űrkutatási mérnökcsapat felelősségteljesen be tud vállalni egy ilyen nagyszabású utat.