Előfizetés

LMP: a kormány kirúgásokkal kezelné a munkaerőhiányt

 Az LMP elfogadhatatlannak tartja és a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a kormány a közszféra létszámleépítésével kezelje a munkaerőhiányt - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke.

Az LMP ezt egyenesen abszurdnak tartja, hiszen nem azért van munkaerőhiány Magyarországon, mert az állami szektorban sokan dolgoznak, hanem azért, mert az alacsony bérek miatt az emberek külföldre menekülnek a saját hazájukból - hangsúlyozta Szél Bernadett. Hozzátette: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára több százezer ember utcára küldésével "kampányolt", Lázár János, Miniszterelnökség vezető miniszter pedig 10 ezrek elbocsátásáról beszélt.

Az ellenzéki képviselő úgy vélte: ma Magyarországon az állami szféra egyáltalán nem nagy, a közszféra összlétszáma nemzetközi összehasonlításban nem nagyobb más, hasonló fejlettségű országokénál. Szerinte a versenyképesség nem az állami szféra nagyságával függ össze, sokkal inkább azzal az intézményesített korrupcióval, ami ma Magyarországon működik.

Az LMP társelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a közszférában is munkaerőhiány van, mert az elmúlt évek folyamatos átszervezései miatt az ott dolgozók túlterheltek, de az állami cégek is munkaerőhiánytól szenvednek, például a MÁV-nál ez már a működőképességet veszélyezteti. Úgy vélte: a kormánynak inkább a közmunkásoknál kellene "körülnéznie", ha a munkaerőhiányon kíván enyhíteni, hiszen a 230 ezer közmunkás jelentős része átképezhető lenne.

Szél Bernadett a Fidesz gazdaságpolitikáját tette felelőssé a munkaerőhiányért, mert szerinte a kormány által meghirdetett "olcsó bérek politikája" miatt olyan bérválság alakult ki, amelynek következtében a magyar emberek jelentős része külföldön keres munkát.

Az LMP ezzel szemben a megoldást a béremelésben látja, valamint a több pénzt fordítana a szakképzésre, az oktatásra és a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatására - ismertette Szél Bernadett, emlékeztetve arra, hogy az LMP parlamenti vitanapot is kezdeményezett a munkaerőhiány okairól. Hangsúlyozta: amennyiben a kormány nem áll elő érdemi javaslattal a munkaerőhiány és a bérválság kezelésére, akkor le kell mondania.

Munkaerőhiány - A kormánynak kellene lépnie

Publikálás dátuma
2016.10.19. 16:50
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára (b) és Peter Kössler, az Audi Hu
Az Automotive Hungary szakkiállítás szerdai kerekasztal beszélgetésén a cégek egyetértettek abban, hogy a járműiparban a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány jelenti, ami regionális probléma, de járulékcsökkentéssel lehetne segíteni a helyzeten, ahogy az oktatásra-képzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Peter Kössler, az Audi Hungária Motor Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, aggodalomra ad okot a humántőke helyzete az országban, a kellő mennyiségű és kellő szakképzettségű munkatárs megtalálásában lát problémákat, amelyeket kezelni kell. Emellett az infrastruktúra fejlesztése az egész régióban kihívást jelent.

Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vezérigazgatója a munkaerőhiányt szintén problémának nevezte, szerinte erre a kormányzattal közösen kell megoldást találni, egy komplex csomagot kell kidolgozni a munkavállalóknak, bérjárulékok csökkentésével, ingázás támogatásával, vagy lakhatási támogatással.

Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgató-helyettese a Brexitről szólva azt mondta, hogy az Opelnak két gyára is működik az Egyesült Királyságban. Hozzátette, hogy a vásárlói szokások alakulásának a hatását sem látják még, reményeik szerint azonban nem fogja érinteni a kelet-európai gyártókapacitásokat a Brexit, vagy még profitálhatnak is abból. Az észak-amerikai, vagy ázsiai eladások viszont jelentősen érintik a gyárat. Kitért arra, hogy a munkaerő nehézségeken közös erővel lehet átlépni, képzési programokhoz a vállalatoknak hozzá kell járulni, a kormányzatnak pedig a járulékcsökkentésekkel és az energiaárak mérséklésében kell lépnie.

Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, a negyed évszázada Magyarországon lévő Suzuki befektetési stratégiájának fontos eleme volt a magyar beszállítói bázis, amit tudatosan fejlesztenek. Az innováció terén számos teendő van, kevés a fejlesztőmérnök, most négyéves projektet indítanak az új modell közös innovációjához - mondta. Megjegyezte, hogy a jövedelmek adó- és járulékterhelése sokkal nagyobb Magyarországon mint a környező országokban, ami a nettó jövedelmekben akár 20 százalékos különbséget eredményezhet.

Kis Tünde, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) főosztályvezetője elmondta: 40 járműipari projekt van folyamatban Magyarországon, 13 ezer új munkahelyet teremtve. A befektetők a gazdasági-politikai stabilitást veszik figyelembe az infrastruktúrával együtt, Magyarország jó alternatívát nyújt a befektetőknek. Nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő támogatási konstrukció kidolgozására, a kutatás-fejlesztés erősítésére, a képzési támogatásokra, és a munkaerő mobilitásának ösztönzéséhez kidolgozott eszközökre - sorolta.

Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MAGE) főtitkára kiemelte: minden eddiginél jobban teljesített az autóipar Magyarországon, az Audi 2 millió motort, az Opel több mint 600 ezret gyártott az országban. Kifejtette: óriási fejlődésen ment át a magyar autóipar, aminek a Mercedes több mint egymilliárdos beruházása újabb lökést adhat. A munkaerő probléma azonban nem magyarországi, hanem az egész régiót érinti. Hozzátette: a tagvállalataiknál 15-25 százalékos bérnövekedést hajtottak végre az elmúlt években a munkaerő megtartása érdekében.

Munkaerőhiány - A kormánynak kellene lépnie

Publikálás dátuma
2016.10.19. 16:50
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára (b) és Peter Kössler, az Audi Hu
Az Automotive Hungary szakkiállítás szerdai kerekasztal beszélgetésén a cégek egyetértettek abban, hogy a járműiparban a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány jelenti, ami regionális probléma, de járulékcsökkentéssel lehetne segíteni a helyzeten, ahogy az oktatásra-képzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Peter Kössler, az Audi Hungária Motor Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, aggodalomra ad okot a humántőke helyzete az országban, a kellő mennyiségű és kellő szakképzettségű munkatárs megtalálásában lát problémákat, amelyeket kezelni kell. Emellett az infrastruktúra fejlesztése az egész régióban kihívást jelent.

Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vezérigazgatója a munkaerőhiányt szintén problémának nevezte, szerinte erre a kormányzattal közösen kell megoldást találni, egy komplex csomagot kell kidolgozni a munkavállalóknak, bérjárulékok csökkentésével, ingázás támogatásával, vagy lakhatási támogatással.

Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgató-helyettese a Brexitről szólva azt mondta, hogy az Opelnak két gyára is működik az Egyesült Királyságban. Hozzátette, hogy a vásárlói szokások alakulásának a hatását sem látják még, reményeik szerint azonban nem fogja érinteni a kelet-európai gyártókapacitásokat a Brexit, vagy még profitálhatnak is abból. Az észak-amerikai, vagy ázsiai eladások viszont jelentősen érintik a gyárat. Kitért arra, hogy a munkaerő nehézségeken közös erővel lehet átlépni, képzési programokhoz a vállalatoknak hozzá kell járulni, a kormányzatnak pedig a járulékcsökkentésekkel és az energiaárak mérséklésében kell lépnie.

Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, a negyed évszázada Magyarországon lévő Suzuki befektetési stratégiájának fontos eleme volt a magyar beszállítói bázis, amit tudatosan fejlesztenek. Az innováció terén számos teendő van, kevés a fejlesztőmérnök, most négyéves projektet indítanak az új modell közös innovációjához - mondta. Megjegyezte, hogy a jövedelmek adó- és járulékterhelése sokkal nagyobb Magyarországon mint a környező országokban, ami a nettó jövedelmekben akár 20 százalékos különbséget eredményezhet.

Kis Tünde, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) főosztályvezetője elmondta: 40 járműipari projekt van folyamatban Magyarországon, 13 ezer új munkahelyet teremtve. A befektetők a gazdasági-politikai stabilitást veszik figyelembe az infrastruktúrával együtt, Magyarország jó alternatívát nyújt a befektetőknek. Nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő támogatási konstrukció kidolgozására, a kutatás-fejlesztés erősítésére, a képzési támogatásokra, és a munkaerő mobilitásának ösztönzéséhez kidolgozott eszközökre - sorolta.

Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MAGE) főtitkára kiemelte: minden eddiginél jobban teljesített az autóipar Magyarországon, az Audi 2 millió motort, az Opel több mint 600 ezret gyártott az országban. Kifejtette: óriási fejlődésen ment át a magyar autóipar, aminek a Mercedes több mint egymilliárdos beruházása újabb lökést adhat. A munkaerő probléma azonban nem magyarországi, hanem az egész régiót érinti. Hozzátette: a tagvállalataiknál 15-25 százalékos bérnövekedést hajtottak végre az elmúlt években a munkaerő megtartása érdekében.