Zenei utazás Mozarttól Szindbádig

Publikálás dátuma
2016.10.22. 07:50
Keller András szeretné lerombolni az előadót és a befogadót elválasztó falakat FORRÁS: CONCERTO BUDAPEST
Keller András hegedűművész-karmester és az általa irányított Concerto Budapest tavaly hozta létre A Hallgatás Napja című, kortárszenei fókuszú „zenemaratont.” Idén – a Rácz Zoltán vezette ÚMZE Kamaraegyüttes és Gőz László magánintézménye, a Budapest Music Center bevonásával – folytatják a programot. Az ősbemutatók közül kiemelkedik Jeney Zoltán Szindbád-szvitje, valamint az Esterházy Péter emlékére írt darabok. A régebbi zene nagymesterei közül ezúttal Mozart áll a középpontban.

Bár a Hallgatás Napjának programja egyetlen napon, október 22-én szombaton – délelőtt tíztől este tizenegy óráig – zajlik, a tizenöt koncert, az előadandó művek nagy száma, az ősbemutatók és magyarországi premierek, a rangos és sokszínű előadói gárda révén

A Hallgatás Napja joggal nevezhető kortárszenei fesztiválnak. Kezdeményezésükről Keller András kérdésünkre elmondta: a Budapest Music Center (BMC) ferencvárosi, Mátyás utcai házában egyszerre több helyszínen – a koncertterem és az Opus Jazz Klub mellett az épület más, rejtettebb szegleteiben is – zajlanak a túlnyomórészt kamarazenei jellegű koncertek, s mindez a tavalyi tapasztalatok alapján „egyfajta varázslatos, meditatív állapotot teremt. Arra törekszünk, hogy egy lazább, kötetlenebb együttléttel felszámoljuk azt a merevséget, ami elválasztja az előadót a befogadótól.”

Keller szerint a koncertek kaleidoszkóp-szerűen, a maguk sokszínűségében mutatják meg a kortárszene legkülönbözőbb áramlatait, s ha valaki nyitott füllel közelít ezekhez a darabokhoz, rengeteg tér és lehetőség nyílik a szabad asszociációkra, új nézőpontok felfedezésére.

A régi Postás, később Matáv, majd Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar jogutóda, a Concerto Budapest a Keller András művészeti vezetői kinevezése óta eltelt kilenc évben lényegesen nyitottabbá vált a modern művészetek, illetve a megszokottól eltérő koncertezési formák felé. „Van már saját hangja a Concertónak, s egy zenekar itt kezdődik. Dinamikus lett az együttes játéka, a muzsikusok teljes szívből, igazi örömmel zenélnek. A feltétel nélküli odaadás alappá vált nálunk – ez így van a próbákon is.

Az együttesben kialakult szellemhez igyekszik minden hozzánk érkező is alkalmazkodni. Sok fiatal zeneakadémista járt nálunk az elmúlt években, ami olykor nehezebbé tette a dolgomat, viszont sok örömet és energiát adott. A Concerto azt a célt tűzte ki, hogy a hozzánk érkező fiatal tehetségeket gondozzuk, képezzük és támogassuk. Ebben nagyon fontos szerep jut a 20. századi és kortárszenének” – beszél az együttes megújulásáról Keller András.

A szombati Hallgatás Napja egyik kulcsszereplője a 73 éves, Kossuth-díjas zeneszerző, Jeney Zoltán, aki a legendás Új Zenei Stúdió korszaka óta zeneéletünk emblematikus alakja. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a hatvanas-hetvenes években a legjobb fiatal és középkorú komponisták (így Jeney mellett Eötvös Péter vagy Szőllősy András) írtak zenét magyar művészfilmekhez. Huszárik Zoltán is így kérte fel az akkor 28 éves Jeneyt első nagyjátékfilmje, a Krúdy-novellákból összefűzött Szindbád „hangkollázsainak” megalkotására.

Most, negyvenöt évvel később, ősbemutatóként hangzik el a Szindbád-zene szvit-változata, amihez Jeney énekszólamot is írt – ezt Kéringer László tenor tolmácsolja. A másik Jeney-premier a Flowing Time (Elfolyó idő) című vonósnégyes, míg a Dark Secret (Sötét titok) magyarországi bemutató lesz. Az elhallgatásokról és elfojtásokról szóló komor programzenét Ludmány Dénes játssza brácsán.

Jeney Zoltán életművét reprezentálja még a Bach-korál motivikájából kiinduló, Was hast du verbrochen? (Vajon mit vétettél?) című cimbalomdarab (Szalai András játssza), illetve a trombita-hegedű-zongora összeállítású, a „hiúság netovábbjára, az önportré készítésére” reflektáló Selfies. Esterházy Péter halálának napján, 2016. július 14-én Jeney – Tandori Dezső versére – megírta a Ha nincs mit tenni című dalt, amit a BMC-ben Szathmáry Judit szoprán szólaltat meg.

A Hallgatás Napja ősbemutatói közül egy másik darab, az ugyancsak az Új Zenei Stúdió körében feltűnt, szintén Kossuth-díjas Vidovszky László alkotása is Esterházyra emlékezik. A darab címe: „-e; p (sírfelirat)”, s egy tablet segítségével, elektronikusan kell megszólaltatni. A harmadik magyar ősbemutató viszont teljesen más karakterű: a zeneszerzővé avanzsált nagyszerű zongoraművész, Csalog Gábor Magyar Mulató című – klarinétra, cimbalomra, harmonikára és zongorára írt – darabja Liszt Ferenc cigányzenei vonzalmáig vezethető vissza.

„Néhány éve, Liszt rapszódiáit gyakorolva képzeletemben egyszercsak összefonódott két különböző rapszódia kétféle, lefelé hajló, melankolikus motívuma. E két, újra és újra visszatérő, hol egymástól szétcsúszó, hol összefonódó dallamfoszlány köré rendeződött végül a Magyar Mulató kamara-változata” – mondja darabjáról Csalog.

A szinte áttekinthetetlenül gazdag programból kiemelkedik még három magyarországi bemutató. A japán Toru Takemitsu (1930–1996) Toward the Sea (A tenger felé) című kompozíciója a Greenpeace felkérésére készült a nyolcvanas években, a bálnák megmentését célzó kampányhoz. Az olasz Luciano Berio (1925–2003) rendkívül nehéz darabja, a Calmo a görög sorstragédiákat idézi; a Beatles Songs viszont Lennon-McCartney szerzemények elcsépelt motívumait helyezi teljesen új kontextusba.

Utóbbi művet az elsősorban jazz-énekesnőként nagy népszerűséget szerző Harcsa Veronika tolmácsolja. Keller András és Rácz Zoltán koncepciója szerint A Hallgatás Napjának a régi korok zeneszerzői közül is van egy főszereplője. Tavaly Johann Sebastian Bach, idén Wolfgang Amadeus Mozart alkotásai, illetve azok parafrázisai bukkannak fel időről időre a fesztivál tematikájában.

Áder visszadobta a szélerőmű-ellenes törvényt

Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek pénteken Áder János köztársasági elnök a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely jelentősen szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain.

Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését, holott a kormány a 2010-2020 közötti időszakra megfogalmazott cselekvési tervben 2020-ra azt irányozta elő, hogy 750 megawattra bővíti a szélerőművi kapacitást. (Hozzávetőleges számítások szerint a jelenlegi kapacitás ennek kevesebb mint fele.) Az október 11-én elfogadott módosítás nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását sem. Áder János emlékeztetett, hogy a párizsi klímamegállapodásban célul tűzték ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. Ehhez szinte minden gazdasági ágazatban előrelépésre van szükség - jelezte -, különös tekintettel az energiatermelésre. Szerinte Magyarország érdekét az szolgálja, ha a lehető legnagyobb mozgásszabadsággal választhatja ki a további energetikai modernizációs erőfeszítések módját. Ehhez képest a kormány ezzel a törvénymódosítással indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be. Az elnök szóvá tette azt is, hogy a megszavazott jogszabály a szélerőművek és szélerőműparkok építésének, használatbavételének szabályozását kormányrendeleti hatáskörbe utalta, holott ezeknek is a törvényben lenne a helyük.

Azzal viszont megint csak nem ért egyet az elnök, hogy az ilyen létesítmények építésére adott engedély hatálya nem hosszabbítható meg. Ez szerinte ugyanis aránytalanul megnehezíti az építést, korlátozva ezzel a megújuló energia hasznosításának bővülését. Az egyetlen amit elfogadott a módosítások közül, hogy a természetvédelmi területekről kitiltják a szélkerekeket.

Összegzése alapján a módosítások ellehetetlenítik szélerőművek, szélerőműparkok építését, és veszélyeztetik a szélenergia részarányának növelésére vonatkozó célt.

Szerző

Brüsszel nem hisz a magyar számoknak

Az Eurostat pénteken közölte a tagállamok GDP, államháztartási hiány, valamint államadósság adatait. Ez utóbbi esetében Magyarország sora mellé kiegészítést is fűzött, mert az Unió statisztikai hivatala szerint a magyar államadósság magasabb, mint amit a hazai hatóságok közölnek. "Az Eurostat továbbra is fenntartással kezeli a Magyarország által közölt adatok minőségét."

A megjegyzés annak szól, hogy a hazai statisztika a kormányzati szektoron kívülállónak tekinti az Eximbankot, míg az Eurostat szerint annak adósságát bele kell számítani az államháztartási hiányba. Ha így lenne számítások szerint az mintegy 2 százalékponttal növelné a magyar államadósságot.

A statisztikusok közötti vita korábbi, nyáreleji fordulójában az Eurostat azzal érvelt álláspontja mellett, hogy az Eximbank állami tulajdonban van, az állam határozza meg üzletpolitikáját, ellenőrzi eszközeit, úgynevezett foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, nem sorolható a pénzügyi szektorba és nem végez valódi piaci tevékenységet. (Az nem tekinthető klasszikus piaci tevékenységnek, hogy az Eximbank adott pénzt például Andy Vajnának, hogy megvegye a TV2-t, vagy éppen Garancsi Istvánnak, hogy legyen miből felvásárolnia a Kopaszi-gátat.)

Az Eurostat által kiadott, felülvizsgált statisztikai adatok szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 25 milliárd 402 millió forint volt, ami a GDP 74,7 százalékának felelt meg. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 533,9 milliárd forint volt, ami a GDP 1,6 százalékát tette ki.

Az Eurostat ezúttal négy ország - Belgium, Franciaország, Magyarország és Ciprus - esetében is fenntartásait fejezte ki a nemzeti statisztikai hivatalok által szolgáltatott egyes adatok besorolását illetően. Az államháztartási hiány három százalékos küszöbértékét ezúttal hat tagállam lépte túl.

Az Eurostat a Magyar Nemzeti Bank bizonyos tevékenységeit is figyelemmel kíséri, sőt az uniós statisztikusok a jegybank bizonyos műveleteinek átirányításának lehetőségeiről is egyeztetnek a magyar hatóságokkal, mivel úgy ítéli meg a testület, hogy a jegybank azt a kormány nevében végezte. A Portfolio gyanúja szerint a jegybank oktatási tevékenysége szúrt szemet a brüsszeli szakértőknek.

A jegybanki alapítványok miatt eddig csak az Európai Központi Bank szólalt fel, mert a monetáris finanszírozás tilalmának megszegését sejtette a hat Pallas Athéné alapítvány állampapír vásárlásai mögött. A napokban egy európai képviselő kérdésére Mario Draghi, az uniós bank elnöke azt válaszolta, hogy az Európai Központi Bank "folyamatosan figyelemmel kíséri" az alapítványi gyakorlatot, illetve "információt gyűjt" az MNB alapítványainak befektetési stratégiájáról és tevékenységéről, és "az EKB meg fogja fontolni a megfelelő lépéseket, a kötelezettségszegési eljárás indításának lehetőségét is".

Draghi a levelében újra rögzíti, hogy az uniós szabályok megtiltják mind az EKB, mind az országok központi bankjai számára államadósságot megtestesítő értékpapírok vásárlását, amennyiben az a monetáris finanszírozás tilalma céljainak megkerülését szolgálja. Ez vonatkozik azokra az intézményekre is, amelyek elkülönülve, de a központi bankok befolyása alatt működnek.

A MNB alapítványok közleményben reagáltak a hírre, s közölték az EKB intésére az állampapír-portfolió leépítésébe kezdtek. Idén március 31-én az alapítványok vagyona 267 milliárd forint volt, ebből 197 milliárd államapapírban, s mára ez 56 milliárdot eladtak. A bevétel nagyobb részéből ingatlanokat vásároltak a Pallas Athéné alapítványok.

Szerző