Brüsszel nem hisz a magyar számoknak

Az Eurostat pénteken közölte a tagállamok GDP, államháztartási hiány, valamint államadósság adatait. Ez utóbbi esetében Magyarország sora mellé kiegészítést is fűzött, mert az Unió statisztikai hivatala szerint a magyar államadósság magasabb, mint amit a hazai hatóságok közölnek. "Az Eurostat továbbra is fenntartással kezeli a Magyarország által közölt adatok minőségét."

A megjegyzés annak szól, hogy a hazai statisztika a kormányzati szektoron kívülállónak tekinti az Eximbankot, míg az Eurostat szerint annak adósságát bele kell számítani az államháztartási hiányba. Ha így lenne számítások szerint az mintegy 2 százalékponttal növelné a magyar államadósságot.

A statisztikusok közötti vita korábbi, nyáreleji fordulójában az Eurostat azzal érvelt álláspontja mellett, hogy az Eximbank állami tulajdonban van, az állam határozza meg üzletpolitikáját, ellenőrzi eszközeit, úgynevezett foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, nem sorolható a pénzügyi szektorba és nem végez valódi piaci tevékenységet. (Az nem tekinthető klasszikus piaci tevékenységnek, hogy az Eximbank adott pénzt például Andy Vajnának, hogy megvegye a TV2-t, vagy éppen Garancsi Istvánnak, hogy legyen miből felvásárolnia a Kopaszi-gátat.)

Az Eurostat által kiadott, felülvizsgált statisztikai adatok szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 25 milliárd 402 millió forint volt, ami a GDP 74,7 százalékának felelt meg. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 533,9 milliárd forint volt, ami a GDP 1,6 százalékát tette ki.

Az Eurostat ezúttal négy ország - Belgium, Franciaország, Magyarország és Ciprus - esetében is fenntartásait fejezte ki a nemzeti statisztikai hivatalok által szolgáltatott egyes adatok besorolását illetően. Az államháztartási hiány három százalékos küszöbértékét ezúttal hat tagállam lépte túl.

Az Eurostat a Magyar Nemzeti Bank bizonyos tevékenységeit is figyelemmel kíséri, sőt az uniós statisztikusok a jegybank bizonyos műveleteinek átirányításának lehetőségeiről is egyeztetnek a magyar hatóságokkal, mivel úgy ítéli meg a testület, hogy a jegybank azt a kormány nevében végezte. A Portfolio gyanúja szerint a jegybank oktatási tevékenysége szúrt szemet a brüsszeli szakértőknek.

A jegybanki alapítványok miatt eddig csak az Európai Központi Bank szólalt fel, mert a monetáris finanszírozás tilalmának megszegését sejtette a hat Pallas Athéné alapítvány állampapír vásárlásai mögött. A napokban egy európai képviselő kérdésére Mario Draghi, az uniós bank elnöke azt válaszolta, hogy az Európai Központi Bank "folyamatosan figyelemmel kíséri" az alapítványi gyakorlatot, illetve "információt gyűjt" az MNB alapítványainak befektetési stratégiájáról és tevékenységéről, és "az EKB meg fogja fontolni a megfelelő lépéseket, a kötelezettségszegési eljárás indításának lehetőségét is".

Draghi a levelében újra rögzíti, hogy az uniós szabályok megtiltják mind az EKB, mind az országok központi bankjai számára államadósságot megtestesítő értékpapírok vásárlását, amennyiben az a monetáris finanszírozás tilalma céljainak megkerülését szolgálja. Ez vonatkozik azokra az intézményekre is, amelyek elkülönülve, de a központi bankok befolyása alatt működnek.

A MNB alapítványok közleményben reagáltak a hírre, s közölték az EKB intésére az állampapír-portfolió leépítésébe kezdtek. Idén március 31-én az alapítványok vagyona 267 milliárd forint volt, ebből 197 milliárd államapapírban, s mára ez 56 milliárdot eladtak. A bevétel nagyobb részéből ingatlanokat vásároltak a Pallas Athéné alapítványok.

Szerző

Nem lehet majd látni a dobozon, mennyibe kerül a cigi

Az üzemanyagok jövedéki adójának új szabályozása mellett a dohánytermékeknél is lesz jövőre változás, zárjegy helyett adójegy lesz a csomagoláson - hangzott el az InfoRádióban. 

Szeptembertől már az emelt jövedéki adót fizeti az, akinek autója van. Január 1-jétől ugyanezzel az emelt jövedéki adóval fog találkozni akkor, amikor egy benzinkúton gázolajat vagy benzint tankol. De nemcsak az üzemanyagoknál, hanem a dohánytermékeknél is történik változás év elején. Az eddig a cigarettás dobozokon alkalmazott adójegy el fog tűnni, és felváltja a zárjegy, amelyet korábban az alkoholokon, szeszes italokon láthattunk. Így ezután az adójegyen már nem fog megjelenni a cigaretta kiskereskedelmi ára, ezt a vámhatóság az interneten fogja közzétenni.

Szerző

Járulékcsökkentést ígér a fideszes miniszter - Választásra hangolva?

Publikálás dátuma
2016.10.21. 21:00
Illusztráció/Thinkstock
Régi adósságát törlesztheti a kormány azzal, ha az őszi adócsomag részeként meghirdeti a járulékcsökkentési programot. Ez a téma azonban még nem szerepel Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) jövő heti napirendjén. A gazdasági miniszter bejelentése szerint 2017-ben 3-4, ezt követően pedig 2-3 százalékos járulékcsökkentés várható. A nagy kérdés azonban, hogy mindez mennyiben járul hozzá a magyarországi bérek uniós átlaghoz való felzárkóztatásához?

A járulékcsökkentést, feltehetően a szociális hozzájárulási adó mérséklését csak akkor érdemes végrehajtani, ha annak mértéke már észrevehető lesz - így vélekednek a munkaadók. Még korai arról beszélni, hogy vajon a munkaadók mennyit engednek majd át a járulékcsökkentés révén keletkező megtakarításaikból az alkalmazottaiknak - mondta lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint, amíg nincs kormány-előterjesztés, addig csak a szándékokról tudunk. Márpedig a jövő heti VKF-ülés napirendjén nem szerepel a járulékcsökkentés, és nem ismeretes az sem, hogy miképpen módosulnak az ezzel kapcsolatos jövő évi adótörvények. A munkaadók csak olyan kormányzati döntéssel értenek majd egyet, amely programszerű, és kellő garanciákat tartalmaz a tervek szerint 2-3 évig elhúzódó terv végrehajtásához.

A munkavállalók bíznak abban, hogy a járulékcsökkentés révén a bérek növekedni fognak - erről beszélt a Népszavának Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke azonban figyelmeztetett arra, hogy mindez nem fog automatikusan megtörténni. Arról sem szabad megfeledkezni, ha a munkáltató át is enged majd a járulékcsökkentésből a dolgozók javára ezt bruttó bérként teszi, vagyis lényegesen kisebb lesz a munkavállalók által érzékelhető béremelkedés mértéke, mint ami a tényleges felzárkóztatáshoz szükséges lenne. A szakszervezeti vezető is szükségesnek tartotta, hogy a járulékcsökkentési program garantált legyen, ami azért is elvárható, mert annak lezárása már egy új kormányra hárulhat majd.

Kordás László szerint a magyarországi bérek felzárkóztatása most már semmiképpen nem késlekedhet. Arra a felvetésünkre, hogy nem rontja-e vállalati költséggazdálkodást, ha a bérek nagyobb mértékben növekednek, mint a termelékenység, a szakszervezeti vezető emlékeztetett arra, hogy munkabeszüntetésekkel idén ki tudták kényszeríteni a dolgozók az akár két számjegyű béremelést is, a munkaadó által korábban beígért 2-3 százalék helyett. A versenyképesség ennek ellenére nem csökkent. Az MaSZSZ elnökének álláspontja szerint a bérekre rakódó terheket úgy kellene mérsékelni, hogy az ne a munkaadók döntésétől függjön. Célszerűbb lenne - legalább az alacsonyabb keresetűeknél - a kormány által is meglebegtetett egy számjegyű személyi jövedelemadó-kulcsot bevezetni. Emellett a minimálbér adómentessé tétele időszerű lenne. A tervezett járulékcsökkentésnél a munkaadók biztosan jól járnak, a dolgozók "nyerési esélye" azonban még mindig bizonytalan - mondta Kordás László.

A kormányzat tervei szerint az első évben – tehát 2017-ben - 3-4 százalékos járulékcsökkentés a valószínű, amit egy további 2-3 százalékos mérséklés követhet. Az első lépcsőben nagyobb mértékű adócsökkentést az is indokolja, hogy a régióban Magyarországon kerülnek a dolgozók a legtöbbe a munkaadóknak, régióban itt a legnagyobb mértékű a bérekre rakódó költség. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a járulékcsökkentést összekapcsolnák egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül. A munkáltatóknak a szociális hozzájárulási adó csökkentésével keletkező megtakarítást át kell engedniük a dolgozóknak. Ennek ellenőrzését azonban nehezen kivitelezhetőnek tartják a szakemberek, beleértve az adminisztrációt is. Emlékeztetnek arra az időszakra, amikor az egykulcsos adó bevezetésekor a kormány a "bérkommandó" bevetésével kísérletezett, ám ez elvetélt ötlet volt.

Szerző