A megjegyzés annak szól, hogy a hazai statisztika a kormányzati szektoron kívülállónak tekinti az Eximbankot, míg az Eurostat szerint annak adósságát bele kell számítani az államháztartási hiányba. Ha így lenne számítások szerint az mintegy 2 százalékponttal növelné a magyar államadósságot.
A statisztikusok közötti vita korábbi, nyáreleji fordulójában az Eurostat azzal érvelt álláspontja mellett, hogy az Eximbank állami tulajdonban van, az állam határozza meg üzletpolitikáját, ellenőrzi eszközeit, úgynevezett foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, nem sorolható a pénzügyi szektorba és nem végez valódi piaci tevékenységet. (Az nem tekinthető klasszikus piaci tevékenységnek, hogy az Eximbank adott pénzt például Andy Vajnának, hogy megvegye a TV2-t, vagy éppen Garancsi Istvánnak, hogy legyen miből felvásárolnia a Kopaszi-gátat.)
Az Eurostat által kiadott, felülvizsgált statisztikai adatok szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 25 milliárd 402 millió forint volt, ami a GDP 74,7 százalékának felelt meg. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 533,9 milliárd forint volt, ami a GDP 1,6 százalékát tette ki.
Az Eurostat ezúttal négy ország - Belgium, Franciaország, Magyarország és Ciprus - esetében is fenntartásait fejezte ki a nemzeti statisztikai hivatalok által szolgáltatott egyes adatok besorolását illetően. Az államháztartási hiány három százalékos küszöbértékét ezúttal hat tagállam lépte túl.
Az Eurostat a Magyar Nemzeti Bank bizonyos tevékenységeit is figyelemmel kíséri, sőt az uniós statisztikusok a jegybank bizonyos műveleteinek átirányításának lehetőségeiről is egyeztetnek a magyar hatóságokkal, mivel úgy ítéli meg a testület, hogy a jegybank azt a kormány nevében végezte. A Portfolio gyanúja szerint a jegybank oktatási tevékenysége szúrt szemet a brüsszeli szakértőknek.
A jegybanki alapítványok miatt eddig csak az Európai Központi Bank szólalt fel, mert a monetáris finanszírozás tilalmának megszegését sejtette a hat Pallas Athéné alapítvány állampapír vásárlásai mögött. A napokban egy európai képviselő kérdésére Mario Draghi, az uniós bank elnöke azt válaszolta, hogy az Európai Központi Bank "folyamatosan figyelemmel kíséri" az alapítványi gyakorlatot, illetve "információt gyűjt" az MNB alapítványainak befektetési stratégiájáról és tevékenységéről, és "az EKB meg fogja fontolni a megfelelő lépéseket, a kötelezettségszegési eljárás indításának lehetőségét is".
Draghi a levelében újra rögzíti, hogy az uniós szabályok megtiltják mind az EKB, mind az országok központi bankjai számára államadósságot megtestesítő értékpapírok vásárlását, amennyiben az a monetáris finanszírozás tilalma céljainak megkerülését szolgálja. Ez vonatkozik azokra az intézményekre is, amelyek elkülönülve, de a központi bankok befolyása alatt működnek.
A MNB alapítványok közleményben reagáltak a hírre, s közölték az EKB intésére az állampapír-portfolió leépítésébe kezdtek. Idén március 31-én az alapítványok vagyona 267 milliárd forint volt, ebből 197 milliárd államapapírban, s mára ez 56 milliárdot eladtak. A bevétel nagyobb részéből ingatlanokat vásároltak a Pallas Athéné alapítványok.
