Brüsszel nem hisz a magyar számoknak

Az Eurostat pénteken közölte a tagállamok GDP, államháztartási hiány, valamint államadósság adatait. Ez utóbbi esetében Magyarország sora mellé kiegészítést is fűzött, mert az Unió statisztikai hivatala szerint a magyar államadósság magasabb, mint amit a hazai hatóságok közölnek. "Az Eurostat továbbra is fenntartással kezeli a Magyarország által közölt adatok minőségét."

A megjegyzés annak szól, hogy a hazai statisztika a kormányzati szektoron kívülállónak tekinti az Eximbankot, míg az Eurostat szerint annak adósságát bele kell számítani az államháztartási hiányba. Ha így lenne számítások szerint az mintegy 2 százalékponttal növelné a magyar államadósságot.

A statisztikusok közötti vita korábbi, nyáreleji fordulójában az Eurostat azzal érvelt álláspontja mellett, hogy az Eximbank állami tulajdonban van, az állam határozza meg üzletpolitikáját, ellenőrzi eszközeit, úgynevezett foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, nem sorolható a pénzügyi szektorba és nem végez valódi piaci tevékenységet. (Az nem tekinthető klasszikus piaci tevékenységnek, hogy az Eximbank adott pénzt például Andy Vajnának, hogy megvegye a TV2-t, vagy éppen Garancsi Istvánnak, hogy legyen miből felvásárolnia a Kopaszi-gátat.)

Az Eurostat által kiadott, felülvizsgált statisztikai adatok szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 25 milliárd 402 millió forint volt, ami a GDP 74,7 százalékának felelt meg. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 533,9 milliárd forint volt, ami a GDP 1,6 százalékát tette ki.

Az Eurostat ezúttal négy ország - Belgium, Franciaország, Magyarország és Ciprus - esetében is fenntartásait fejezte ki a nemzeti statisztikai hivatalok által szolgáltatott egyes adatok besorolását illetően. Az államháztartási hiány három százalékos küszöbértékét ezúttal hat tagállam lépte túl.

Az Eurostat a Magyar Nemzeti Bank bizonyos tevékenységeit is figyelemmel kíséri, sőt az uniós statisztikusok a jegybank bizonyos műveleteinek átirányításának lehetőségeiről is egyeztetnek a magyar hatóságokkal, mivel úgy ítéli meg a testület, hogy a jegybank azt a kormány nevében végezte. A Portfolio gyanúja szerint a jegybank oktatási tevékenysége szúrt szemet a brüsszeli szakértőknek.

A jegybanki alapítványok miatt eddig csak az Európai Központi Bank szólalt fel, mert a monetáris finanszírozás tilalmának megszegését sejtette a hat Pallas Athéné alapítvány állampapír vásárlásai mögött. A napokban egy európai képviselő kérdésére Mario Draghi, az uniós bank elnöke azt válaszolta, hogy az Európai Központi Bank "folyamatosan figyelemmel kíséri" az alapítványi gyakorlatot, illetve "információt gyűjt" az MNB alapítványainak befektetési stratégiájáról és tevékenységéről, és "az EKB meg fogja fontolni a megfelelő lépéseket, a kötelezettségszegési eljárás indításának lehetőségét is".

Draghi a levelében újra rögzíti, hogy az uniós szabályok megtiltják mind az EKB, mind az országok központi bankjai számára államadósságot megtestesítő értékpapírok vásárlását, amennyiben az a monetáris finanszírozás tilalma céljainak megkerülését szolgálja. Ez vonatkozik azokra az intézményekre is, amelyek elkülönülve, de a központi bankok befolyása alatt működnek.

A MNB alapítványok közleményben reagáltak a hírre, s közölték az EKB intésére az állampapír-portfolió leépítésébe kezdtek. Idén március 31-én az alapítványok vagyona 267 milliárd forint volt, ebből 197 milliárd államapapírban, s mára ez 56 milliárdot eladtak. A bevétel nagyobb részéből ingatlanokat vásároltak a Pallas Athéné alapítványok.

Szerző

Ködös kormányzati klímaterv

Publikálás dátuma
2019.03.26 21:33
Nem látni, hogyan akarja elérni a kormány a kitűzött célokat
Fotó: MTI/ Vajda János
A civilek elsősorban nem magyar kormány - amúgy igen szerény - 2030-as klímacéljait bírálják, hanem, hogy még a saját vállalások elérésének útja sem látható.
Bár Magyarország többnyire jóval a 2030-as uniós célok alatt vállal erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni küzdelemben, még a csökkentett célok elérésének útja is ködbe vész - így összegezhetőek a Levegő Munkacsoport által a Nemzeti Energia- és Klímatervről (NEKT) tartott keddi konferencia felszólalásai. Az unió a tagállamok által egységes elvek alapján összeállított, NEKT-ekbe foglalt vállalások alapján igyekszik elérni az EU egészére vonatkozó céljait. A fogyasztáson belül 32 százalék lenne a megújulók aránya, a felhasználás a 2007-es uniós előrejelzés 2030-as értékénél 32,5 százalékkal lenne alacsonyabb, illetve 1990-es alapon 40 százalékkal mérsékelnék az üvegház-hatású gázok kibocsátását. Az Orbán-kormány - egy hónapos csúszással - januárban nyújtotta be saját elképzeléseit. Ebben 20 százalékos megújulóarányt és 8-10 százalékos energiahatékonyság-növelést céloznak. Az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében hoznánk a 40 százalékot, a nagyiparon kívüli szennyezők (például az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság) esetében jóval szerényebb célokkal. Az úgynevezett Planup-terv eljárásrendje szerint ez még csak egy első tervezet, amit a magyar kormány társadalmi vitára bocsát, illetve az unió is megteheti esetleges célemelő javaslatait - derült ki Agnese Ruggiero, a Carbon Market Watch képviselője előadásából. Így ez év végére a tagállamok egyedi hozzájárulásaiból állhat össze egy közös, 2030-as cél. Christina Mestre, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség képviselője szerint a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésben komoly szerepet kell játsszon a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság, az erdősítés és az elektromos készülékek fejlesztése. Benoit Martin, a Climact nevű civil szervezet képviselője nagyon ambiciózusnak nevezte a 450 ezer elektromos gépjárműre vonatkozó magyar vállalást. Egyszersmind hiányolta a részletszámításokat. A kormány számszerű céljainak értékelése előtt szintén főképp az ezekhez vezető konkrét lépéseket hiányolta Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. A napelemek ösztönzése megfelelő, bár termelésük továbbítása nem megoldott. Ráadásul a megújuló energia jelenleg túlnyomórészt a tűzifa és más, növényi alapú hulladékok elégetését jelenti. A kormánycélok eléréséhez évi 15 millió tonna fa elégetésére lenne szükség, pedig a hazai mezőgazdaság legfeljebb 7 millió tonnára lesz képes. Az útfejlesztések még mindig inkább a szénhidrogén-meghajtású gépjárművek használatát ösztönzik. A 2030-as, megújulóenergiás célokból hiányolja az egyre komolyabb erőt mutató napenergia-boomot és a lakossági hőszivattyúk hatását Harmat Ádám, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatváltozás- és energiaprogram-pályázati ügyintézője. Az Orbán-kormány érdemi indoklás nélkül lényegében betiltotta a szélerőmű-telepítést - panaszolta. 2030-ra a jelenlegi berendezéseket is leszerelhetik. A lehetséges értékhez képest mért 8-10 százalékos, 2030-as csökkentési érték valójában kissé magasabb a jelenleginél – tudtuk meg Koritár Zsuzsannától, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. képviselőjétől. Pedig a tagországi felhasználások arányából 15,5 százalék adódna. A legkomolyabb kihívásnak az épületek hatékonyságjavítását említette, üdvözölve a kormány e tárgyú ígéreteit. A közlekedés és az ipar területén legalábbis hasonló terveket várna. Az 1990-hez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés kapcsán Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselője az Energiaklub számítására emlékeztetett, mely szerint atomerőmű nélkül is sikerülne legalább 55 százalékot elérni. Az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már most is 35 százalékon állunk. Feszítettnek nevezte a 450 ezer elektromos autóra vonatkozó tervet Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési szakértője is. (Jelenleg 5500 e-autó rója a hazai utakat.) A pénzügyi ösztönzőket átgondolandónak tartja, luxusjárművek vásárlási ösztönzése helyett akár elektromos biciklik, villanyrobogók vagy éppen közösségi járművek vásárlását támogatná. A közlekedési szokásokat befolyásoló intézkedéseket is sürgetnek. A 2020-as uniós célok elérése valamennyi tételnél kérdéses. Igaz, ez több más tagállamra is elmondható.

A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos biankó csekket

Publikálás dátuma
2019.03.26 20:27
Természetesen a Balaton az egyik kiemelt turisztikai fejlesztési térség
Fotó: Shutterstock
A 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek Orbán Ráhel is előszeretettel ad tanácsokat, jóformán szabadon dönthet az öt kiemelt fejlesztési térségre szánt állami forrásokról.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt állami támogatásokkal – olvasta ki egy friss kormányhatározatból a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az MTÜ jóformán arra költi az eddig odaítélt 300 milliárd forintot, ami a jövőben még jelentősen nőhet is, amire csak akarja.

A szóban forgó határozatban az szerepel, hogy a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ
„szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat.
Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire - és itt jön a kulcsszó - „szakmailag indokoltnak” tartják.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.

Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség az alábbi:
  • Balaton
  • Sopron-Fertő-tó
  • Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
  • Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó
  • Dunakanyar
Ezekre a kormány öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra.

A hvg.hu felidézi, a Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki állítólag szabadidejében, fizetés nélkül küld javaslatokat. A portál - a teljesség igénye nélkül - számba vette azt is, hogy
fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Sőt Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András testvérének panziója is részesült ilyenben.
Frissítve: 2019.03.26 20:29