Tüntettek a Terror Háza előtt

A történelemhamisítás ellen demonstráltak az Eleven Emlékmű közösségének tagjai a Terror Háza múzeum előtt - közölte a Klubrádió.

A szerveződés a 2014 tavaszán, a Szabadság-téri német megszállású emlékmű hazugsága elleni tiltakozásként jött létre. Tagjai szerint a mostani kormány kisajátítja 1956 emlékét, és szándékosan kiretusálja forradalom baloldali, reform-kommunista, szociáldemokrata, munkás és értelmiségi szereplőit.

Az Eleven Emlékmű tagjai ezért többek között Nagy Imrét, Bibó Istvánt és Göncz Árpádot is ábrázoló tablókkal egészítették ki a Terror Háza installációit. Ezeken a forradalom olyan vezetői és szereplői láthatók, akik a terrorháza a hivatalos tablóin nem szerepelnek.

Az esemény fő szervezője, Sós József azt mondta, nem a pesti srácok és az antikommunisták 56-os helytállását szeretnék vitatni, de a történelmi hűség kedvéért beszélni kell a forradalom többi szereplőjéről is.

Az Eleven Emlékmű rendezvényén felszólalt Ifjabb Bibó István művészettörténész és Ungváry Rudolf író is. Utóbbi úgy fogalmazott: míg 1956-ban mindenki számára világos volt, hogy Magyarországon nyílt diktatúra van, az Orbán-rendszer valódi természetét csak kevesen ismerték fel.

Szerző

"A forradalom üzenete, hogy a nép sem tűr el mindent"

Az 1956-os forradalom egyik üzenete, hogy a nép csak egy darabig tűr - mondta Harangozó Tamás szocialista országgyűlési képviselő szombaton Budapesten, az LMP és az Ökopolisz Alapítvány által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A rendezvényen a hat évtizeddel ezelőtti forradalom mellett a kvótanépszavazásról, a korrupcióról, a sajtószabadságról és az ellenzék lehetőségeiről beszélgettek a résztvevők. Harangozó Tamás a kvótanépszavazást álságos politikai játszmának nevezte, hiszen Orbán Viktor miniszterelnöknek e nélkül is megfelelő felhatalmazása lett volna arra, hogy hallathassa hangját Brüsszelben.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzék miért nem tudta megakadályozni Orbán Viktor rendszerének kiépülését, a szocialista politikus úgy vélekedett: az ellenzék tette a dolgát, viszont a rendszer részét képező államigazgatás, nyomozó szervek, ügyészség nem tette a dolgát. Az ellenzéki politikus szerint mindez frusztrálja az embereket, ám emiatt nem fognak az utcára menni.

Harangozó Tamás szerint a politika mára a kormányváltásra alkalmas politikai formáció kialakítására redukálódott, pedig az emberek azt szeretnék, ha végre velük foglalkozna. Úgy vélte, aligha lehet a 2010 előtti bukott politikával, illetve ahhoz kötődő személyekkel eredményes ellenzéki politikát folytatni.

Harangozó Tamás rámutatott: a sajtónak a jelenlegi és a 2010 előtti politika által elvesztegetett szabadsága és a tisztesség jelentőségét az ország a saját kárán lesz kénytelen újra megtanulni.

Navracsics Tibor uniós biztos, volt fideszes országgyűlési képviselő, Orbán Viktor második kormányának igazságügy-minisztere, miniszterelnök-helyettese az 1956-os forradalom ünnepén tapasztalható megosztottságra utalva úgy vélte: amint távolodik az ország a konkrét történelmi eseménytől, oldódik a szembenállás. Elmondása szerint a kvótanépszavazásnak jogi értelemben nincs azonnali következménye, politikai hatásait pedig még nem lehet pontosan látni. A sajtószabadságról szólva az uniós biztos közölte, hogy bár számos nemzetközi és uniós dokumentum garantálja, ez elsősorban nemzeti szintű politikai kérdés, az uniós szervek csak konkrét, bizonyítható jogsértésekkel foglalkozhatnak.

Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője, társelnöke arról beszélt, hogy a migráció kezelése nemzeti hatáskör, a felfelé nyitott kvótát pedig ellenzik. Úgy vélte, hogy Magyarországnak ennél súlyosabb problémákkal kell megküzdenie, elsősorban az alacsony bérekkel, továbbá az oktatás és az egészségügy helyzetével, a kivándorlással.

Az LMP-s politikus kiemelte, hogy a külföldi munkások tömeges, szervezett betelepítéséről szóló törvény letöri a magyar béreket. A külföldi beruházókkal működtetett alacsony hozzáadott értékű "összeszerelő üzem" most már külföldi bérmunkásokkal megy tovább - ilyet egy nemzeti kormány nem tehet - szögezte le az ellenzéki politikus.

Szél Bernadett közölte: az 1956-os forradalom megmutatja a szabadság és a demokrácia jelentőségét, de nem lehet a diktatúra romjain, titkok erdejében demokráciát építeni, ezért vasárnap, október 23-án az LMP 13. alkalommal is benyújtja ügynöktörvény-javaslatát. Hozzáfűzte, hogy elitváltásra van szükség a magyar politikában.

Hadházy Ákos LMP-s országgyűlési képviselő, a párt társelnöke szerint a kvótanépszavazás egyik célja az volt, hogy az ország ne más problémákkal foglalkozzon. Az ellenzéki politikus felvetette azt is, hogy a kormány unióellenessége megelőző csapás lehet arra az esetre, ha majd az EU végre fellép az uniós pénzek szabálytalan felhasználása ellen.

Az LMP szakpolitikusa a legfőbb bajnak azt tartja, hogy az EU-s pénzek a jelenlegi elosztási mechanizmus mellett kontraszelektálnak, és végső soron a rendszer fenntartásához járulnak hozzá. Holott ha nem nyelne el ennyi pénzt a korrupció, rendelkezésre állna például a 10 százalékos járulékcsökkentéshez szükséges 550 milliárd, vagy a orvosok és tanárok fizetésének megduplázásához szükséges 1000 milliárd forint - mondta.

Az ellenzéki politikus szerint a 2018-as választás kulcsfontosságú lesz. Az LMP azzal tud hozzájárulni a kormányváltáshoz, ha kormánypárti szavazókat győz meg, illetve, ha folyamatosan napirenden tartja azt a kérdést, hogy a kormányváltás nem jelentheti a 2010 előtti politikához való visszatérést - hangsúlyozta az LMP társelnöke.

Szerző
Témák
MSZP LMP 1956

Fidesz: Vona havonta változik

A Fidesz alelnöke szerint egyet tudnak érteni a Jobbik elnökének áprilisi kijelentésével, amely szerint hazaáruló, aki nem szavazza meg az alaptörvény módosítását, azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy Vona Gábor havonta változtatja álláspontját, hatalmi érdekei függvényében.

Németh Szilárd szombati sajtótájékoztatója után az MTI-nek azt mondta: a brüsszeli európai uniós csúcson egyértelművé vált, az Európai Bizottság és az elnöke továbbra sem tett le a kényszerbetelepítésről, ezért a kormány előtt még nagy küzdelem áll, hogy meg tudja akadályozni ezt. Minden ellenzéki pártnak látnia kell, hogy ez nagyon fontos nemzeti érdek, "a kultúránk, a gyerekeink jövőjének, Magyarország biztonsága" megvédésének záloga - hívta fel a figyelmet.

Németh Szilárd hangsúlyozta: aki az alaptörvény-módosítás ellen szavaz, az a migránsok betelepítése, Brüsszel politikája mellett voksol. Aki támogatja a módosítást, az az emberek akaratát szeretné végrehajtani, Brüsszelt megállítani - tette hozzá. Hamarosan minden képviselőnek színt kell vallania ebben a kérdésben - fogalmazott.

A Fidesz alelnöke kiemelte, hogy sok nemzeti érzelmű jobbikos is a betelepítés ellen szavazott, mert figyelt pártja elnökére, "az áprilisi Vona Gáborra". Akkor ugyanis a Jobbik elnöke a parlamentben azt mondta, hogy aki nem szavazza meg az alkotmánymódosítást, az hazaáruló. Ezért az áprilisi Vona Gáborral egyet tudnak érteni, de úgy látszik, ő havonta változtatja álláspontját, egyéni hatalmi érdekei szerint - jelentette ki Németh Szilárd. "Ha úgy tetszik, neki a magyar nemzet már nem más, mint egy újság címe" - fogalmazott.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójával kapcsolatban Németh Szilárd azt mondta: tisztelettel, méltósággal kell emlékezni, emlékeztetni a hősökre, a provokációt, a garázdaságot vagy az arra való felbujtást elfogadhatatlannak tartják.

Szerző