Előfizetés

Nagyon sürgető a metrófelújítás

F. Á.
Publikálás dátuma
2016.10.24. 07:07
Most még futnak, de bármikor megtörténhet, hogy le kell állítani őket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója szakmailag elfogadhatatlannak tartja a Közbeszerzési Döntőbizottság szerdai határozatát, amivel megsemmisítette a 3-as metrópótló busz tendert. Dabóczi Kálmán szerint ugyanis magától értetődik, ha a fővárosnak szolgáltatást kell vásárolnia, ahhoz a pályázó köteles mindent, így a járművezetőket is biztosítani. Érthetetlennek nevezte, miért ilyen mondvacsinált ügybe kapaszkodik a KDB.

Péntek estig nem kapta kézhez a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozatát a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), bár a testület honlapjáról értesültek a döntésről - közölte lapunkkal a BKK vezérigazgatója. A KDB szerdán semmisítette meg azt a közbeszerzési eljárást, ami lehetővé tette volna a 3-as metró felújítása idejére a buszpótlást.l Dabóczi Kálmán a Népszavának arról beszélt, ha megkapják a határozatot, a BKK-nak 15 napja lesz, hogy jogorvoslatot kérjen, eldöntse, milyen lépéseket kíván tenni. Dabóczi úgy tudja, az üggyel szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés is foglalkozik.

Nehéz helyzetben vannak, mert a KDB kifogása számukra szakmailag nem elfogadható - fogalmazott a vezérigazgató. Figyelmeztetett, ha ismét szolgáltatásvásárlásra kell pályázatot kiírniuk, a korábbi tenderen érdemben nem tudnának mit módosítani. A KDB szerint a közlekedési központ nem adta meg elég pontosan a konkrét igényeit, amit Dabóczi cáfolt. Közölte, a BKK az ajánlati felhívásban is jelezte, a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy a pótló buszokhoz szükséges személyi állomány - kb. 400-450 sofőr - rendelkezésre áll, hiszen a főváros szolgáltatást vásárol, amire jelenleg kormányhatározat kötelezi. Eddig senkinek sem okozott gondot, hogy szolgáltatás vásárláskor a buszok vezető kell, korábban a Volánbusznak sem - jelentette ki a vezérigazgató, aki érthetetlennek nevezte, hogy most miért ilyen mondvacsinált ürügybe kapaszkodik a KDB.

A közgyűlésnek kell mérlegelnie, hogy ismét külső céget akarnak-e megbízni a buszos szolgáltatással, vagy Budapest 150 új autóbuszt vásárol, amit a város üzemeltet. Ez volt a korábbi elképzelés, amíg a kormány "keresztbe nem feküdt". Tarlós István főpolgármester a napokban ez utóbbi megoldást ismét lehetségesnek nevezte.

A BKK vezérigazgatója szerint a busztender megsemmisítését nem korrekt a 3-as metrófelújítás csúszásával összekapcsolni, de a pótlásnak és a felújításnak szinkronban kell lenni. A felújítással nem várhatják meg, amíg egyes pályázók valóban képesek lesznek magyar autóbuszokat, valamint sofőröket biztosítani. Dabóczi szerint mindenképpen megoldást kell találni, hogy mielőbb megkezdhessék a felújítást. Annál is inkább, mert megtörténhet, hogy műszaki okok miatt a 3-as metrót akár szakaszosan, akár teljes hosszában le kell állítani. Ha így lesz, sem a főváros, sem a BKK, mint közlekedésszervező nem hivatkozhat arra, hogy a magyar buszgyártás feltámasztására várnak, hanem a biztonság érdekében azonnal cselekedniük kell. A vezérigazgató emlékeztetett rá, a metró azonnali felújításra szorul, a biztonsági berendezésektől, síneken, kocsikon át az állomásokig. Akadálymentesítésre is szükség lenne, ám azt, hogy végül mire lesz pénz, nem tudta megmondani. Azt viszont igen, hogy új buszokat a felkészült cégek 4-6 hónapon belül képesek gyártani, ezzel kell lépést tartania a hazai gyártóknak, pályázóknak is.

Nagy üzlet
Forrásaink szerint a főváros most azt vizsgálja, hogy ha ennyire kicsúsznak az időből, akkor megoldható-e a jelenlegi buszparkból megfelelő számú jármű biztosítása ahhoz, hogy legalább az első szakaszt el tudják kezdeni. A metrópótlásra kiírt tender tétje az, hogy a BKV, a Volánbusz vagy valamelyik magánvállalkozó működteti-e a felújítás idején szükséges 150 csuklóst, illetve hogy hazai vagy külföldi gyártótól veszik-e meg a járműveket. Mindegyik többmilliárdos üzlet.

Küszöbön az ellenzéki együttműködés

Publikálás dátuma
2016.10.24. 07:03
Blaha Lujza tér: civilek szervezték önmaguknak és az ellenzéki pártoknak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Történelmi pillanat, amiért köszönetet kell mondani azoknak a civileknek, akik először lehetővé tették, hogy az ellenzéki pártok egy színpadon mondhassák el, milyen Magyarországot akarnak - mondta tegnap délután a Blaha Lujza térnél felállított színpadon Molnár Gyula. Az MSZP elnöke az egybegyűlteket arról biztosította, hogy új együttműködés születik, amit a DK, a MoMa és a PM vezetője is megerősített.

Új rendszerváltást, az Orbán-kormány leváltását és összefogást sürgettek az ellenzéki pártok elnökei tegnap a Blaha Lujza téren. Molnár Gyula történelmi pillanatnak nevezte, hogy a civilek jóvoltából annyi év után először egy színpadon mondhatják el, milyen Magyarországot akarnak. Nem hitték volna, hogy eljön az a kor, amikor 1956 követelései ugyanúgy fognak hangzani, mint 60 évvel korábban. Az ugyanis, hogy szűnjön meg az elnyomás, legyen szabad a rádió és az oroszok ne szóljanak bele a magyar politikába, jelenleg is időszerű - fogalmazott az MSZP elnöke. Mielőtt kimondta, hogy 2018-ban új egységet formálnak Orbánék ellen, arról beszélt, néhány "önkényúr" a jobboldalon úgy döntött, hogy Nagy Imrét és a magyar baloldalt megpróbálják kiírni a történelemből. Ugyanezek az emberek vitték a Forradalom lángját a Parlamenttől egy kutyafuttató mellé.

Ők, akik '56 örököseinek vallják magukat, nem Nagy Imre, hanem sokkal inkább Rákosi Mátyás örökösei. Szerinte a mártír miniszterelnök vezérgondolata ma is aktuális: a diktatúrát nem megreformálni, hanem megszüntetni kell. Milyen ország az, amelyet lájkolni lehetne? Szabadság, működő egészségügy és jó oktatás lenne benne. Ez a hatalom leváltható - biztatta a jelenlévőket. "A probléma a kormány maga, a megoldás a változás" - közölte Molnár, majd azt kért a jelenlévőktől: "Állítsatok át egy aktívat, győzzetek meg egy passzívat, és akkor meglesz a többség".

"Ha le tudna szakadni az ég, akkor már leszakadt volna, amikor Orbán Viktor szájára vette Nagy Imre nevét" - adta meg saját szónoklata alaphangját Gyurcsány Ferenc. A "Mossuk le a gyalázatot! - Emlékezés 1956 hőseire és tüntetés az európai Magyarországért" címmel meghirdetett demonstráció résztvevői tapsoltak, amikor a DK elnöke a színpadon szidta a kormányt. Az amit ma Orbán tesz az a demokráciával és a szabadsággal szembeni ellenforradalom. Nincs az a fütty, ami meghátrálásra kényszerítené Orbánt, egy forradalmi választással lehet erre kényszeríteni, inkább holnap, mint holnapután. És akkor ennek a szörnyűségnek egyszer és mindenkorra vége lehet - mondta. Gyurcsány szerint a politikának van erkölcse, a lopás, a kétszínűség, az önzés nem a politika lényege, ez a politika hibája, ha van erkölcse, akkor az mégis csak a közjó tisztes szolgálata. Azt ígérte, "a politikai poklok poklára kell küldeni" Orbán rendszerét. Állította, azért kell az ellenzéknek győznie, hogy mindenki magáénak tekinthesse Magyarországot. A változáshoz viszont együttműködésre van szükség. Az összefogás 2014-es tapasztalatából nem azt kell leszűrni, hogy nincs szükség együttműködésre, csak meg kell tanulni a leckét.

"Függetlenül attól, hogy kinek, mekkora a támogatottsága, nem tudjuk, hogy végül is kinek van igaza", ezért szerinte mindenkit az asztalhoz kell hívni, aki tisztességes. Kijelentette: "Aki nincs Orbán ellen, az Orbánnal van. Aki megosztja az ellenzéket, aki sápítozik, egyrészt-másrészt mond, az Orbánnal van. Aki csak a pártját látja, nem érzi a kötelezettségeit, az alázatot, az Orbánnal van. Aki kifogást keres, elmúltnyolcévezik, aki gyurcsányozik, Orbánnal van". Beszédét azzal zárta: "Én Orbán ellen vagyok és mi le fogjuk győzni Orbánt és mi új Magyarországot teremtünk. Ti meg mi".

Az ellenzéknek önmagában nincs ereje, a messiás pedig nem jön el ezért a parlamenti választásig hátralévő 500 napra együtt kell működni - hirdette a színpadon Bokros Lajos. A MoMa elnöke az előtte szólóknál is erősebb szavakkal szidta a kormányt, amely véleménye szerint aljas, hazug, korrupt önkényuralmat teremtett, ezért le kell váltani. Akkor is, ha még nem tudjuk pontosan, mi jön utána. Szerinte a népszavazás "Orbánnak és bandájának" hatalmas kudarc, az isten pénze és a Kubatov-lista is kevés volt, hogy érvényes legyen a referendum. "Láttuk, hogy nem legyőzhetetlenek, de ettől nem változott még semmi". Az ellenzéki pártokat sorra véve közölte, az MSZP 2018-ra nem erősödik meg annyira, hogy egyedül leváltsa a Fideszt.

A DK-t Gyurcsány miatt utasítják el, a társadalom nagy része legalább annyira utálja, mint Orbánt. Az Együtt és a PM a bejutási küszöb alatt van, a MoMá-t pedig nem méri a közvélemény-kutatás, mert nem parlamenti párt. Bokros elismerte, tudja, őt is sokan utálják a 21 évvel ezelőtti stabilitási program miatt. Ennek ellenére be kell állni egy demokratikus választási szövetségbe hogy az Orbán-rendszer véget érjen. Ebben nemcsak a pártoknak, hanem a civil szervezeteknek, és az ellenzéki sajtónak is részt kell vennie. Utóbbiaknak, azt üzente: "Ne fanyalogjatok! Harcoljatok!". "Csak 500 napot kell kibírnunk együtt", azután demokratikus választást lehet kiírni.

Új rendszerváltásra van szükség, új köztársaságot kell alakítani. Erről Karácsony Gergely, a PM társelnöke beszélt. A zuglói polgármester szerint ehhez az ellenzéki pártoknak meg kell állapodniuk az együttműködésről, a jövő héten elkezdik az egyeztetéseket, amelyek kivezethetik Magyarországot "ebből a rémálomból". A köztársaság halott, az ország vezetőit csak az érdekli, hogy a hatalommal pénzt szerezzenek, a pénzzel pedig még több hatalmat. Orbán leváltásában ugyan Karácsony mindenkinek partnere, ám kijelentette, a baloldal is hibázott, mert hagyta "eltékozolni" a III. köztársaságot. A 2006. október 23-i eseményekre utalva hangsúlyozta: az új köztársaságban nem fordulhat majd elő, hogy az ország egyik fele úgy érzi, a rendőrség nem tudja megkülönböztetni az utcai "csőcseléket" és a gyülekezési jogukkal élő polgárokat. Úgy fogalmazott: "végtelenül sajnálja" a tíz éve történteket. Azt is sajnálja, hogy a III. köztársaság politikusai sem voltak elég tisztességesek, de ennek ellenére nem kérdés, hogy "az Orbán-rezsim züllöttebb, mint a korábbi kormányok, és aki egyenlőségjelet tesz közéjük, az hazudik".

Kormánykézre kerül a Népszabadság kiadója?

Publikálás dátuma
2016.10.24. 07:00
Tiltakoztak a Vörösmarty téren, ahol árulták a szolidáris írók alkotásaiból összeállított Felfüggesztettek című könyvet FORRÁS:
Várhatóan ma jelentik be, hogy Mészáros Lőrinchez közeli cég vásárolja meg a Heinrich Pecina tulajdonában lévő Mediaworks sajtóbirodalmat az október 8-án "felfüggesztett" Népszabadsággal együtt. A lap szakszervezeti titkára nyílt levelet írt a kormányfőnek, amiben felsorolja az őket ért törvénytelenségeket.

Várhatóan hétfőn jelentik be a Népszabadságot ellehetetlenítő Mediaworks eladását - írja a 444.hu. A magyar média a múlt héten írt arról - a hvg.hu nyomán -, hogy a Népszabadságot kiadó, majd "felfüggesztő" Mediaworks sorsáról tárgyalhattak kedden Budapesten a cég osztrák tulajdonosai, köztük Heinrich Pecina, aki a Profil osztrák lapnak azt mondta: elege lett, gondolkodik azon, megválik a teljes médiaportfóliótól.

A dolog csúszott, a 444.hu információi szerint azonban hétfőn már várhatóan valóban bejelentik az eladást, és gyaníthatóan a Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Press nevű cég vásárolja meg a lapkiadót. Hétfőn vagy a tőzsdei nyitás előtt, vagy a zárás után válhat hivatalossá a tranzakció; további csúszást sem lehet kizárni, de ez tűnik a legvalószínűbbnek - írja a lap. Az Opimus tőzsdei papírjai az elmúlt napokban szárnyaltak, vagyis vélhetően sokan számítanak arra, hogy a cég közel jár a Mediaworks megvételéhez.

Az anyacég, az Opimus a pénzügyi csalás miatt bedőlt Buda-Cash nevű brókercég tulajdonosainak egykori ernyőcége, ez alá terelték a hasznot hozó vállalkozásaikat. A Buda-Cash botrány után új tulajdonosok érkeztek a vállalathoz, köztük Csík Zoltán egykori rendőrségi nyomozó, akinek felbukkanása többször jelezte már előre Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését. Ő több Mészáros-érdekeltségben is vezető pozíciót tölt be. A 24.hu értesülése szerint nem kizárt, hogy csökkentik a Magyar Idők oldalszámát, és a kormánypárti lap szerkesztőségének egy részével indítják újra a Népszabadságot. Ez különösen pikáns lenne azután, hogy Németh Szilárd Fidesz-alelnök azt mondta, „szerény véleménye” szerint ideje volt a lap bezárásának, amelynek „a Szabad Nép volt az elődje”.

A hétvégén a Hír Tv elérte az Orbán Viktor-közeli polgármestert és vállalkozót. Mészáros Lőrincet arról kérdezték, hogy valóban ő lesz-e a Mediaworks új tulajdonosa. Mészáros sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesülést, annyit mondott: semmi sem elképzelhetetlen, néhány éve azt sem gondolta volna, hogy szállodákat vesz, ezért semmit sem zár ki. Majd hozzátette, hogy a Népszabadság felfüggesztését a rendszerváltozás végének tekinti.

A Mediaworks két hete mentette fel a munkavégzés alól a Népszabadság összes munkatársát, bár ki nem rúgták őket, de dolgozniuk sem szabad, és a lapot sem adják ki. A kiadó már tíz népszabadságost behívott dolgozni, ők azonban olyan kollégák, akik a kiadóvállalat többi kiadványába is bedolgoznak. Brüsszelben az uniós csúcs utáni sajtótájékoztatón még pénteken kérdezte a Népszabadságról Orbán Viktort az Eurológus. A kormányfő azt mondta: addig nincs dolga a sajtóval, amíg nem keresik meg, a kormány "sem a sajtószabadsággal, sem a médiapiaccal" nem foglalkozott, reméli, hogy a lap munkatársai el tudnak helyezkedni más baloldali lapoknál. (A riporter újabb kérdésére két perc múlva azt mondta: a sajtószabadságról az előbb nem beszélt.)

FOTÓ: NÉPSZABI SZERKESZTŐSÉG/FACEBOOK

FOTÓ: NÉPSZABI SZERKESZTŐSÉG/FACEBOOK

Ezek után a lap szakszervezeti titkára, Hargitai Miklós a szerkesztőség Facebook-oldalán nyílt levélben fordult a kormányfőhöz:

"A kormány a közelmúltban teleszórta az országot olyan plakátokkal, amelyek szerint 'Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket'. Október 8., a Népszabadság felfüggesztése óta azon gondolkodunk, hogy ez vajon csak a Magyarországot egyébként következetesen elkerülő menekülteknek szól, vagy a magyar kormánnyal üzletelő külföldi befektetőkre is érvényes.

Az elmúlt két hétben a külföldi tulajdonban álló munkáltatónk részéről az alábbi súlyos jogsértések történtek velünk:

– A Népszabadság megjelentetésének szüneteltetéséről szóló döntést egy olyan felügyelőbizottság hozta meg, amelynek munkájában a munkáltató hibájából nem vehetett részt a munkavállalók FB-be delegált tagja.

– A döntést jogilag érvénytelen, aláírás és dátum nélküli levélben tudatták velünk.

– A munkáltató elmulasztotta a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedés előtti, törvényben előírt kötelező egyeztetést.

– A munkáltató hazudott a munkavállalóknak: egyszerű költözésnek állította be a Népszabadság bezárását.

– A dolgozók e-mail postafiókját illetve szerkesztőségi számítógépeit lezárták, és azóta is zárva tartják (ez nem csak a napi kommunikációban okoz fennakadást, hanem a forrásvédelemre vonatkozó törvényi kötelezettségünk teljesítését is lehetetlenné teszi).

– A dolgozók a felfüggesztés óta nem juthatnak be a munkahelyükre, személyes tárgyaikat is csak részben kapták vissza.

– A szerkesztőségi rendszerekben és számítógépeken tárolt jegyzetekhez és kéziratokhoz (amelyek a jog szerint a mi szellemi termékeink és a mi tulajdonaink) máig nem férünk hozzá.

– Az üzemi tanács és a szakszervezet vezető tisztségviselői nem léphetnek be annak a munkahelynek a területére, ahol jelenleg is az említett szervezetek számos tagja dolgozik.

– A Népszabadság Online tartalmait húsz évre visszamenőleg eltüntették a világhálóról, ami a szabad közléshez, illetve a tartalomhoz fűződő jogainkat is sérti.

– A munkáltató máig nem adott tájékoztatást róla, hogy meddig kívánja szüneteltetni a foglalkoztatást, és mikor tervezi föloldani az említett kényszerintézkedéseket.

A felsorolt jogsértésekkel kapcsolatban a szükséges jogi lépéseket megtettük, bízva az állami hatóságok pártatlan és jogtisztelő magatartásában. Ugyanakkor két héttel a jogsértő intézkedések bevezetése után talán joggal tesszük fel a kérdést: a kormány kilövési engedélyt adott ki a Népszabadság munkavállalóira, vagy hajlandó végre fellépni a törvények betartásáért? Az alkotmány szerint a kormány feladata, hogy védje az alkotmányos rendet, biztosítsa az állampolgárok jogait, szavatolja a törvények végrehajtását. A Népszabadság felfüggesztett dolgozóira nem vonatkozik az alkotmány? Vagy lehetséges, hogy a kormány a jogsértők oldalára áll?

Kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, hogy elegendő-e ennyi törvénysértés a kormányzati cselekvéshez, vagy ellenkezőleg, a Népszabadság osztrák tulajdonosi hátterű kiadója a kormány hallgatólagos támogatásával továbbra is büntetlenül fittyet hányhat Magyarország törvényeire és nyolcvan magyar munkavállaló jogaira. Végezetül szeretném jelezni: nagyszerű lehetőségnek tartom, hogy munkát találhatunk más baloldali kiadványoknál - ezek szerint Ön már tudja, amit a munkáltatónk még nem árult el nekünk; hogy a Népszabadságot a kiadói ígéretekkel szemben sosem fogják újraindítani."

A lap "felfüggesztése" ellen, a sajtószabadságért tüntettek és tartottak koncertet szombaton több ezer részvevővel a budapesti Vörösmarty téren.

Egy férfi rendet teremt
A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap a Népszabadság kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban közölt összeállítást. Az Egy férfi rendet teremt című írásában Stephan Löwenstein kiemelte: Orbán Viktor "minden ellenállást lever a médiában", és "megvannak a maga módszerei" ehhez. Kifejtette, hogy a Népszabadság ügyénél is fontosabb a "nagykép", amely egy "mindinkább a kormány és csatlósai által ellenőrzött médiaszerkezetet" mutat. Ebben a szerkezetben ugyan "cenzúra nélkül" zajlik a vita és történnek leleplezések, de a "Fidesz-közeli" médiumokat már annak révén is fel lehet ismerni, hogy elhallgatnak-e vagy csekély terjedelemben számolnak-e be "vaskos botrányokról". A Fidesz kimondott céljai közé tartozott, hogy megteremtse a mellette kiálló médiát, ami "érthető" törekvés, mert 2010-ig baloldali túlsúly volt jellemző, és a pártban ennek tulajdonítanak több vereséget. A Népszabadság ügyével kapcsolatban a szerző kiemelte, hogy a "Fidesz-közeli" médiaszerkezet "szép kiegészítői" lehetnének megyei lapok, amelyek közül 12 "egészen véletlenül" a Népszabadságot kiadó Mediaworks-nél van, így fennáll a gyanú, hogy a Népszabadság ügye "járulékos kár", a valódi cél pedig a megyei lapok megszerzése egy olyan szereplő révén, amelynek megnevezésére "a magyarban van egy szép idegen szó: stróman" - írta a FAZ szerzője. A két nagy országos kereskedelmi televízióra, egyéb politikai napilapokra és hírportálokra kitérve megállapította: a 2010 óta végbement fejlemények dacára még mindig nem lehet a magyar médiumok teljes mértékű "gleichschaltolásáról", uniformizálásáról, egységesítéséről beszélni.