Helyén marad a versenyhivatal elnöke

Publikálás dátuma
2016.10.24. 17:08
Áder János köztársasági elnök (j) ismételten a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé nevezi ki Juhász Miklós MTI Fotó: Bruzák Noémi
 Áder János köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, 2016. november 2-ai hatállyal hatévi időtartamra ismételten a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé nevezte ki Juhász Miklóst.

A GVH elnökhelyettesévé november 1-jei hatállyal Bak Lászlót és Tóth Andrást nevezte ki az államfő, szintén hat évre. Tóth Andrást azzal is megbízta, hogy ellássa a versenytanács elnöki teendőit. A hivatal újonnan kinevezett vezetői hétfőn tették le az ünnepélyes esküt a Köztársasági Hivatalban.

A GVH élén az elnök áll, munkáját az általános ügyekkel és a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával megbízott elnökhelyettesek segítik.

Juhász Miklós 2010 novembere óta tölti be a GVH elnöki tisztét, Tóth András ugyanekkortól elnökhelyettes, illetve a versenytanács elnöke. Bak László Horváth Zoltánt váltja a másik elnökhelyettesi poszton.

A GVH tájékoztatása szerint a következő ciklus feladatai között szerepel, hogy a hivatal átlátható és kiszámítható ügyintézéssel támogassa a piaci szereplők jogkövető magatartását. Továbbá az, hogy biztosítsa a távoli - az ügyfelek fizikai jelenléte nélküli - iratbetekintést és megvalósítsa az elektronikus ügyintézést.

Mindemellett a hivatal számára továbbra is fontos egyebek mellett a fúziós eljárásrend fejlesztése, valamint a rövidebb határidő alatt történő ügyintézés, amelyek érdekében versenytörvény-módosítási javaslatokat is megfogalmazott. Szintén a GVH feladatai közé tartozik a piaci szereplők eligazodásának segítése a döntések, az elvi jelentőségű megállapítások és a közlemények közzétételével, valamint a kis- és középvállalkozások versenytudatosságának fejlesztése, a versenyjogi megfelelést támogató programok és a célzott kommunikáció kidolgozása - olvasható a közleményben.

Szerző

Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956

1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

MSZP: demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között

Hiller István (MSZP) azt mondta, helyes, ha a közvélemény megismeri a pesti srácokat, de napnál is világosabb, Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956. Közölte, nem tartja véletlennek és nem tetszik neki, hogy a forradalom politikai vezetőit nem, vagy alig emlegették a forradalom 60. évfordulóján tartott megemlékezéseken. Demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között - fogalmazott, megjegyezve: szégyenteljesnek tartják a történelem tudatos átfestését. Az ellenzéki politikus szerint bárkinek bármennyire is kínos, az 1956-os gondolatok baloldali és szocialista eszmék. Azt mondta, ami a Népszabadsággal történt, az a sajtószabadság, tehát a magyar szabadság csorbítása. Szerinte az '56-osok kárhoztatnák a mostani kormányzati politikát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy az MSZP-ben megindult az ünnep után egy gondolkodás, mit gondolnak 1956-ról. Kár, hogy az elmúlt időszakban ebben nem vettek részt - jegyezte meg.
Véleménye szerint vasárnap a baloldal szintet lépett az agresszivitásban és erőszakban, ahelyett, hogy levonták volna 2006 tanulságait, újra megpróbálták tönkretenni a békés ünnepet, megpróbálták "széttrollkodni" az állami ünnepséget. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki kedvére tönkre tehet békés megemlékezéseket - tette hozzá.

Az LMP a közszférában tervezett elbocsátásról

Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat. Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz - mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el. Számokat azért nem lehet mondani - folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli.

Jobbik: a gazdag migránsok pénze fontosabb vagy az ország megvédése?

Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, csak akkor támogatják a Ház előtt fekvő alkotmánymódosítást, ha a kormány a betelepítés minden formáját kizárja, vagyis megszünteti a letelepedési kötvényt. Azt a kormányzati reakciót, miszerint a Jobbik kufárkodik, úgy kommentálta: "mi áruljuk a kötvényeket vagy önök?" A fideszes Németh Szilárdnak pedig azt válaszolta: a Jobbik áprilisi alkotmánymódosítási javaslatánál "nem szólt semmit". "Lehet, hogy amit én mondok áprilisban, az önnek csak októberre esik le?" - kérdezte. A gazdag migránsok pénze a fontosabb vagy az ország valódi megvédése? - tette fel a kérdést a kormányoldalnak, majd azt is mondta, ha van a Fidesz-KDNP-ben bátorság, legyen előrehozott választás, és "váltsuk le az orbánizmust".

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a letelepedési körvény gazdasági kérdés, hasznot hozott az országnak, vásárlóit nem lehet összekeverni a bevándorlókkal. Korábban a Jobbik is alkotmánymódosítást akart - idézte fel -, ma viszont már csak feltételekkel támogatják. Hozzátette, Vona Gábor nem bízik párttársaiban, hiszen "aláíratta velük, hogy nem szavazhatják meg az alkotmánymódosítást".

KDNP: gyalázatos volt a baloldal vasárnapi viselkedése

Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal 1956 50. évfordulóját sem tudta tisztességesen megünnepelni, és várható volt a viselkedése vasárnap, a 60. évfordulón is. "Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá" - mondta, utalva arra, hogy tüntetők a Kossuth téren a magyar és a lengyel himnuszt is kifütyülték. A KDNP-s politikus ezt a baloldal szégyenének nevezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a vasárnapi évforduló jó alkalom lett volna a baloldalnak a bocsánatkérésre a tíz évvel ezelőtti rendőrattakért. Bocsánatkérés helyett azonban a szocialisták Gyurcsány Ferenccel közösen léptek fel egy rendezvényen - tette hozzá.

Fidesz: a vasárnap fütyülők az ÁVH-val értenek egyet?

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az 1956-os hősökre emlékezve fejet hajtani illik, és "végképp bárdolatlanság fütyürészni". "Aki ilyenkor fütyürészik (...) vajon azt fejezi ki, hogy ő az ÁVH-val ért egyet? (...) Vagy nekik inkább az emberekbe lövetőkkel van eszmei rokonságuk? (...) Vagy egyszerűen csak bárdolatlanok?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy tüntetők egy csoportja vasárnap kifütyülte a Kossuth téri díszünnepség beszédeit. A frakcióvezető azt is mondta, vasárnap a közös ünnepléssel "a komplett magyar baloldal legitimálta az 50. évfordulón tömegbe lövetőket". Megjegyezte végül - a Népszabadságra utalva -, hogy a vasárnapi megemlékezés volt az első olyan, amelyről "nem tudott tudósítani az a napilap, amelyik a forradalom vérbe fojtásával született, és végig gátlástalanul kiszolgálta a megtorlást, a terrort és utána a kommunista egypárti diktatúrát".

Dömötör Csaba azt felelte: a baloldal komoly lehetőséget hagyott ki, hogy tisztázza viszonyát 1956-hoz, és jóvátehette volna a 2006-os rendőrattakot. Ehelyett "pár tucat sípra futotta" tőlük - jegyezte meg.

Interpellációk

LMP: vizsgálja a kormány a Népszabadság megszüntetésének hátterét?

Hadházy Ákos (LMP) egy meg nem nevezett újságíró által írt interpellációt olvasott fel, amelyben a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről érdeklődött. Mint mondta, a lapot "kivégezték", és ki fog derülni, hogy abban a kormány keze is benne van. Hozzátette: az Origo "lefejezése" és a tv2 ügye is jelzi, hogy nem először avatkoznak a sajtószabadságba. Az ellenzéki politikus felvetette Heinrich Pecina felelősségét, és azt kérdezte, fellép-e a kormány a munka törvénykönyvét megsértő osztrák laptulajdonossal szemben. Azt is kérdezet, mit ígértek neki, illetve hogy a hatóságok kivizsgálják-e, milyen háttéralkuk, zsebszerződések vannak a megszüntetés mögött.

Felszólalása alatt valaki azt kiabálta, hogy áruló, amire a politikus az illető személyéről érdeklődött és jegyzőkönyvezést kért. Az ülést vezető Latorcai János arra kérte, térjen vissza a szövegéhez.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: a sajtószabadság "köszöni, jól van", mindenki megtalálhatja a világnézetéhez közel álló orgánumot. A kormány kizárólag gazdasági kérdésként tekint a Népszabadság ügyére, s ha nem így lenne, éppen az sértené a sajtószabadságot - emelte ki. Baloldali politikusokat idézve felvetette, hogy miért nem tudták megoldani a korábban tulajdonukban álló lap hosszú távú finanszírozását. A Népszabadságot "a baloldal csinálta ki", amelyhez Schiffer András távozása után "önök is tapsikolva csatlakoznának" - fogalmazott az LMP-nek címezve.
A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban 109 igen, 16 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

Jobbik: az emberek nemet mondtak a letelepedési "bizniszre"

Szilágyi György (Jobbik) értékelése szerint a kvótareferendumon az emberek 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott. Szerinte ez ugyanúgy veszélyt jelent, mint a migráció és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a "gazdag migránsoknak" megfelelő pénzügyi háttere lehet terrorista sejtek kiépítéséhez. Azt kérdezte, a kormány hajlandó-e lemondani a személyes gazdagodását szolgáló kötvényekről vagy a pénzt választja a hazája helyett.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette, hogy 2010-ben az országnak forrásbevonásra volt szüksége, azonban a felminősítés miatt már folyamatban van valamennyi kötvény felülvizsgálata. Hozzátette: ez egy gazdasági, befektetési kérdés, amely előnyös volt az ország számára, munkahelyek fenntartásához járult hozzá, a vásárlók pedig öt évre kaptak letelepedési engedélyt, amely bármikor visszavonható. Az államtitkár szerint a Jobbik ezt próbálja összekeverni az alaptörvény módosításával, azonban a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak sem ebben az ügyben, sem másban. A nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozóan pedig Kovács Béla, az iráni forradalmi gárda és a Jobbik elnökének török szélsőségesekkel való kapcsolatát firtatta.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 109 igen, 35 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

LMP: miért nem újítják fel teljesen a 3-as metrót?

Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy ismét jelentősen csúszhat a 3-as metró felújítása. A politikus megjegyezte, az a hír járja, hogy az állomások felújítását és a teljes akadálymentesítést is meg akarják spórolni. A képviselő azt kérdezte, hogy lehet, hogy a 3-as metrót nem újítják fel teljes mértékben.

A válaszadó Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára azt mondta, hogy a 3-as metrón naponta mintegy 520 ezren utaznak és indokolt a felújítása. A metró most is biztonságosan működik, habár szükség van az infrastruktúra és gördülőállomány felújítására, de a kettőt szét kell választani egymástól - közölte. A kormány elkötelezett a felújításban, a vonal pedig semmi mással nem pótolható - nyomatékosított. Az államtitkári választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 106 igennel, 26 nem és egy tartózkodás ellenében.

MSZP: felülvizsgálják a letelepedési-kötvényprogramot?

Demeter Márta (MSZP) azt mondta, hogy a kabinet az elmúlt másfél évben a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltésre alapozta a politikáját, miközben "a Fideszhez köthető körök" százmilliárdokat keresnek a letelepedési államkötvényeken. A magyar államnak eddig több mint ötmilliárd forint vesztesége származott a kötvényekből, a haszon pedig offshore cégeken keresztül "fideszes haverokhoz" kerül. Kapott-e utasítást a Nemzetgazdasági Minisztérium a letelepedési-kötvényprogram felülvizsgálatára, mikor készül el az ügyben a jelentés és a kérdést mikor veszi napirendre a kormány - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, a szocialista kormányok teremtettek olyan helyzetet a gazdaságban, hogy a letelepedési kötvények konstrukcióját Magyarországon is létre kellett hozni. Az adósságstratégia felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelynek részeként azt is vizsgálják, hogy a konstrukció előnyei még mindig fennállnak-e. Ennek lehet függvénye, hogy a kormány napirendre veszi-e a program áttekintését - közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el, azt a parlament tette meg 107 igennel 32 nem ellenében.

Béremelést sürgetett az oktatásban az MSZP

Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a 2016-os pedagógusbérek nagyjából tíz százalékkal alacsonyabbak a korábban ígértnél, ugyanis az emelési programot a kormányzat úgy módosította, hogy a számítási képletből kivették a minimálbér hatását. A közoktatásban eközben jól érezhető a bérfeszültség, ugyanis nem átfogó az életpályamodell, majd százezer embert hagytak ki bármiféle emelésből - mondta. Mikor kapnak általános emelést a nem pedagógus végzettségű segítő munkatársak? - tette fel a kérdést.
Rétvári Bence azt mondta, az oktatás területén nem bérfeszültség, hanem béremelés van, ami 2013 óta folyamatos és jövőre is folytatódni fog. A gazdaság lehetővé tette a kormányzati béremelési programokat, először a pedagógusok, aztán az orvosok, ápolók, majd a hivatásos állományú rendőrségi és honvédségi dolgozók fizetését emelik nagy mértékben - közölte.
A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ 106 igennel, 37 nem ellenében.

Szerző
Frissítve: 2016.10.24. 20:01

A mobileszközök és kiberveszély - Figyelemfelhívó kampány indul

A mobileszközök sérülékenységre hívják fel a figyelmet, és a biztonságos mobilhasználatot igyekeznek elősegíteni egy kampánnyal, amelyet egyszerre huszonöt államban, köztük Magyarországon indítottak - jelentették be Budapesten.

Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni osztályának vezetője elmondta: a kampányban felhívják a figyelmet a mobileszközöket érintő veszélyekre, kártevő programokra, zsarolóvírusokra, a nyilvános wifi-hálózatok veszélyeire. Ezek mellett a különböző mobilalkalmazások biztonságos telepítéséhez, a biztonságos mobilbankoláshoz is adnak tippeket - tette hozzá.

A rendőrség hétfőn közleményt is nyilvánosságra hozott minderről. Ebben kiemelték: az asztali számítógépeket és laptopokat érintő magas fokú "malware" fenyegetés mellett évről évre egyre több kártékony programot, alkalmazást készítenek kifejezetten mobileszközök megfertőzésére, ami az okostelefonok terjedésével párosulva igen komoly biztonsági kockázatot jelent. A kártékony programok esetenként a banki alkalmazásokhoz, az eszközökön végzett pénzügyi műveletekhez kapcsolódhatnak, de a külső forrásból elérhető játék- és alkalmazásletöltések is jelentős veszélyt jelentenek - hangsúlyozták.
Az Europol Kiberbűnözés Elleni Központ által összehangolt 2016-os operatív akciótervben huszonöt állam, köztük Magyarország vesz részt.

Az NNI kiberbűnözés elleni osztályának koordinációjával október utolsó hetében indított rendőrségi kampány részletei megtalálhatók a rendőrség honlapján és Twitter-csatornáján - mondta Szongoth Richárd.

Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) igazgatója hozzátette, hogy a mobileszközök sérülékenységeire, a fenyegetettségekre az NKI honlapján is rendszeresen figyelmeztetnek. Felidézte, az uniós és a magyar kiberbiztonsági stratégia is kiemeli: az ország infrastruktúrájának védelme érdekében fontos az állami és a nem állami szervezetek közötti együttműködés. Emellett az állampolgárok biztonságtudatosságának erősítése érdekében is programokat kell indítani.

Bencsik Balázs kiemelte, hogy Magyarországon a különböző - állami és nem állami - cégek és társaságok örömmel álltak a kezdeményezésük mellé, amelynek célja, hogy felhívják az állampolgárok figyelmét a kibervédelem fontosságára, és erősítsék biztonságtudatosságukat.

Az NKI vezetője kitért arra is, hogy az Európai Unió idén rendezte meg negyedik alkalommal a kiberbiztonsági hónapot, amelyben az egyik legtöbb programot Magyarország szervezi, több mint húsz rendezvényt tart a hónapban. Elmondta, október elejei kétnapos konferenciájukon hetvenhat szervezettől több mint százötven szakember vitatta meg az aktuális kiberbiztonsági kérdéseket.

Szólt arról is, hogy idén októberben uniós szintű kiberbiztonsági gyakorlatot is tartottak, amelyen két nagy távközlési és egy kormányzati szolgáltató is részt vett. A gyakorlat nyomán kiderült, hogy Magyarországon sikerült kialakítani az állami és nem állami szektor közötti kommunikációt - értékelte Bencsik Balázs. 

Szerző
Frissítve: 2016.10.24. 16:46