Jegesmedvehús végzett Hitler kutatóival

Orosz tudósok szerint fertőzött jegesmedvehús okozta betegség miatt kellett kiüríteni Hitler titkos északi-sarki katonai kutatóbázisát - számoltak be róla a hétvégén brit lapok online kiadásai. 

Az északi sarkkörön túli titokzatos bázist, amely a Schatzgräber (Kincsvadász) elnevezést kapta, 1942-ben, egy évvel Oroszország lerohanása után hozták létre a nácik. Orosz kutatók szerint, akik 72 évvel később tárták fel az egykori bázist, a tábor személyzetét annak idején tengeralattjáróval kellett elszállítani, mert fertőző betegséget kaptak.

A tudósok többek között lőszerellátmány darabjait is megtalálták az északi-sarki kutatóállomáson, amelynek stratégia jelentőségét az adta, hogy annak idején időjárási adatokat szolgáltatott a térségben mozgó katonai erők és szállítóhajók számára. Emellett, ahogy arra az elnevezése is utal, a sejtések szerint a telepen különleges műkincseket rejthettek el.

A bázis az Északi-sarktól ezer kilométerre fekvő szigeten, Alexandra-földön állt, amelynek hovatartozása sokáig vitatott volt, de ma Oroszországhoz tartozik. 1930 és 1990 között ez volt az egyetlen állomás a kopár, fagyos szigeten. A kutatók több mint ötszáz tárgyi leletre bukkantak. Bunkerek romjai, kiürült benzineskannák, de a rendkívüli hidegben fennmaradt írásos dokumentumok is előkerültek - ismertette a hétvégén a The Daily Mail és az The Independent online beszámolója.

A bázis ellátását légi úton oldották meg: az utánpótlást repülőkről dobták le. 1944-ben azonban a táborban élő összes férfi nyers jegesmedvehúst fogyasztott, és a fertőzött hústól bélférgesek lettek. A súlyos betegség miatt tengeralattjáróval menekítették ki őket.

A sziget stratégiai jelentősége a hidegháború alatt erősödött meg ismét, amikor az amerikaiak és az oroszok egyaránt szerettek volna minél nagyobb befolyásra szert tenni az Északi-sarki térségben, és megszerezni a régió gazdag természeti erőforrásait.

Oroszország jelenleg azt tervezi, hogy egy állandó katonai bázist telepít a szigetre.

Szerző

Vallónia nem enged

Belgium nem írhatja alá az Európai Unió–Kanada szabadkereskedelmi megállapodást (CETA), mert a vallon tartományi parlament kitart elutasító álláspontja mellett.

Ezt Charles Michel belga miniszterelnök jelentette be hétfő délután és hivatalosan értesítette erről az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot is. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás a tervezett időpontban nem jöhet létre, csütörtökön elmarad az ünnepélyes aláírás.

A megállapodáshoz a tagállamok egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Huszonhét ország kész lenne aláírni az egyezményt, Belgium azonban nem teheti, mert államberendezkedése miatt szüksége van a tartományi parlamentek jóváhagyására, azaz Vallónia beleegyezésére is. A 3,5 milliós, francia ajkú régió törvényhozói azért utasítják el a megállapodást, mert álláspontjuk szerint a CETA káros hatással lenne az európai mezőgazdaságra és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását.

Legalábbis így hangzik a hivatalos vallon indoklás, ám sokan úgy vélik, hogy a vallon tartományi vezetés belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget. Charles Michel ugyanakkor bejelentette, továbbra is próbál egyeztetni Vallóniával, korai még halottnak tekinteni a CETA-t.

Az aláírás elmaradása komoly kudarc az EU számára, amely hasonló megállapodásra készül az Egyesült Államokkal és Japánnal is.

Szerző

Offenzívában a venezuelai ellenzék

Publikálás dátuma
2016.10.25. 07:31
Tömegesen járnak át Kolumbiába vásárolni a venezuelaiak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA
Pattanásig feszült a helyzet Venezuelában azt követően, hogy a választási hatóság megakadályozta népszavazás kiírását Nicolás Maduro köztársasági elnök visszahívására. Az ellenzéki pártok puccsot emlegetnek, hétvégén utcára vonultak, hogy tiltakozzanak a demokratikus jogok megsértése ellen. A caracasi törvényhozás viharos vasárnapi ülésén az ellenzék pert helyezett kilátásba az államfő ellen. A gazdaság romokban, az alapvető ellátás akadozik az egykor virágzó dél-amerikai országban.

Többfrontos támadást indít a venezuelai ellenzék, hogy kikényszerítse a 2013 óta az ország élén álló Nicolás Maduro menesztését. A néhai Hugo Chávez örökébe lépett alelnök, egykori buszvezető, egyre kevésbé képes az ország irányítására. Míg 1999-ben hatalomra jutott elődje karizmatikus személyiség volt, s a hatalmas venezuelai olajbevételekre támaszkodva jelentős szociális intézkedéseket tudott végrehajtani, időközben változott a gazdasági helyzet, s Maduro kezéből kicsúszni látszik a hatalom.

Az ellenzéki pártok többségbe kerültek a 2015 decemberi parlamenti választáson, s még idén dűlőre szerették volna dűlőre vinni az államfő leváltását. Ha év végéig, legkésőbb január 10-ig sor kerülne a referendumra, s a választók többsége Maduro visszahívására voksolna, egy hónapon belül ki kellene írni az új elnökválasztást. Ha azonban csak később tudják megrendezni a népszavazást, akkor hiába győznek a nemek a referendumon, ideiglenes államfőként az alelnök töltheti ki Maduro mandátumát. Márpedig az államfő hivatali ideje csak 2019-ben járna le.

Az ellenzéki pártok tömörülése, a MUD azt hitte, sikeresen vette a visszahívási referendum első akadályát, több mint 2 millió aláírást nyújtottak be a Nemzeti Választási Tanácsnak (CNE). Elvileg mind a 24 szövetségi államból a lakosság legalább 1 százalékának aláírása szükséges a visszahívási referendum kezdeményezéséhez. Múlt héten azonban öt állam – Apure, Aragua, Bolívar, Carabobo és Monagas – bírósága is megtagadta az aláírások érvényesítését, csalással vádolva meg az ellenzéket.

A bírói ítéleteket elfogadva a választási hatóság leállíttatta az egész folyamatot, s így el sem juthattak a második akadályig, amikor három nap alatt összesen mintegy négymillió aláírást kellene összegyűjteni. Elvileg ezen a héten kezdődött volna a nagy aláírásgyűjtés, de a CNE döntése ezt megakadályozta. A Maduro-kormányzat persze a kezdet kezdetén közölte, idén márpedig nem lesz semmiféle népszavazás, s minden lehetőséget ki is használnak a halogatásra.

Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója, az ellenzéki pártok választási szövetségének kétszeres elnökjelöltje múlt pénteki sajtóértekezletén egyenesen puccsnak nyilvánította a választási hatóság döntését. Bejelentette azt is, hogy több más ellenzéki vezetővel együtt bírósági végzést kapott, hogy nem hagyhatják el az országot. A volt elnökjelölt utcai megmozdulásokra hívta az ellenzéki erőket, s egy sor más lépést is kilátásba helyezett.

Tumultuózus jelentek zajlottak a caracasi parlament vasárnapi rendkívüli ülésén, ahol Julio Borges, az ellenzéki többség vezetője bejelentette, a demokratikus jogok elvonása, az alkotmány megsértése miatt kezdeményezik Nicolás Maduro politikai-jogi felelősségre vonását. Borges szerint puccsot hajtottak végre gyakorlatilag diktatúrát vezettek be Venezuelában, s közölte, nemzetközi szervezetekhez fordulnak a jogsértések miatt. A Nemzetközi Büntető Bíróságnál feljelentést tesznek a választási bizottság tagjai, illetve a népszavazási folyamatot leállító bírák ellen, s leváltásukat kezdeményezik.

A kormánypárti frakció szerint azonban erre nincs alkotmányos felhatalmazásuk. Kedden újabb parlamenti ülést tartanak, ahol megvizsgálják, elhagyta-e posztját az államfő. Nicolás Maduro ugyanis parlamenti jóváhagyás nélkül indult négynapos közel-keleti útra, hogy az olajárakról egyeztessen. Madurót a vitában a chilei diktátor-elnökhöz, Augusto Pinochethez, s Alberto Fujimorihoz, a jelenleg börtönbüntetését töltő perui elnökhöz hasonlították. Előkerült egy régi vád is, miszerint Maduro állítólag Kolumbiában született, s így nem is lehetne Venezuela elnöke.

A rendkívüli parlamenti ülésre hangoskodva benyomult a kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) több mint száz aktivistája, dulakodás tört ki az ülésteremben. Henrique Capriles az incidenst kommentálva közölte, a PSUV-nek már nincsenek érvei, csak az erőszakra képes támaszkodni. López Twitteren azt írta: „A venezuelaiak 80 százaléka változást akar”. Maduro Szaúd-Arábiából videóüzenetben biztosította híveit, hogy megakadályozzák az ellenzék hatalomátvételét.

Szolidaritását nyilvánította a venezuelai ellenzékkel az Amerikai Államok Szervezetének 35 tagállama közül 12: Argentína, Brazília, Chile, Costa Rica, az Egyesült Államok, Honduras, Guatemala, Kanada, Kolumbia, Mexikó, Peru és Uruguay nyilatkozatban fejezte ki „mélységes aggodalmát” a venezuelai népszavazás leállítása ellen, sürgetve, hogy keressenek párbeszédes megoldást az elmélyülő válságra, s tegyék lehetővé az ellenzék által kezdeményezett referendum megtartását. Venezuelában tárgyalt José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol kormányfő, s Martin Torrijos volt panamai elnök, akik már korábban is megpróbáltak közvetíteni a Maduro-kormányzat és az ellenzék között. A referendum blokkolása nyomán azonban a megbeszélések megrekedtek.

A venezuelaiak attól tartanak, ha nem sikerül politikai megoldást találni, ismét erőszakos megmozdulások robbanhatnak ki az országban, akárcsak 2014-ben, amikor az ellenzék egy része – megelégelve, hogy a parlamenti demokrácia szabályait betartva nem érnek el eredményt – az utcán akarta kikényszeríteni a bolívari szocialista rendszer vezetőinek távozását. Az akkori megmozdulások után vették őrizetbe a most 44 éves Leopoldo Lópezt, a Harvardon végzett közgazdászt, egy kisebb ellenzéki tömörülés vezetőjét, akit összeesküvés, lázítás vádjával 13 év 9 hónap börtönre ítéltek.

A kormányzó párt második embere, Diosdado Cabello volt házelnök október elején jelentette be, hogy az ellenzéki tiltakozás szimbolikus alakjává vált López további felelősségre vonásra számíthat, López ellen a 2014-es megmozdulások során elhunyt 43 ember családja gyilkosság vádjával készül pert indítani. Leopoldo López felesége, Lilián Tintori vezette szombaton az aláírásgyűjtés leállítása miatt tiltakozó nők felvonulását. A felvonulók polgári engedetlenségre szólították fel a lakosságot. „Maduro magára maradt. Közel a győzelem!” – üzente Twitteren Tintori. Szerdára újabb tömegmegmozdulást hirdettek.

Elviselhetetlen hiánygazálkodás
A Hugo Chávez életében még népszerű populista baloldali kormányzatot ma már a szegénynegyedekben is bírálják. Az egyetlen latin-amerikai OPEC-tagállamban, amely a világ legnagyobb olajkincsével rendelkezik, a gazdaság súlyos problémákkal küszködik. Idén 10 százalék fölött lehet a GDP csökkenése, s 2017-re további 4,5 százalékos visszaesést jósol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisa.
Az infláció világrekordot dönt, idén 700 százalékos, de jövőre 1500 is lehet. A mindennapok hiánygazdálkodása egyre elviselhetetlenebb. Dél-Amerika hatodik legnépesebb államában nincs elegendő élelmiszer, nem kaphatók higiéniai, tisztálkodási cikkek, hiány van gyógyszerekből, hatalmasak a sorállások, néha már éjszaka odaállnak az emberek az üzletek elé, hátha reggel szállítanak valamit. Gyakori az áramkimaradás. Elszabadult a bűnözés. Az egykor virágzó kőolajipart hagyták leromlani, teljesítménye drámaian csökken, idén 11 százalékkal, napi 2,3 millió hordóra esett vissza a kitermelés. A berendezések elöregedtek, elmaradt a modernizálás, az olajjövedelmeket nem forgatták vissza, elvándoroltak a szakemberek, a Wall Street Journal jelentése szerint a kitermelés visszaesése nagyobb, mint az iszlamista lázadás visszaverésével küszködő afrikai olajállamban, Nigériában.
A működő olajkutak száma 2015 és 2016 szeptembere között negyedével csökkent. Mind többen döntenek a lehetetlen állapotok miatt a kivándorlás mellett, A Venezuelai Központi Egyetem becslései szerint 2015-ig mintegy 1,6 millió magasan képzett állampolgár hagyta el az országot. 2016-ban 168 százalékkal nőtt meg az Egyesült Államokban politikai menedékjogért folyamodók száma a Bloomberg jelentése szerint. Brazília, Mexikó, Panama Chile és a Dominikai Köztársaság egyaránt a venezuelai bevándorlási, munkavállalási kérelmek számának növekedéséről számol be.

Szerző