Nyílt levél dr. Schmidt Máriának

Publikálás dátuma
2016.10.25 14:04
Fotó: Vajda József/Népszava
Az Eleven Emlékmű közössége, amely márciusban múlt két éve, hogy küzd a történelemhamisítás ellen, most az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából nyílt levelet tett közzé a közösségi portálon. A címzett: Schmidt Mária, az ’56 Emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. (Két évvel ezelőtt, március 23-án, a kormányzat által erőltetett Szabadság téri emlékmű akkor még csak tervezett helyével szemben, egy flashmob keretében több százan helyezték el személyes tárgyaikat, emlékeiket, dokumentumaikat a II. világháború, és benne a holokauszt áldozataira emlékezve.)

A levél szöveghűen: 

Tisztelt Kormánybiztos és Főigazgató Asszony!

Az Eleven Emlékmű civil közössége a forradalom 60. évfordulója alkalmából 2016. október 22-én két tablóval egészítette ki a Terror Háza előtti “1956 - A szabadságért és függetlenségért” című időszaki kiállítás anyagát. A legnagyobb tisztelettel adózunk az 56-os “pesti srácok” hősiességének és köszönjük a múzeumnak, hogy az Andrássy úti táblákon gazdag anyagot tett közzé az utca népének harcairól. Mégis úgy találtuk, hogy 56 hőseinek bemutatója nem teljes: kimaradtak belőle a forradalom szellemi és politikai előkészítésében kulcsszerepet játszó baloldaliak a reformkommunistáktól a szociáldemokratákig, a Nagy Imre-csoport tagjai, a munkástanácsok, az értelmiségiek és az egyetemisták. Képtelenségnek tartjuk, hogy a “Hőseink” címet viselő táblán az 1989-ben újratemetett mártírok – Nagy Imre miniszterelnök, Losonczy Géza, Gimes Miklós, Maléter Pál és Szilágyi József – közül senki nem kapott helyet, és hiányoznak a forradalom olyan emblematikus figurái is, mint például Bibó István, Göncz Árpád, Kopácsi Sándor, Rácz Sándor vagy Mécs Imre. A kiegészítő tablókat azért készítettük el ugyanabban a méretben és hasonló grafikus keretben, hogy harmonikusan illeszkedjenek a hivatalos kiállításhoz. Kiegészítéseink szakszerűségét hivatásos történész szakértőink szavatolják. 

Tisztelt Kormánybiztos és Főigazgató Asszony!

Két és fél éve folyamatos köztéri beszélgetéseinken arra törekszünk, hogy szemtanúk, leszármazottak, szakértők, érdeklődő állampolgárok eszmecseréje révén múltunk különböző korszakait sokoldalúan és árnyaltan közelítsük meg, egy elfogulatlanabb nemzeti önismeret kialakulását segítsük elő. Az Eleven Emlékmű mindezt minden külső támogatás nélkül teszi. 1956-os installációnk létrehozását is kizárólag résztvevőink önkéntes munkája és csekély anyagi támogatása tette lehetővé. Minthogy nincsenek forrásaink a közterületen való fenntartásukra, a tablókat tisztelettel felajánljuk az ’56-os Emlékév kormánybiztossága ill. a Terror Háza Múzeum számára – ezzel is szeretnénk hozzájárulni a múltról való közös tudás bővítéséhez. Reméljük, hogy a 60. évforduló méltó megünneplésére szánt nagyvonalú költésgvetési keretből futja majd installációnk közterületen maradásának szerény költségeire is. Természetesen – hasonlóan a hivatalos ünnepségek megannyi önkénteséhez – mi sem tartunk igényt semmiféle ellenszolgáltatásra.

Az Eleven Emlékmű közössége

Szerző

Újabb sztrájk előszobájában a közszféra

Publikálás dátuma
2019.03.21 12:01

Egyeztetést kezdeményezett az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság a kormánnyal.
A március 14-re szervezett önkormányzati és kormányzati igazgatásban szervezett munkabeszüntetés után az abban érintett körnél jóval több ágazatot érintő lépésre szánták el magukat a közszolgálatban dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezetek.
Három szakszervezeti tömörülés kilenc tagszervezete nevében Földiák András, a sztrájkbizottság ügyvivője írt levelet Orbán Viktornak, felszólítva rá, hogy tegyen eleget a sztrájktörvényben rögzített kötelességének és öt napon belül jelölje ki az állam tárgyalódelegációjának tagjait, akikkel a közszféra követeléseiről egyeztetni tudnak. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke levelében arra emlékezteti a miniszterelnököt, hogy az egyeztetések eredményétől teszik függővé egy több közszférás ágazatot érintő sztrájk megszervezését.
  • Követelik, hogy a rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek a néhány éves gyakorlattal rendelkezők esetében is emelkedjenek meg legalább a minimálbér, illetve a szakképzettséghez kötött garantált bérminimum összegére, vezessék be a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a diplomás minimálbért, ami 2019-ben bruttó 253 ezer forintos induló bért jelentene a közszférát választó pályakezdőknek.
  • Követelik, hogy az állam térjen vissza saját ígéretéhez és a pedagógusok béremelésének alapja a mindenkori minimálbér legyen, a 2015-ben befagyasztott állapot helyett.
  • Követelik továbbá az illetménypótlékok megduplázását, az ágazati pótlékok beépítését a további béremelésekbe és jutalmakba.
A január 28-án megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában részt vesz a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezetei Szövetség, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, a köztisztviselői sztrájkot szervező MKKSZ, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos és Innovációs Szakszervezet.

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.