Mendrey: blöff a digitális érettségi

Elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt ennyi idő alatt meg lehessen valósítani - reagált a 2019-re tervezett digitális érettségivel kapcsolatos hírekre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László tegnap sajtótájékoztató keretében beszélt arról, nem tudni, hogy az oktatási rendszer digitális átalakítását, amely több tíz- de akár százmilliárdba is belekerülne, miből valósítaná meg a kormány, a költségvetésben ugyanis nem látni annak fedezetét.

Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a kormány napilapjának (Magyar Idők) keddi számában azt nyilatkozta, az iskolai eszközparkokat korszerűsíteni, fejleszteni fogják (állítása szerint hamarosan el is indul egy 30 milliárd forint keretösszegű eszközbeszerzési program), a pedagógusok számára pedig ingyenes továbbképzés keretében biztosítják majd a digitális kompetenciák elsajátítását, szélesítését. A kormányzati tervek szerint 2019-re már több tantárgyból is digitálisan történhet az írásbeli érettségi vizsga.

Mendrey szerint az, hogy a kabinet az eddigi "ókonzervatív irányból" a fejlesztés irányába fordult, mindenképp dicséretes és támogatandó, ám attól tart, hogy a hangzatos szavak és a nagyszabású tervek mögött nincs valós tartalom és döntéshozói szándék. Úgy véli, az informatikaoktatás jelenlegi helyzetét és az iskolák számítógépes felszereltségét figyelembe véve nem nagy a valószínűsége annak, hogy 2019-re tanárnak, diáknak laptop és tablet lesz a kezében, de még ha megtörténik is az eszközpark korszerűsítése, ennyi idő alatt szinte lehetetlen felkészíteni a pedagógusokat a digitális oktatás csodáira. Emlékeztetett: az iskolák többségében ma még az is gondot okoz, hogy a digitális naplót bevezessék, használják.

- Túl vagyunk egy olyan állami ünnepségen, ahol viszonylag kevés lelkesedő résztvevő volt, ahol sokan kifütyülték a miniszterelnököt, 2017 pedig kampányév. Itt minden arról szól, hogy 2018-ban, vagy akár azt megelőzően választások lesznek, az emberekkel pedig el kell hitetni, hogy itt valami jobb lett vagy lesz. Ha a digitális stratégia megvalósul, az nagyon jó, de én ezt inkább egy blöffnek tartom, aminek csak a választás előkészítésében, az elégedetlenség csillapításában lenne szerepe - fogalmazott a PDSZ elnöke.

Hangsúlyozta: valójában nem is az a lényeges, hogy a diákok papíron vagy laptopon írják a teszteket, maga az érettségi tartalma, menete a fontos. Az ígéretek szerint az új Nemzeti alaptanterv koncepciója november közepére készülhet el, ám a részletekről még a szakszervezetek sem tudnak sokat. A PDSZ több alkalommal is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), válaszra sem méltatták őket, s mint Mendrey elmondta, a sztrájkbizottsági tárgyalások is szünetelnek. A PDSZ a napokban adatszolgáltatási kérelemmel fordult az Emmi-hez annak érdekében, hogy az információk birtokában megfogalmazhassák szakmai javaslataikat, de válasz eddig erre a megkeresésre sem érkezett.

- Elfogadhatatlan, hogy csak akkor hallgatják meg az érintetteket, kérik ki a szakmai szervezetek véleményét, amikor emberek ezrei tüntetnek az utcán - mondta az elnök, hozzátéve: a PDSZ továbbra is kiáll a Tanítanék Mozgalom törekvései mellett, egyben szolidaritását is kifejezte a Népszabadság munkától eltiltott munkavállalói iránt.

Megfelelő ütemben recentralizálnak
A tervek szerint és a megfelelő ütemben zajlik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítása - jelentette be Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után. Mint mondta, jól haladnak a szervezetnél a decentralizációs folyamatok. Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke hozzátette: a pénzügyi rendet helyreállították, s a szervezeten belül már modellezik az új működési egységeket.
- Sajnos nem decentralizáció, éppen hogy "recentralizáció" zajlik, a közoktatás finanszírozása, irányítása továbbra is egy kézben, az állam kezében központosul - kommentálta Sipos bejelentését Mendrey László. A PDSZ elnöke szerint decentralizációt emlegetni jelen helyzetben "cinikus játék a szavakkal", hogy úgy tűnjön, a kormányzat eleget tesz a tiltakozók követeléseinek. A rendszer lényege azonban továbbra sem változik.

Szerző

Kisgömböcösödik az e-tér: rengeteg betegadatot szívnak fel

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:00
Illusztráció: Shutterstock
Egyre több orvosi szolgáltatás, adat kerül be a nagy egészségügyi adatbázisba, miközben a betegek érdekeit senki nem képviseli.
Messzebbre tekintett Kásler Miklós humánminiszter, mint a jogszabályok, amikor a minap bejelentette, hogy a kórházi adatbázisokból öt évre visszamenőleg feltöltik a betegadatokat az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT). A visszamenőleges feltöltésnek ugyanis egyelőre nincs meg a jogszabályi alapja – tudtuk meg Alexin Zoltán adatvédelmi szakértőtől megtudtuk. Kásler bejelentéséről részleteket nem tudni, csak annyit: a programozók már dolgoznak a megvalósításon. Vagyis verseny indult, hogy kik lesznek a gyorsabbak: a programozók vagy a Fidesz törvénygyára? A kormány 23 milliárd forint uniós forrást használhat fel az e-tér további fejlesztéséhez. A miniszter bejelentése szerint ebből fedeznék a lakosság öt évre visszamenőleges egészségügyi adatainak feltöltését. De jutni arra is, hogy további, már most is létező, hatalmas betegadatbázisokat – például az országos vérkészlet-, a védőoltás- és a sugárterhelés nyilvántartást, valamint az implantátum regisztert – is elérhetővé tegyék az e-térben. Kásler Miklós beszélt arról is, hogy a projekt keretében az országos onkológiai, kardiológiai informatikai rendszerek és más betegregiszterek is ehhez kapcsolódnának.
Miközben Kásler megelőzi és jogszabályokat és nagyszabású terveket vizonál, addig az e-tér működése még mindig esetleges – ez állította legalábbis Alexin Zoltán, aki szerint a rendszer építésében senki nem képviseli a betegjogokat. Ha most valaki bemegy az orvoshoz, nem tudja, hogy az adatait ki, milyen célból rögzíti, gyűjti. Az  uniós Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásai szerint az orvosnak, illetve bármely más egészségügyi szolgáltatónak tájékoztatnia kellene a páciensét, hogy a vizsgálattal az adatokat rögzíti az e-térben is. Ám ez szinte sohasem történik meg. Elég, ha valaki odamegy az orvoshoz máris megkezdődik az adatgyűjtés róla, ami ellen nem lehet tiltakozni vagy bírósághoz fordulni – mondta a szakértő. Elvileg az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete már tavaly május 25-től hatályban van, azonban az adaptáláshoz eddig még csak egyetlen törvény módosítása történt meg, az adatvédelmi törvényé. Még hátravan 200-250 további törvény módosítása, köztük az egészségügyi adatok kezeléséről szólóé is. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar állam a végsőkig szeretné szabotálni az EU rendelet végrehajtását – vélekedett Alexin Zoltán – hiszen annak átvétele ledöntené a mai állami nyilvántartó rendszerek jelentős részét, alapvető változásokat eredményezne a polgárok jogait illetően. Az egészségügyben pedig egyenesen drámai változásokat hozna, ugyanis nem folyhatna tovább a gátlástalan adatfosztogatás. Alexin Zoltán elmondta: van ugyan egy jogszabály-javaslata a kormányzatnak, amely az e-tér adatvédelmével foglalkozik, ám ez ellentétes a hatályos GDPR szövegével.
Az adatgyűjtést már januárban magasabb fokozatba kapcsolták. A minisztert egy jogszabály további jogalkotásra hatalmazta fel: így létrehozhat olyan rendszereket, amelyek "kényszerintézkedés alapúak", vagyis a betegek hozzájárulása nélkül regisztrálhat róluk adatok. Ilyenek ma is működnek: a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartó Rendszere, a Nemzeti Rákregiszter, az Infarktusregiszter, a Protézisregiszter, a Csípő és Térdízületi Regiszter. – A fenti listát tovább is bővíthetné a miniszter, ezeket a kényszerintézkedés alapú adatbázisokat pedig tudományos publikációkra vagy akár anyagi haszonszerzésre is lehetne használni. Miközben a betegnek egyetlen adatvédelemhez fűződő jogát sem biztosítják. Sőt, talán nem is tud a páciens arról, hogy adatait felhasználják – vélekedett Alexin Zoltán.
Szerző
Frissítve: 2019.03.22 07:00

Titokban tanácskoznak Budapesten Európáról

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:30

Fotó: Facebook
Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, akit arról faggatott egy magyar kormányember, vajon Soros György fizeti-e?
A nyilvánosság teljes kizárásával rendeznek nagyszabású három napos konferenciát péntektől vasárnapig Budapesten – értesült a Népszava. A német Körber Alapítvány éves kerekasztal-beszélgetését ugyanis idén a magyar fővárosban rendezik. A hamburgi székhelyű Körber részvénytársaság az egyik legnagyobb német gépipari vállalat, de rendelkezik érdekeltségekkel a dohány- és a gyógyszeriparban is. A céghez tartozó alapítvány minden évben szervez egy nagyszabású konferenciát – tavaly ezt Kínában tartották többek között Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök részvételével, a téma a helyszínből adódóan az Európai Unió és Kína kapcsolatai voltak. Az idei budapesti rendezvény címe az: Volt-e valaha megosztottabb az Európai Unió? A résztvevők többek között olyan kérdésekre keresnek majd válaszokat: Lehet-e egyensúlyt teremteni az EU-ban a tagállami szuverenitás és a nemzetek fölötti érdekek között? Mik voltak az 1989 óta eltelt időszak történelmi tanulságai?
A kérdések önmagukban is érdekesek, de az egész még izgalmasabbá válik, ha látjuk, kik vesznek részt a beszélgetésekben. Erről már semmilyen információ nem érhető el az alapítvány honlapján sem – ott mindössze magáról az eseményről található egy rövid leírás. Egy lapunk birtokába jutott dokumentum szerint azonban ötven neves hazai és külföldi előadó lesz ott. Magyar részről többek között Szél Bernadett független képviselő, Hajnal Miklós a Momentum elnökségi tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán volt humánminiszter, Czukor József az Információs Hivatal elnöke, volt berlini nagykövet, Prőhle Gergely korábbi államtitkár, Györkös Péter Magyarország jelenlegi berlini nagykövete és Balázs Péter volt uniós biztos, külügyminiszter is ott lesz. A külföldi meghívottak között a legtöbben Németországból érkeznek, köztük szintén vannak aktív és volt képviselők, kormánytisztviselők. Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, Andreas Nick, aki a Néppárt politikai gyűlése előtt a Reutersnek azt nyilatkozta, ajtót mutatott egy magyar kormánytisztviselőnek, amikor a CEU-val kapcsolatban arról kérdezte, ő Soros Györgytől kapja-e a fizetését. Danuta Hübner néppárti EP-képviselő szintén jelen lesz, mint ahogy a német külügyminisztérium több vezetője is, például Ralf Beste, a Politikai Tervezési Osztály vezetője. Rajtuk kívül többek között olasz, román, brit és amerikai résztvevők is lesznek. A névsort elnézve érdekes, hogy a magyar kormány képviselői a jelek szerint zárt ajtók mögött hajlandóak leülni egy ilyen vitára olyan szereplőkkel is, akik kritikusak a politikájukkal szemben.
Megkeresésünkre a rendezvényt szervező alapítvány nem reagált.
Frissítve: 2019.03.22 06:30