Mendrey: blöff a digitális érettségi

Elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt ennyi idő alatt meg lehessen valósítani - reagált a 2019-re tervezett digitális érettségivel kapcsolatos hírekre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László tegnap sajtótájékoztató keretében beszélt arról, nem tudni, hogy az oktatási rendszer digitális átalakítását, amely több tíz- de akár százmilliárdba is belekerülne, miből valósítaná meg a kormány, a költségvetésben ugyanis nem látni annak fedezetét.

Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a kormány napilapjának (Magyar Idők) keddi számában azt nyilatkozta, az iskolai eszközparkokat korszerűsíteni, fejleszteni fogják (állítása szerint hamarosan el is indul egy 30 milliárd forint keretösszegű eszközbeszerzési program), a pedagógusok számára pedig ingyenes továbbképzés keretében biztosítják majd a digitális kompetenciák elsajátítását, szélesítését. A kormányzati tervek szerint 2019-re már több tantárgyból is digitálisan történhet az írásbeli érettségi vizsga.

Mendrey szerint az, hogy a kabinet az eddigi "ókonzervatív irányból" a fejlesztés irányába fordult, mindenképp dicséretes és támogatandó, ám attól tart, hogy a hangzatos szavak és a nagyszabású tervek mögött nincs valós tartalom és döntéshozói szándék. Úgy véli, az informatikaoktatás jelenlegi helyzetét és az iskolák számítógépes felszereltségét figyelembe véve nem nagy a valószínűsége annak, hogy 2019-re tanárnak, diáknak laptop és tablet lesz a kezében, de még ha megtörténik is az eszközpark korszerűsítése, ennyi idő alatt szinte lehetetlen felkészíteni a pedagógusokat a digitális oktatás csodáira. Emlékeztetett: az iskolák többségében ma még az is gondot okoz, hogy a digitális naplót bevezessék, használják.

- Túl vagyunk egy olyan állami ünnepségen, ahol viszonylag kevés lelkesedő résztvevő volt, ahol sokan kifütyülték a miniszterelnököt, 2017 pedig kampányév. Itt minden arról szól, hogy 2018-ban, vagy akár azt megelőzően választások lesznek, az emberekkel pedig el kell hitetni, hogy itt valami jobb lett vagy lesz. Ha a digitális stratégia megvalósul, az nagyon jó, de én ezt inkább egy blöffnek tartom, aminek csak a választás előkészítésében, az elégedetlenség csillapításában lenne szerepe - fogalmazott a PDSZ elnöke.

Hangsúlyozta: valójában nem is az a lényeges, hogy a diákok papíron vagy laptopon írják a teszteket, maga az érettségi tartalma, menete a fontos. Az ígéretek szerint az új Nemzeti alaptanterv koncepciója november közepére készülhet el, ám a részletekről még a szakszervezetek sem tudnak sokat. A PDSZ több alkalommal is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), válaszra sem méltatták őket, s mint Mendrey elmondta, a sztrájkbizottsági tárgyalások is szünetelnek. A PDSZ a napokban adatszolgáltatási kérelemmel fordult az Emmi-hez annak érdekében, hogy az információk birtokában megfogalmazhassák szakmai javaslataikat, de válasz eddig erre a megkeresésre sem érkezett.

- Elfogadhatatlan, hogy csak akkor hallgatják meg az érintetteket, kérik ki a szakmai szervezetek véleményét, amikor emberek ezrei tüntetnek az utcán - mondta az elnök, hozzátéve: a PDSZ továbbra is kiáll a Tanítanék Mozgalom törekvései mellett, egyben szolidaritását is kifejezte a Népszabadság munkától eltiltott munkavállalói iránt.

Megfelelő ütemben recentralizálnak
A tervek szerint és a megfelelő ütemben zajlik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítása - jelentette be Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után. Mint mondta, jól haladnak a szervezetnél a decentralizációs folyamatok. Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke hozzátette: a pénzügyi rendet helyreállították, s a szervezeten belül már modellezik az új működési egységeket.
- Sajnos nem decentralizáció, éppen hogy "recentralizáció" zajlik, a közoktatás finanszírozása, irányítása továbbra is egy kézben, az állam kezében központosul - kommentálta Sipos bejelentését Mendrey László. A PDSZ elnöke szerint decentralizációt emlegetni jelen helyzetben "cinikus játék a szavakkal", hogy úgy tűnjön, a kormányzat eleget tesz a tiltakozók követeléseinek. A rendszer lényege azonban továbbra sem változik.

Szerző

A Fidesznek már szabad jogot sérteni

Publikálás dátuma
2016.10.26. 07:03
Nem jött össze a közös ünnep FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tiltakoztak a fideszes politikusok az ellen, hogy egy állami rendezvényen a rendőrség helyett egy magáncég emberei végezték a beléptetést és a biztosítást - persze nem most, hanem majd' tíz évvel ezelőtt. A vasárnapi események kapcsán már nem merült fel jogsértés a kormánypárti honatyákban, pedig a Kossuth téri gyakorlat hasonló volt a korábban kifogásolthoz. Állítólag már készül a fideszes törvényjavaslat, ami "kiszűrné a rendbontókat" az állami rendezvényekről. Ez akár a Büntető Törvénykönyvbe is bekerülhet.

Már készülőben van az a fideszes törvényjavaslat, amely előírja, hogy - amint forrásunk fogalmazott -, "hogyan kell viselkedni az állami rendezvényeken". Állítólag a módosításon azután kezdtek dolgozni, hogy Orbán Viktor, még ha ez megnyilvánulásain nem látszik is, elégedetlen volt a szervezéssel, mert bár az ellene tiltakozók nem juthattak a színpad közelébe vasárnap, mégis hallhatóan kifütyülték. Forrásunk szerint az elképzelés még nagyon kezdetleges, de az sem kizárható, hogy a Büntető Törvénykönyvet is módosítják majd a "rendbontók kiszűrése érdekében". Az ostor vélhetően a Miniszterelnökségen fog csattanni, hiszen Lázár János tárcája szervezte a megemlékezést, amelyen speciális szabályok léptek életbe. A színpad 60-70 méteres, kordonnal lezárt környékére kizárólag a karszalagos, előzetesen regisztrált vendégek (Fidesz-tagok, illetve fideszes képviselők és polgármesterek buszokkal érkezett vendégei) léphettek be, távolabb pedig a Valton Security biztonsági őrei szűrték meg a belépőket és ellenőrizték a táskáikat.

A bringabiztos pálfordulása

Tiltakoztak Fideszes politikusok az ellen, hogy egy állami rendezvény biztosítását nem a rendőrség, hanem egy magáncég látta el, s a biztonságiak embereket motoztak meg. No persze, nem most, hanem több mint egy évtizede, még az ellenzéki időkben. A hétvégén a Kossuth téren történtek miatt már egyikük sem emelte fel a szavát. Az évek során megkophattak Révész Máriusz emlékei, aki most a Magyar Nemzetnek azt mondta, emlékei szerint még nem volt példa arra, hogy „egy nemzeti ünnepen a központi rendezvényt ennyire szervezetten és tudatosan készültek megzavarni". A jelenleg kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosként tevékenykedő fideszes politikus kifejtette, az ellenzéki médiumok, „különösen az internetes portálok” is felelősek a vasárnap történtekért, mivel „szemérmetlenül és gátlástalanul reklámozták a síposztást és a központi rendezvény megzavarását”. Révész egyenesen úgy nyilatkozott: a kormányfőt kifütyülőket büntetőjogilag ugyanolyan kategóriába kellene sorolni, mint azokat, akik verekedtek a Kossuth téren. "Ha valakit megvernek, az kimeríti a garázdaság fogalmát, de ha valaki tudatosan más embereknek az ünneplését megzavarja, az is kimeríti ezt a tényállást" - mondta.

Révész hat éve egy bizottsági ülésen még úgy fogalmazott a szocialista kormányok állami rendezvényeivel kapcsolatban: "nem tudom elképzelni, hogyan lehetséges az, hogy egy állami rendezvényen, tehát nem egy magáncég vagy egy párt rendezvényén, ahol egy biztonsági céggel kötnek szerződést, mondjuk az In-Kal Security hogyan, milyen jogosítvány alapján motozhat meg embereket, vehet el bármit közterületen". Pedig most vasárnap a Valton Security emberei ugyanezt csinálták a központi rendezvényre érkezőkkel, s a helyszíni beszámolók szerint sok esetben a sípokat is elvették a demonstrálóktól. Erről a gyakorlatról Révész 2010-ben még azt mondta, "olyan fokú jogsértés, amit duplán alá kell húzni".

Mindezzel szemben Orbán Viktor és a Fidesz látszólag most nem is nagyon akar foglalkozni az atrocitásokkal. A kormányfő kitérő választ adott a HVG kérdésére: rendben van-e, ha magáncég szűri az állami ünnepségre érkezőket a Kossuth téren. „Jogi kérdésekkel majd a joghatóságok foglalkoznak” - mondta Orbán. Arra a felvetésre pedig, hogy a Valton hogyan szűrheti meg, ki mehessen be ünnepelni és ki nem, Orbán a válasz elől kitérve annyit felelt: "méltó megemlékezés volt, amiért köszönetet kell mondani mindenkinek, aki abban részt vett, a szervezőknek, a fellépő művészeknek, mindenkinek, aki eljött és méltó módon fejet hajtott, és az ön által említett biztonsági cégnek is".

Hackerek a kínos archívum ellen?
Harmadik hete teljesen elérhetetlen a kormánypárt honlapja, a Fidesz.hu egyből átirányít a Facebook-oldalukra. Sokak szerint Orbánék azért állították le a weblapot, hogy ne lehessen visszakeresni a fideszes politikusok korábbi, olykor a mostani kormányzati kommunikációnak ellentmondó nyilatkozatait az oldal archívumában. Szerencsére Kósa Lajos az Index kérdésére tisztázta a helyzetet: a Fidesz.hu-t hackertámadás érte a kvótanépszavazás napján. A frakcióvezető ismertette, feljelentést tettek, és a a nyomozóhatóságok azt kérték: akkor indítsák újra az oldalt, ha ők erre rábólintanak. Itt állítólag arról van szó, hogy nem mindegy, hogyan történik az újraindítás, mert maradhatnak nyomok a hackerek után a rendszerben. A frakcióvezető azt kérte a hatóságoktól, "záros határidőn belül" adjanak zöld utat a honlapnak. A fideszes nyilatkozatok kapcsán azt mondta, azok máshol is elérhetőek, csak nincsenek összegyűjtve, hiszen a hírportálok is mindent online archiválnak. "Kivéve ha azt egy ismeretlen, és azóta megszűnt sajtótermék archiválta" - jegyezte meg utalva a Népszabadságra. Kósa szerint a Fidesz.hu munkatársai folyamatosan dolgoznak most is, és amikor újraindulnak, felrakják a leállás idején keletkezett információkat is. Azon is dolgoznak, hogy jobban védjék a rendszerüket a támadásoktól - tette hozzá.

Elfeledett ombudsman-jelentés

Gyászos jelentést adott ki 2008-ban és 2009-ben a március 15-i állami ünnepségekről Szabó Máté akkori ombudsman. Ezeken a biztosítást az MSZP-kormány az In-Kal Security embereire bízta, ők ellenőrizték azokat, akik be akartak lépni a Múzeum körúti állami rendezvényre. Szabó kimondta, komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a rendőrség helyett az In-Kal felügyelte a rendet. Az ombudsman szerint a gyakorlat csak akkor elfogadható, ha a szervezők olyasmiről szereznek tudomást, ami veszélyezteti a rendezvény biztonságát - a biztonság védelmében ilyenkor nincs szó a magánszférához való jog aránytalan korlátozásáról. Kimondta ugyanakkor azt is: "nagy jelentősége van azonban az alapjog-korlátozás arányosságának megítélésekor annak, hogy ezeken az állami rendezvényeken ki végzi el az ellenőrzést: rendőr vagy egy a biztosítással megbízott személy- és vagyonőr". A rendőr esetében ugyanis ismert, hogy intézkedései miatt kinél lehet panasszal élni, míg a vagyonőrök esetében bonyolultabb a helyzet.

A 2009 márciusában, a kritika után a Fidesz nevében Balog Zoltán, aki akkor a parlament emberi jogi bizottságának elnöke volt levelet írt Bencze József akkori rendőrfőkapitánynak (ez a Fidesz.hu-n is megtalálható volt, ám a honlap hetek óta elérhetetlen). Ebben Balog azt kérte számon a főrendőrön, hogy a hatóságok, miért nem voltak képesek biztosítani a Nemzeti Múzeumhoz való bejutást, mivel rendőrök helyett a biztonsági cég emberei vizsgálták át az érkezőket. "Egyetért-e velem Tábornok Úr abban, hogy a fenti őrző-védő vállalkozások munkavállalói önkényesen korlátozták a gyülekezési szabadságukkal élni kívánó polgárokat alkotmányos alapjoguk gyakorlásában, és ezáltal bűncselekmény gyanúja is felmerülhet eljárásukkal kapcsolatban?" - tette fel a kérdést Balog. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy a tárcavezető a vasárnapi események tükrében tartja-e magát korábbi véleményéhez, vagy a Fidesz őrző-védői már korlátozhatják a gyülekezési szabadságot. Válasz lapzártánkig nem érkezett.

Nem sokkal később, 2009. március 24-én a parlamentben az emberi jogi bizottság ülésén is téma volt az MSZP-s biztonsági szolgálatok ügye, ahol a fideszes Ékes Ilona azt a kérdést tette fel, hogy, "az őrző-védő cégnek van-e arra jogosítványa, hogy embereket motozzanak meg és megmondják, bemehetnek-e egy ünnepségre vagy nem" A képviselő a szocialistáknak azt üzente, "jó lenne, ha már egy kicsit megpróbálnánk nem mindig különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. Azt gondolom, hogy az emberi jogok mindenkit megilletnek attól függetlenül, hogy ellenzéki vagy kormánypárti". Egy évvel később szintén egy bizottsági ülésen a fideszes Wittner Mária egyenesen nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte, hogy a magáncég emberei ellenőrizték a beléptetést.

Szerző

A politika legyőzte a kórházakat is

Publikálás dátuma
2016.10.26. 07:00
A Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói hamarosan máshol is gyakorolhatnak FOTÓ: NÉPSZAVA
Hivatalosan is elindulhat a Debreceni Egyetem és a város Kenézy Kórházának majdnem két éve tervezett egybeolvadása, miután tegnap elfogadta a parlament az egyetemi kórházi kategória létrehozását. A Kórházszövetség elnöke arra figyelmeztet, átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre, ami veszélyeket hordoz magában.

Egyetemi kórházként kapcsolódhatnak a jövőben az orvos- és egészségtudományi oktatást nyújtó felsőoktatási intézményekhez a hallgatók gyakorlati képzését magas színvonalon segítő kórházak. Hasonló feladatuk volt eddig az oktatókórházaknak, de a parlamentben tegnap elfogadott törvénymódosító csomag nem korlátozza erre a körre a képzésbe bevonható intézményeket. A szervezeti és szakmai integrációhoz megfelelő jogi hátteret teremtő törvény alapján a kiválasztott kórházak a négy egészségügyi képzést nyújtó egyetem szervezeti egységeként működnek majd.

A javaslatot jegyző debreceni fideszes lobbi: Kósa Lajos, Pósán László és Halász János mindössze három hete benyújtott és már el is fogadott törvénymódosítása alapjaiban változtatja meg a magyar kórházi rendszert és kiüresíti az egészségügyi államtitkárság hónapok óta viták kereszttüzében álló tervét a kórházi kancelláriarendszer létrehozásáról. Ha visszapörgetjük az elmúlt két év történéseit, kénytelenek vagyunk rájönni, a politika megint az orránál fogva vezetett mindenkit, beleértve Ónodi-Szűcs Zoltánt is, akinek teljesen értelmetlenné vált az álmodozása az ellátórendszer kancelláriákon alapuló átszervezéséről. Ennél csak az rosszabb variáció, ha az egészségügyi államtitkár tudatosan vezette félre a szakmát, hogy az egyetemi kórházak létrehozásának terve úgy mehessen át a parlamenten, mint kés a vajon.

Egy lakossági fórumon 2015. január 22-én beszélt arról Lázár János, hogy önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség, amit az akkori egészségügyi államtitkár azzal toldott meg, hogy egyetlen nagy magyar orvosegyetem is elég lenne. Ezen a ponton indultak be a debreceni fideszesek, akik „átgondolatlan ötletelésnek” minősítve a javaslatot, arról beszéltek, az leminősítené a vidéki egyetemeket a Semmelweis Egyetemmel szemben. Egy hónappal később Balog Zoltán humánminiszter levélben adott engedélyt a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, valamint a Debreceni Egyetem teljes integrációjára és a helyi sajtóban megjelent hírek szerint Ónodi-Szűcs Zoltánt, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját, a Kenézy korábbi vezetőjét bízta meg az összeolvadás felügyeletével. Az összevonásnak 2016 év végén kellett volna befejeződni, de közben valaki vélhetően rájött, hogy az állami nem adhatja át olyan simán az intézményt az egyetemnek, valamilyen jogi hátteret kell hozzá teremteni. Így indult a törvénymódosítás tervezése és ezzel magyarázható a Debreceni Egyetem tegnapi válasza a Népszava kérdésére, hogy még sehová nem jutottak a több lépcsőben tervezett integrációban. „Az előző időszakban előkészített integrációnak a mai parlamenti döntés teremtette meg a törvényi alapját” – kaptuk a helyzetképet.

A Debreceni Egyetem idei tanévnyitóján Kósa Lajos kimondta, hogy ősszel bevezetik az egyetemi kórházi státust, már kész is törvény, miközben az egészségügyi államtitkár terveit már százszor visszadobta a kormány. A politika megint legyőzte a szakmát, talán ez a magyarázat arra, miért kaptunk kifejezetten nevetségesnek mondható válaszokat a humántárca sajtóirodájától a kérdéseinkre, köztük arra, vajon az egyetemi kórházak létrehozását szabályozó törvény elfogadásával lemondott-e az egészségügyi államtitkárság a regionális vagy megyei alapon szervezendő kancelláriarendszer bevezetéséről, vagy, hogy miért nem jelent meg ez az új ellátási kategória sem Ónodi államtitkár, sem pedig a fővárosi átszervezésekért felelős miniszteri biztos nyilvános terveiben. A tárca ezekre reagálva századszor is megismételte, hogy a kormány „minél magasabb szintű egészségügyi ellátásra törekszik”, továbbá, hogy elindítja a Semmelweis Egyetem nagy ívű fejlesztéseit, amihez szükséges a klinikai és egyetemi kórházi háttér megteremtése. A feltett kérdésekre semmi reagálás nem jött szerkesztőségünkbe.

Az államtitkári lapítás mellett az is feltűnő volt az utóbbi hetekben, hogy a szakmai szervezetek felkérést sem kaptak a javaslat elemzésére. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Népszava kérésére tegnap rövid értékelést adott az elfogadott törvényről. Svébis Mihály úgy fogalmazott: első olvasásra úgy értelmezik, hogy az érintett kórházak beolvadnak az egyetemekbe, a szakmai ellátás irányítása az egészségügyi végzettséggel nem rendelkező rektorokhoz kerül, ami bizonytalanságot okozhat, annak ellenére, hogy egy irányító testület segíti majd a munkájukat. A gazdasági-műszaki ellátás irányítása ugyanakkor az egyetemi kancellárok feladata lesz, vagyis átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre, ami a Kórházszövetség szerint veszélyeket hordoz magában. Az intézmények mostani vezetői nagyon fontosnak tartják az ellátás szakmai színvonalának megőrzését, sőt az egyetemi igényekhez mérten akár az emelését is. Azt külön is hangsúlyozta Svébis Mihály, hogy a fővárosban az egyetemi kórházak kijelölését és Semmelweis Egyetemhez történő csatlakoztatásukat nagyon átgondoltan és megfontoltan kell megtervezni.

Az államtitkárság majdnem egy éves munkát dobhat a kukába és kezdheti elölről az ellátás újratervezését.