Eco.com;forint;MNB;jegybank;alapkamat;

2016-10-26 07:22:00

További lazításra készül a jegybank

Az MNB Monetáris Tanácsa ugyan 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát tegnap, a jegybankárok azonban már korántsem olyan biztosak abban, hogy a jelenlegi ráta még hosszú ideig kitart. A kamattartás ellenére a jegybank lazított, és nem konvencionális eszközökkel egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját segítve a reálgazdaság élénkítését célozza.

Amint arra számítani lehetett, továbbra is 0,9 százalékos maradt az alapkamat. Azonban az utóbbi időszak kamatdöntéseitől eltérően, amikor a forint árfolyama általában változatlan maradt, most a nemzeti devizánk gyengülésbe kezdett az euróval szemben. Az európai közös deviza egy egységéért kora délután csaknem 309 forintot kértek a devizakereskedők a bankközi devizapiacon. A gyengülés oka nyilvánvaló: eddig a szakemberek arra számítottak, hogy 2017 végéig nem csökken tovább az alapkamat, ám az MNB közleménye már egy ilyen lépést sem zár ki. A jegybankárok attól teszik függővé, hogy miképpen is alakul a hazai infláció. Elemzők szerint az infláció "elszabadulásától" nem kell tartani, annak ellenére sem, hogy a magyarországi üzemanyagárak - egy kormány döntés nyomán - elszakadtak a világpiaci folyamatoktól.

Az esetleges újabb kamatvágással - a közlemény megfogalmazása szerint - a reálgazdaságot kívánják ösztönözni. Ugyanakkor a Monetáris Tanács nem ígéri biztosra az újabb monetáris lazítást, de óvatosan felkészíti a gazdaság szereplőit egy ilyen eshetőségre is.

Azonban a dolog nem ennyire egyszerű. Közismert, hogy az MNB - bár nyíltan soha nem vallják be -, nem rajong az erős forintért. A mostani közlemény mögött, tehát az a szándék húzódik meg, hogy változatlan infláció mellett is a kamatvágás eszközéhez nyúlnak még abban az esetben is, ha a fogyasztói árindex igen csekély mértékben emelkedik. Ezzel a lépéssel "támadnák meg" az erős forintot. A Monetáris Tanácsnak ezek a lépései közvetlenül szolgálják a kormány gazdaságpolitikáját, ami szakértők szerint aggályos ugyan, de nem piaci eszközökkel teszik ezt, hanem különböző - Matolcsy György elnök szavaival - nem konvencionális, vagyis szokatlan eszközökkel.

A reálgazdaság élénkítését szolgálja, hogy az MNB 1,15 százalékról 1,05 százalékra csökkentette az egynapos hitel úgynevezett kamatfolyosóját, vagyis azt a sávot, amelyben a bankoknak nyújtott hitel mozoghat. Ezzel - ha kis mértékben is - olcsóbbá tették a vállalati hitelezést. Ez a lépés is azt szolgálja, hogy élénküljön a vállalati hitelkereslet, kamatvágás nélkül.

Ugyanebből a célból döntöttek az az úgynevezett kötelező tartalékráta csökkentéséről, mégpedig december 1-jétől 2 százalékról 1 százalékra. A kötelező tartalékrátát a kereskedelmi bankoknak kell megképezniük (pénzt tartalékolniuk) a náluk elhelyezett betétek után. Így előzetes számítások szerint a bankoknak 170 milliárd forintjuk szabadul fel, amelyet hitelfolyósításra költhetnek, mégpedig a korábbinál alacsonyabb kamatok mellett.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az MNB nem-konvencionális lazításának az lehet a következménye, hogy a bankközi kamatok, valamint az állampapírhozamok egyaránt mérséklődhetnek. Úgy vélte: a piaci alkalmazkodás az új monetáris keretrendszerhez már megkezdődött, ami a csökkenő bankközi (BUBOR) kamatokban és nyomott szinteken tartózkodó kincstárjegyhozamokban tükröződik. Az elemző úgy látja, hogy a 3 hónapos futamidejű BUBOR kamata mintegy 3-6 hónapon belül megközelíti a 0,6 százalékot.

Bizonyítandó a Pallas Athéné alapítványok pénzszórása
Újabb bizonyítékot kért be a Fővárosi Törvényszék abban a tegnapi polgári perben, amelyet Matolcsy György MNB-elnök indított Bárándy Gergely szocialista képviselő ellen. A honatya a nyár folyamán az Országgyűlésben politikai értelemben vett lopással vádolta meg Matolcsyt, aki egymillió forintos kártérítést kért az általa elszenvedett sérelemért. Bárándy Gergely ügyvédje, Schiffer András volt LMP-s társelnök azzal érvelt, hogy a legmagasabb igazságszolgáltató intézmények, az Alkotmánybíróság és a Kúria is elmarasztalta a jegybankhoz köthető Pallas Athéné alapítványokat a közpénz elköltéséért. Bárándy Gergely abban az értelemben használta parlamenti megszólalásában Matolcsy tevékenységét, mint aki - képletesen - talicskával tolta ki a pénzt, vagyis nem közvetlen lopással vádolta. A bíró - aki februárra tűzte ki az újabb tárgyalást - felszólította az alperest, hogy bizonyítsa: a sajtóban és másutt a felszólalás időpontjában gyakran marasztalták el Matolcsy tevékenységét, mint pénzszórást.