Amint arra számítani lehetett, továbbra is 0,9 százalékos maradt az alapkamat. Azonban az utóbbi időszak kamatdöntéseitől eltérően, amikor a forint árfolyama általában változatlan maradt, most a nemzeti devizánk gyengülésbe kezdett az euróval szemben. Az európai közös deviza egy egységéért kora délután csaknem 309 forintot kértek a devizakereskedők a bankközi devizapiacon. A gyengülés oka nyilvánvaló: eddig a szakemberek arra számítottak, hogy 2017 végéig nem csökken tovább az alapkamat, ám az MNB közleménye már egy ilyen lépést sem zár ki. A jegybankárok attól teszik függővé, hogy miképpen is alakul a hazai infláció. Elemzők szerint az infláció "elszabadulásától" nem kell tartani, annak ellenére sem, hogy a magyarországi üzemanyagárak - egy kormány döntés nyomán - elszakadtak a világpiaci folyamatoktól.
Az esetleges újabb kamatvágással - a közlemény megfogalmazása szerint - a reálgazdaságot kívánják ösztönözni. Ugyanakkor a Monetáris Tanács nem ígéri biztosra az újabb monetáris lazítást, de óvatosan felkészíti a gazdaság szereplőit egy ilyen eshetőségre is.
Azonban a dolog nem ennyire egyszerű. Közismert, hogy az MNB - bár nyíltan soha nem vallják be -, nem rajong az erős forintért. A mostani közlemény mögött, tehát az a szándék húzódik meg, hogy változatlan infláció mellett is a kamatvágás eszközéhez nyúlnak még abban az esetben is, ha a fogyasztói árindex igen csekély mértékben emelkedik. Ezzel a lépéssel "támadnák meg" az erős forintot. A Monetáris Tanácsnak ezek a lépései közvetlenül szolgálják a kormány gazdaságpolitikáját, ami szakértők szerint aggályos ugyan, de nem piaci eszközökkel teszik ezt, hanem különböző - Matolcsy György elnök szavaival - nem konvencionális, vagyis szokatlan eszközökkel.
A reálgazdaság élénkítését szolgálja, hogy az MNB 1,15 százalékról 1,05 százalékra csökkentette az egynapos hitel úgynevezett kamatfolyosóját, vagyis azt a sávot, amelyben a bankoknak nyújtott hitel mozoghat. Ezzel - ha kis mértékben is - olcsóbbá tették a vállalati hitelezést. Ez a lépés is azt szolgálja, hogy élénküljön a vállalati hitelkereslet, kamatvágás nélkül.
Ugyanebből a célból döntöttek az az úgynevezett kötelező tartalékráta csökkentéséről, mégpedig december 1-jétől 2 százalékról 1 százalékra. A kötelező tartalékrátát a kereskedelmi bankoknak kell megképezniük (pénzt tartalékolniuk) a náluk elhelyezett betétek után. Így előzetes számítások szerint a bankoknak 170 milliárd forintjuk szabadul fel, amelyet hitelfolyósításra költhetnek, mégpedig a korábbinál alacsonyabb kamatok mellett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az MNB nem-konvencionális lazításának az lehet a következménye, hogy a bankközi kamatok, valamint az állampapírhozamok egyaránt mérséklődhetnek. Úgy vélte: a piaci alkalmazkodás az új monetáris keretrendszerhez már megkezdődött, ami a csökkenő bankközi (BUBOR) kamatokban és nyomott szinteken tartózkodó kincstárjegyhozamokban tükröződik. Az elemző úgy látja, hogy a 3 hónapos futamidejű BUBOR kamata mintegy 3-6 hónapon belül megközelíti a 0,6 százalékot.
