Mint egy Poe-mű díszlete - Köd a somoskői várnál

Publikálás dátuma
2016.10.26. 10:30

A felvételt az MTI fotósának, Komka Péternek köszönhetjük, aki  a somoskői várnál a salgói várból, Salgótarján közeléből örökítette meg az amerikai költő, novellista Edgar Allan Poe rémfilmjeinek díszletéhez is illő látványt 2016. október 25-én.

E.A. Poe (1809. január 19. – 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert író az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. (Wikipédia)

Szerző
Témák
köd vár Somoskő

Horror az Iszlám Állam fogságában

Publikálás dátuma
2016.10.26. 07:35
Jazidi menekültek egy kurd fennhatóság alatti menekülttáborban ünneplik egykori lakóhelyük Szindzsár felszabadítását. FOTÓ: EURO
„Az Iszlám Állam fogságában szenvedő jazidi nők elképzelhetetlen szenvedései új megvilágításba helyezik a csoport által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket. Sok nőt és lányt folyamatosan erőszakolnak, vernek, kínoznak” - mondta Lynn Maalouf, az Amnesty International bejrúti regionális irodájának igazgatóhelyettese. „Ezek a szörnyű vallomások aláhúzzák, hogy milyen azonnali és égető szükség lenne a nemzetközi közösség támogatására, hogy segíteni lehessen az általuk elszenvedett hosszan tartó fizikai és lelki traumák feldolgozásában.” Jelenleg ugyanis nincs egy egységes rendszer, amellyel fel lehetne mérni az Iszlám Állam túlélőinek szükségleteit.

Amióta az IÁ fegyveresei 2014 augusztusában megtámadták a Szindzsár régiót Észak-Nyugat Irakban, a jazidikat (kurd nemzetiségű vallási kisebbség) rendszeresen és szándékosan üldözik. Több ezer embert raboltak el; több száz fiatal fiút és férfit mészároltak le; sokakat fenyegettek halállal, ha nem térnek át az iszlámra. Az elrabolt jazidi nőket és lányokat elválasztják a családjuktól, majd „ajándékként” vagy pénzért cserébe adják oda a terrorszervezet katonáinak Irakban és Szíriában. Gyakran oda-vissza cserélgetik őket a harcosok, megerőszakolják, megverik, éheztetik és arra kényszerítik, hogy háztartásbeli rabszolgaként dolgozzanak.

Az Amnesty International által megkérdezettek közül sokaktól a gyerekét is elvették. A 7 évnél idősebb fiúkat harcosoknak képezik ki, 9 éves vagy idősebb lányokat pedig eladják szexrabszolgának. Helyi politikusok, aktivisták és segélymunkások becslése szerint nagyjából 3800 nő és lány lehet jelenleg az IÁ fogságában. Több száz jazidi férfi holléte ismeretlen, legtöbbjüket valószínűleg megölték.

,,Mintha nem emberek lennénk"

A 20 éves szindzsári Jamilát (a túlélők biztonsága érdekében a neveket megváltoztattuk) augusztus 3-án rabolták el. Elmesélte, hogy adták-vették egymás között a harcosok, legkevesebb tízen rendszeresen megerőszakolták. 2015 decemberében engedték el, miután a családja egy nagyobb összeggel megváltotta a szabadságát. Jamila azt is elmesélte, hogy a harcosok arra kényszerítették őt és más nőket is, hogy meztelenre vetkőzzenek és pózoljanak egy fotózáson, mielőtt eladták volna őket.

Kétszer próbált megszökni, de minkét alkalommal elkapták. Büntetésül az ágyhoz kötözték, csoportosan megerőszakolták, kábelekkel verték és éheztették. Mint sokan mások, a szörnyűségek hatására ő is véget akart vetni az életének. De meggondolta magát, és most már beszélni akar a tapasztalatairól: ,,Nem akarom titkolni, ami velem történt. Az embereknek segíteniük kell az Iszlám Állam fogságában szenvedőknek, és a túlélőknek is új életet kezdeni.”

*

A 16 éves Siba Sheikh Khidirből származó Nour gyereket szült a csaknem két évig tartó fogsága alatt. Ezalatt legalább hatszor kellett lakóhelyet váltania Szíriában és Irakban: lakott Tal A'farban, Moszulban, Aleppóban és Rakkában is. Elmesélte, hogy az IÁ fegyveresei hogyan fosztják meg a jazidikat emberi méltóságuktól: „Számukra mi káfirok, vagyis hitetlenek vagyunk, akikkel azt tehetnek, amit akarnak. Iszonyú megalázó volt. Foglyok voltunk, nem adtak enni, vertek minket, még a kisgyerekeket is, adtak-vettek minket kényük-kedvük szerint... Mintha számukra nem emberek lennénk” - mondta, majd hozzátette, hogy három testvére és nagynénje még mindig az IÁ foglya.

*

„Én már szabad vagyok, de mások még mindig ebben a rémálomban élnek, és nincs elég pénzünk, hogy kiváltsuk a rokonainkat.” Fahimának a szindzsári régióból származó édesanyának hét gyereke van. 2016 februárjában szökött meg a fogságból, de két lánya a 12 éves Nadia és a 3 éves Nurin még mindig az IÁ kezében van Fahima három nővérével, apjával, bátyjával, négy unokahúgával és unokaöccsével együtt. Elmondta, hogy mielőtt elrabolták, Nadia rettegésben élt: „Tudta, hogy az IÁ lányokat visz el. Sokszor mondta: „Mama, ha elvisznek, én megölöm magam.” A túlélők elmondása szerint depresszió illetve düh jeleit észlelték magukon, és az öngyilkosságon gondolkoztak. Sokan megkísérelték megölni magukat már a fogságban vagy a szökésük után.

*

A 32 éves hat gyerekes Shirin eredetileg egy nyugat szindzsári falu, Tel Qasab lakója volt. 2014 augusztusában 5 gyerekével (5-11 évesek) együtt Solakhból rabolták el. 13 éves lánya megölte magát, miután megszökött a fogságból. „Mindenféle nemzetiségű IÁ katonák voltak. Láttam európait és arabot, még kurdot is... Elvitték a legidősebb fiamat (10 éves) és két lányomat, Nermeent (11) és Seveht (17). Sevehhel ott volt a kisbabája is” - mesélte Shirin. Lánya, Seveh elmondta, hat IÁ katona fogságában is megfordult Irakban és Szíriában, mielőtt a családja 2015 novemberében „visszavásárolhatta”. Rendszeresen megverték és megerőszakolták, de nem kímélték a három hónapos csecsemőt sem az ütlegelésektől. Rendszeresen éheztek.

Háromszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de kínzói megakadályozták. Seveh továbbra is szenved fizikailag és lelkileg is az átélt szörnyűségektől, gyászolja a testvérét, aki megölte magát a szökése után, és aggódik az eltűnt rokonokért. Testvére, Nermeen annyira megzavarodott a traumáktól, hogy a zakhói belső menekültek befogadására létrehozott táborban bezárkózott egy faházba, és felgyújtotta magát. Kórházba vitték, de három nappal később belehalt sérüléseibe. „A kórházban megkérdeztem tőle, miért tette. Azt mondta, hogy nem tudta tovább elviselni. Fájdalmai voltak, állandóan sírt” - mondta Nermeen anyja, és hozzátette, a család rendszeresen kérte, hogy speciális terápiát kaphasson külföldön.

*

Egy szindzsári régióból származó 42 éves nő, aki négy gyerekével 22 hónapot töltött az Iszlám Állam fogságában még mindig súlyosan traumatizált. Elmesélte, hogy egy különösen kegyetlen IÁ harcos hogyan törte ki a hat éves fia fogait, majd kinevette, és azt is elmondta, hogyan verte a férfi addig a 10 éves lányát, amíg az bevizelt. „Verte a gyerekeimet, és bezárta őket egy szobába. Sírtak bent, én az ajtó előtt ültem, és bőgtem. Könyörögtem neki, hogy öljön meg minket, de azt mondta, nem akar emiatt a pokolra kerülni” - mesélte a nő. Az asszony amiatt is aggódik, hogyan fogja visszafizetni a pénzt, amit a váltságdíjra kértek kölcsön. Nem jár már orvoshoz sem, mert nem telik rá.

Elégtelen nemzetközi segítség

Az Iszlám Állam fogságából megszökött több száz jazidi nő és lány él szörnyű körülmények között, sokszor az otthonaikat otthagyni kényszerülő, elszegényedett rokonaikkal együtt, vagy a belső menekültek számára fenntartott táborokban Irak kurdok által felügyelt területén. A rendelkezésre álló támogatás messze nem elég a szükségleteik kielégítésére.

Sokan szorulnak pénzügyi és pszichológiai segítségre is. A túlélőket muszáj támogatni, és megadni számukra minden segítséget, hogy segíteni tudjanak magukon és családjaikon. Jelenleg nincs egy egységes rendszer, amellyel fel lehetne mérni az Iszlám Állam túlélőinek szükségleteit, így a legtöbben csak a közösségeikben vagy családjaikban bízhatnak. A kormányok, civil szervezetek és az ENSZ szervezetei által nyújtott jelenlegi támogatás alulfinanszírozott, és komoly minőségbeli eltérések vannak az egyes szolgáltatások között.

Egy, a német kormány által finanszírozott program keretében 1080 jazidit - szexuális erőszak túlélői és közvetlen családjuk – vittek Németországba speciális terápiára, de sokkal több hasonló programra lenne szükség.

A túlélők gyakran az iraki hatóságok bürokratikus eljárásai miatt nem tudják igénybe venni a legalapvetőbb szolgáltatásokat vagy szabadon mozogni – sokan nem kapnak személyazonosító vagy utazásra jogosít okmányokat azok pótlására, amelyek még az Iszlám Állam támadásakor semmisültek meg.

Jazidi menekültek
Jazidi menekültek egy kurd fennhatóság alatti menekülttáborban ünneplik egykori lakóhelyük Szindzsár felszabadítását.
Az iraki Ninive tartományban található, zömében jazidik és kurdok lakta Szindzsár térségét az Iszlám Állam 2014 augusztusában rohanta le és elképesztő mészárlást, szabályos népirtást rendezett.
Mintegy 2000 férfit lemészároltak le, és 5000 jazidi illetve kurd nőt hurcoltak el szexrabszolgának.
Az ENSZ jelentése szerint a város elfoglalása után 5000 embert kivégeztek. A jazidi lakosság a hegyekbe és a kurd fennhatóságú területekre menekült, több tízezren, köztük nők és gyerekek is, éltek hosszú hónapokon át a hegyekben. Az iraki Kurdisztán hadserege, a Pesmerga 2015 novemberében foglalta vissza Szindszárt az Iszlám Államtól.

Jogsértések és felelősségre vonás

Irakban egyelőre senki sem állítottak bíróság elé a jazidik ellen elkövetett bűnökért. A kisszámú, az Iszlám Állam által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló tárgyaláson nem sok szó esett az elkövetett jogsértésekről és az áldozatok és túlélők számára biztosítandó kártérítésről. „Ha az iraki hatóságok komolyan gondolják az Iszlám Állam fegyveresei elleni fellépést, akkor haladéktalanul ratifikálniuk kell a Római Statútumot és lehetővé kell tenniük, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága kiterjedjen az Irakban a konfliktus során elkövetett jogsértésekre. Büntetendővé kell nyilvánítaniuk a háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket, és a nemzetközi előírásoknak megfelelően reformokat kell életbe léptetniük a nemzetbiztonság és az igazságszolgáltatás területén” - mondta Lynn Maalouf.

„Eközben Iraknak együtt kell működnie a nemzetközi közösséggel, hogy biztosítsák a hatékony nyomozásokat és vizsgálatokat ezeknek a bűncselekményeknek az ügyében. A legfontosabb a bizonyítékok megőrzése, hogy a felelősöket egy tisztességes eljárás során bíróság elé lehessen állítani, enélkül a jazidi és más áldozatok számára elképzelhetetlen, hogy igazságot és kártérítést szolgáltassanak.”

Szaharov-díj idei esélyesei
Nadia Murád EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATTHEW EISMAN

Nadia Murád EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATTHEW EISMAN

Can Dündarn török ellenzéki újságíró, Musztafa Dzsemiljev krími tatár vezető, vagy - együttes jelölésben - Nadia Murád és Lamija Aji Basár jazidi emberi jogi aktivisták kaphatják idén az Európai Parlament (EP) Szaharov-díját. A jelöltek közül október 27-én választja ki az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája, hogy ki kapja idén a díjat, amelyet az uniós parlament decemberi plenáris ülésén adnak majd át.
Nadia Murád és Lamija Aji Basár az iraki jazidi kisebbséghez tartoznak, azok közé a nők közé, akiket az IÁ terrorszervezet fegyveresei 2014-ben elraboltak és szexrabszolgasorba kényszerítettek. Murádnak az Európa Tanács parlamenti közgyűlése október 10-én ítélte oda a Václav Havel emberi jogi díjat.
A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítéli oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz és nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

Szerző

Díjazott atomalku

Publikálás dátuma
2016.10.26. 07:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
John Kerry amerikai és Mohammad Zavad Zarif iráni külügyminisztert díjazta az idén a Chatman House, a londoni Királyi Külügyi Intézet. A tekintélyes brit politikai kutatóműhely évente osztja ki diplomáciai elismerését. 

Az amerikai és iráni külügyminiszter esetében a tavaly júniusban, az Irán és hatok (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország) által aláírt atomegyezmény tető alá hozásában játszott kulcsszerepüket díjazták.

Az indoklás szerint nagymértékben nekik köszönhető a 21. század egyik legkényesebb nemzetközi patthelyzetének feloldása. A washingtoni külügy közleményben jelezte, Kerry köszöni az elismerést, de hangsúlyozza, hogy a hatok és az Európai Unió közös erőfeszítésének eredménye a megállapodás.

Az egyezmény aláírásakor az is felmerült, hogy a két külügyminiszter Nobel-békedíjat kaphat. A Chatman House korábbi díjazottjai között olyan nevek szerepelnek, mint Hillary Clinton, Aung Szan Szu Csi burmai Nobel-békedíjas politikus, valamint az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi humanitárius szervezet.

Szerző