,,Fizetésért" raboskodhatnak

Meg fogják szüntetni a magyarországi börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos ügyeket az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), miután olyan törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely lehetővé teszi a nemzeti szintű jogorvoslatot - közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter, miután megbeszélést folytatott Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával kedden Strasbourgban. 

A tárcavezető a tárgyalást követően azt mondta: a kedden elfogadott jogszabály nyomán a fogvatartási körülményeikkel elégedetlen elítéltek már hazai szinten is kaphatnak jogorvoslatot, nem kell a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordulniuk. A törvény nyomán mintegy hatszáz ügyet szüntetnek meg az emberi jogi bíróságon. "Ennek nagyon fontos költségvetési kihatása van" - tette hozzá. A miniszter az eljárások elhúzódásával kapcsolatban afelől biztosította Thorbjorn Jaglandot, hogy az új büntetőeljárási kódex és a polgári perrendtartásról szóló törvény megszületésével ezt a kérdés is sikerülni fog megoldani.

Amint arról lapunk is beszámolt: havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 forint közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.

Megírtuk: tömegével, sorozatosan ítéli meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kártérítéseket az embertelen hazai börtönkörülmények miatt a magyar raboknak. Az összeg eddig néhány ezer eurótól 26 ezerig terjedt. Az államnak ez akár több tízmilliárd forintjába is kerülhet, hiszen becslések szerint több ezer beadvány is lehet már az EJEB asztalán.

Magyar Gábor ügyvéd – aki kétszáznál több fogvatartottat képvisel az EJEB előtt – úgy véli, méltánylandó az állam szándéka, hogy megelőzze a pereskedést. Ugyanakkor az egyszerűsített kártérítést várhatóan sokkal többen kérik majd, mint akik Strasbourgig elmennének és évekig várnának. Ez pedig jóval nagyobb összeget emészt majd föl, hiszen így sokan gyorsan juthatnak pénzhez.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a napi összeggel, aminél az EJEB általában magasabbat ítél meg, elégedett lesz-e a testület.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy Strasbourg még „nem engedte el” a magyar börtönügyet. Az ugyanis, hogy fizetnek, még nem lehet elegendő indok a rabok embertelen körülmények között tartására.

Szerző

Cannes-ból érkezett filmek a Mozinet Filmnapokon

Az igényes filmk forgalmazójaként közismert Mozinet idén hatodik alkalommal rendezi meg a Mozinet Filmnapokat. Most október 28-tól 31-ig tartó rendezvényen csupa olyan filmet láthat a bemutatónál korábban a közönség, amelynek világpremierje Cannes-ban volt, s nem egy körülük díjjal tért onnan haza. Ez alkalommal több alkotóval személyesen is találkozhat a magyar néző.

A bizarr fordulatokkal teli francia Állva maradni alkotója, Alain Guiraudie két itthoni vetítésen is részt vesz; péntek este a budapesti Puskinban, hétfőn pedig a debreceni Apolló moziban. A cannes-i fesztivál Un Certain Regard szekciójában fődíját elnyert az Olli Maki legboldogabb napja című film, most rendezője, a finn Juho Kuosmanen péntek este a Puskin moziban személyesen vesz részt filmje vetítésén.

A többek közt a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota vagy a Szél támad alkotásokat jegyző Ghibli Stúdió fogadta be az Oscar-díjas rövidfilmes, Michael Dudok de Wit rendezőt, aki a stúdióban készítette el első egész estés alkotását, A vörös teknős című animációt, a munkálatokban a Kecskemétfilm is segédkezett. A cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában különdíjat nyert az alkotás,  direktora pénteken a kecskeméti Otthon moziba szervezett vetítésen lesz jelen, Budapesten pedig szombaton a Puskin moziban találkozik a nézőkkel. A vörös teknős kísérőfilmje Bucsi Réka ugyancsak fesztivál-kedvenc alkotása, a Love lesz.

A filmnapok sokszínű programjában szerepel még Park Chan-wook A szobalány című koreai erotikus thrillere, az Oscar-díjas Asghar Farhadi iráni rendező Az ügyfél című párkapcsolati drámája és Bruno Dumont A sors kegyeltjei meg a többiek című abszurd vígjátéka is.

A filmnapok négy napja alatt országosan 14 art moziban merülhetnek el a filmbarátok a kortárs filmművészet legjavában. A 6. Mozinet Filmnapok keretében a főváros mellett Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Szentendrén, Székesfehérváron, Szombathelyen és Veszprémben is tartanak vetítéseket.

Szerző

Rendőrgyilkosság - Hungarista lőtte le a nyomozót

Publikálás dátuma
2016.10.26. 22:11
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Gépkarabéllyal adott le több lövést Bőnyben egy közismert hungarista szerda reggel, és megölt egy 46 éves rendőrt. Az áldozatot hősi halottá nyilvánítottak és alezredessé léptettek elő - jelentették be a Központi Nyomozó Főügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ vezetői sajtótájékoztatójukon. A történtek rengeteg kérdést vetnek fel, de a hatóságok nem engedték feltenni azokat.

Gépkarabéllyal adott le öt-hat lövést Bőnyben egy idős férfi szerda reggel, és megölte Pálvölgyi Péter 46 éves őrnagyot, aki huszonöt éve szolgált a rendőrség kötelékében, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozójaként. A belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és posztumusz alezredessé léptette elő. A rendőrségi épületeken gyászzászlóval, a szolgálati gépjárműveken gyászszalaggal tisztelegnek emléke előtt.

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt rendeltek el nyomozást. Hozzátette: a helyszínelés és tanúk kihallgatása jelenleg is zajlik.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai előre tervezett házkutatásra mentek ki a férfi bőnyi házához, ahol még bejutásuk előtt adott le lövéseket a tulajdonos. A rendőrök is használták szolgálati fegyvereiket - mondta a főügyész. Hangsúlyozta: a fejsérülést szenvedett rendőr életét semmilyen módon nem lehetett volna megmenteni.

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója elmondta, hogy 76 éves az a férfi, aki a rendőrökre lőtt. Szerda reggel nyolc óra után néhány perccel érkezett a TEK központi ügyeletére a bejelentés a sérült rendőrökről és a tűzharcról. A fővárosból és Győrből is indítottak egységeket, a győri fél kilenc után nem sokkal érkezett a bőnyi címre. Bejutottak a házba, de az elkövető bezárkózott, és azzal fenyegetőzött, hogy megöli, aki a közelébe merészkedik. Az idős férfi állapota romlott, így fegyverhasználat nélkül sikerült elfogni őt, majd kórházba vitték.

 Egy hasonló rendőrgyilkosság
2003. május 13-án Borsos József századost lőtte le intézkedés közben az az Engel Zoltán, akit eredetileg a móri bankfiók elleni, nyolc halálos áldozatot követelő támadással összefüggésben kerestek, és egy II. kerületi ház kirablása közben tetten értek.
A ház pajtájába menekült bűnöző a felszólításra jelezte, kész megadni magát. Ehelyett azonban hangtompítós fegyverrel tüzet nyitott a rendőrökre.

Az idős férfi előéletével kapcsolatban később ad tájékoztatást a Központi Nyomozó Főügyészség.

Erre semmi szükség, hiszen helyben, és már az országos sajtóból is mindenki tudja, ki lehetett az elkövető. Győrkös István, aki 1989-ben Győrben megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportokat. A nemzetiszocializmus eszmeiségének terjesztése miatt tagtársaival együtt azonnal perbe fogták és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A per lezárulta után szervezete nevét Magyar Nemzeti Arcvonalra (MNA) változtatta. 1994-ben Magyar Hungarista Mozgalom néven pártot alapítottak, ám öt hónapon belül fel is oszlatták magukat, és még abban az évben Magyar Népjóléti Szövetség néven formálódtak újra. Ez a párt 1998-ra teljesen szétesett, hivatalosan pedig 2000-ben szűnt meg.

Mivel a „sajtótájékoztatón” nem engedélyezték az újságíróknak kérdéseik feltevését, rengeteg, a nyomozást egyébként érdemben érintő részlet is titokban maradt.

Így az is, hogy férfi, aki évtizedek óta szervezett fegyveres kiképzőtáborokat hasonló gondolkodású fiataloknak, miért csak most került a rendőrség akciórádiuszába. Van-e köze a elfogási kísérlete időzítésének a Teréz körúti robbantáshoz vagy annak gyanúsítottjához?

A főkapitány parancsnoki vizsgálatot rendelt el, melynek nyilvánvaló célja, hogy megállapítsa: történt-e szakmai mulasztás abban, hogy a szélsőséges férfi elfogására nem az – egyébként gyakran és szívesen demonstratívan felvonuló - TEK-et kérték fel. A hatóságok előtt ugyanis nem lehetett ismeretlen, hogy sorozatlövő fegyverekkel rendelkezik a szervezet, hiszen erről az MNA korábban számos videót tett közzé.

Mi van a Teréz körúti robbantóval?
A Népszava számolt be kedden arról, hogy mindmáig szóba sem került a már letartóztatott körúti állítólagos robbantó körözésének, illetve a tízmilliós díjkitűzésnek a visszavonása. Ezt a főügyészség még nem tartja indokoltnak.
Rendőri forrásaink szerint hasonló horderejű ügyben – de kisebbekben is -, ha sikeres a felderítés, a rendőri, belügyi vezetés azonnal jutalmat, kitüntetést oszt az abban eredményes résztvevőknek. A Teréz körúti ügyben ez sem történt meg, ami tovább táplálja a kétségeket: valóban megoldották-e az ügyet.

Már feltártuk a hálózatot

Már 1999-ben helyszíni riportban számolt be a Népszava Győrkös István hungarista mozgalmának bőnyi vonatkozásairól. „Hungarista kiképzőbázis Győr mellett” címmel írtuk meg, hogy Bőny településen, illetve az azt övező erdőben tanulják meg a legfontosabb gyakorlati és elméleti ismereteket a MNA-hoz csatlakozott fiatalok. Györkös baráti együttlétnek, illetve táborozásnak nevezte az összejöveteleket.

Katonai kiképzésről, túlélőgyakorlatokról beszéltek lapunknak azok, akik valamilyen formában kötődtek a hungaristákhoz, de kiábrándultak a tanokból. Magát megnevező, de a nyilvánosságot kerülni szándékozó informátorunk szerint nem csupán az MNA hazai követői, hanem német, osztrák, szlovák, cseh eszmetársaik is a bőnyi erdőben sajátították el a militáns alakiság fortélyait, a vasfegyelmet, a feltétlen engedelmességet.

17 éve megkérdeztük Bőny jegyzőjét is, aki szerint semmi gondjuk, hiszen a tulajdonos valamennyi kötelezettségét időben teljesíti, s az adót is rendesen fizeti. Hogy egyébként mivel foglalatoskodnak, az a község vezetését nem érdekli.

A Győr-Moson-Sopron megyei főkapitányság osztályvezetője akkor lapunkkal közölte: a vázolt történet a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hatásköre, a rendőrség nem tehet semmit. Büntetőeljárás pedig ezzel kapcsolatban nem folyik.

Homlokegyenest ellentétes volt ugyanakkor a titkosszolgálat véleménye. Az NBH a Népszavának úgy vélte: ha olyan információk birtokába kerülnek, amelyek intézkedést igényelnek, megteszik a szükséges lépéseket, ám a végrehajtás csakis a rendőrség feladata lehet.

A Népszava megtudta: a hungaristák korábbi bázisa Tolna megyében, a Gemenc erdejében volt. Az ottani rendőrség azonban gyakori ellenőrzésekkel, s némi zaklatással, de békésen távozásra bírta a szervezetet. Ezután telepedtek meg Győr közelében.

Beszéltünk Győrkös Istvánnnal is, aki talpig terepszínben jött elő a csengetésre. Cáfolta, hogy kiképzőbázis lenne erdőbirtoka, melyet kárpótlási jegyért vásárolt. Mozgalmuk tagjai afféle baráti társaságként érkeznek ide. Manapság a gyerekeknek oly kevés lehetőségük nyílik némi romantikus nyaralásra - mondta. Az udvarában parkoló rendszám nélküli Csepel katonai teherautóról azt mondta, gyakran járja az erdőt, sokszor napokig kinn alszik, azért kell.

Politikai vélemények
Valamennyi politikai szereplő együttérzését fejezte ki az elhunyt rendőr hozzátartozóinak.
Orbán Viktor: Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárki bármilyen indítékkal a törvényesség és a rend fenntartóira támadjon. Az ilyen cselekedetek elkövetőivel szemben a lehető legnagyobb szigorral és keménységgel kell fellépni.
MSZP: Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága soron következő ülésén megvizsgálja a bőnyi támadás hátterét és megvitatja, hogy milyen intézkedésekkel akadályozható meg a szélsőjobboldali, militáns szervezetek, illetve ezek tagjainak lőfegyverhez jutása. A párt elvárja a Belügyminisztériumtól, hogy a történtek kivizsgálását követően számoljon be a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén.
DK: Magyarországon a szélsőjobb jelent terrorveszélyt, a Terrorelhárítási Központ pedig nem alkalmas feladata. Magyarországon huszonöt éve nem volt olyan rossz a közbiztonság, mint jelenleg. Nem külső erő öl rendőröket, nem migránsok ölnek rendőröket, hanem magyar neonácik ölnek rendőröket. A terrorelhárításnak évek óta ismernie kellett az elkövetőt is, mégis odaküldtek meghalni egy járőrt, ahelyett, hogy felszámolták volna a szervezetet.

Szerző