Folytatja a pénzszórást a jegybank

Publikálás dátuma
2016.10.27. 07:22
FOTÓ: Népszava
A jegybanki alapítványok mellett maga az MNB is osztogat támogatásokat, az idei harmadik negyedévben 465 millió forintot költött intézmények, civil szervezetek és egy magánszemély támogatására. Az ötmillió forint feletti költéseket összesítő adatokból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank 13 millió forinttal segítette meg Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész további pályafutását.

 A Világgazdaság emlékeztet, hogy Szmrecsányi az alkotója a híres XII. kerületi turul szobornak a Böszörményi út és az Istenhegyi út találkozásánál. A 2005-ben átadott, nagy politikai viták kavart szobor a második világháború áldozatainak állít emléket.

"Az MNB elsősorban társadalmi szervezeteket, a jegybank foglalkoztatottjainak szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szerveit, azok oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezeteket támogat, valamint az alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő” kifizetéseket teljesít a nem alapfeladatai ellátására elkülönített keretből. Ebbe illeszkedik a pénzosztók szerint Szmrecsányi.

Az intézmények közül 152 millió forintot kapott a Művészetek Palotája (Müpa), 12 milliót juttattak a 2011 szeptemberében bejegyzett Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítványnak. A Müpa támogatásáról azt írja a vg.hu, hogy ez közel hasonló összeg, amit a Miniszterelnökség tavaly távozott államtitkára, L. Simon László kért a következő évi költségvetésből, hogy az intézmény működőképes maradjon. Amennyiben idén is hasonló likviditási gondokon segíti át az MNB a Müpát, akkor tulajdonképpen költségvetési feladatot vállal át. Ezt a gyakorlatot pedig az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat is kifogásolja, a héten éppen jegybanki pénzből megvalósított oktatási tevékenységre utalva azt mondta ki, hogy ezzel költségvetési feladatot vállalnak át a Pallas Athéné alapítványok, és ennek összege valójában hiánynövelő tétel.

Szerző
Témák
MNB jegybank

Újra bezárhatnak a boltok vasárnap?

Publikálás dátuma
2016.10.27. 07:21
FOTÓ: Népszava
Havi két szabad vasárnapot és a hét utolsó napján legfeljebb napi nyolcórás munkavégzést írna elő az a törvénymódosító javaslat, amelyet a KDNP az év végéig a parlament elé terjeszt – írta szerdai számában a Magyar Idők a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetére (KDFSZ) hivatkozva.

Bubenkó Csaba, az érdekképviselet elnöke a lapnak azt is elmondta: óriási a felháborodás a dolgozók körében, akikre azt kényszerítik, hogy november végéig vegyék ki idei szabadságaikat, mivel decemberben minden munkaerőre szükség van a létszámhiányos boltokban. A KDFSZ ezért aláírásgyűjtést kezdeményez, mert szerintük a vállalatok kihasználják, hogy jelenleg semmilyen piacszabályozó intézkedés nem védi a munkavállalókat. A szakszervezet azt akarja elérni, hogy a boltzár időszakához hasonlóan legyenek szabadok a hétvégék és méltányosak a munkakörülmények. Az aláírásgyűjtésük során ahhoz is támogatókat keresnek, hogy a jövőben december 24-ét is nyilvánítsák a családok ünnepének, s így több százezer munkavállalónak ne kelljen a fogyasztást kiszolgálnia.

Ez a javaslat azt jelentené, hogy több alkalmazottra lenne szüksége a kereskedőknek, ráadásul nem csak a vasárnap is nyitva tartó boltokban, hanem a hétvégén csak szombaton nyitva tartó üzleteknél is - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A jelenlegi munkaerő piaci helyzetben lennének olyan boltok, amelyek nem tudnák vállalni a vasárnapi, de esetleg a szombati nyitva tartást sem.

A Fidesz nem képes elegánsan viselni a vereségét: nem elég, hogy visszavonulás közben még egy jó nagyot belerúgtak a munkavállalókba és visszavonták a vasárnapi bérpótlékot, most újra a boltzár bevezetésével próbálkoznak - írta közleményében az MSZP. Hiába állította Kósa Lajos, Lázár János és Rogán Antal is, hogy nem kísérleteznek többé a KDNP ötletének megvalósításával, most mégis olyan indítványt nyújtottak be, ami a vasárnapi zárva tartást célozza - tették hozzá.

Szerző

Mutyizás a vadászati törvény körül

Publikálás dátuma
2016.10.27. 07:15
Csordás Ferenc Somogy acsáról érkezett, hogy petíciót nyújtson át a tárca képviselőjének FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Átrajzolt vadászterületek, kigolyózott vadászok, pórul járt földtulajdonosok. A vadászati törvény módosításának néhány trófeája.

Magányos vadász állt méla lesben tegnap az agrártárca Kossuth téri épülete előtt, de ma estig marad. Csordás Ferenc Somogyacsáról érkezett, hogy petíciót nyújtson át a minisztérium képviselőjének. A megyei kormányhivatal ugyanis úgy módosította a vadászterület elosztását, hogy az acsai vadásztársaságnak egyetlen négyzetméter sem jutott ott, ahol évtizedek óta vadásztak és vadgazdálkodtak.

Több megyéből érkeztek hasonló jelzések, hogy a törvény módosítása miatt éppen a helyi vadászok szorultak ki a vadászterületükről, mert hatalom közeli emberek vagy a vadászati joggal bíró földtulajdonosokat, hol a vadásztársaságokat fenyegettek meg - mondta a Népszavának Sallai R. Benedek az LMP országgyűlési képviselője.

Nemcsak a vadászok, hanem földtulajdonos közösségek is pórul jártak. A Zala megyei Petőhenyén a vadászati jog haszonbérbe adására összehívott közgyűlés botrányt kavart. Ott 5 500 hektár sorsáról döntöttek. Az azonban csak a telekkönyvekből derülhet ki, hogy hány száz tulajdonos között oszlik meg a vadászterület. A földtulajdonosi gyűlésen a tulajdonosok meghatalmazottakat választottak. A Zalavölgye Vadásztársaság és a földtulajdonosok tárgyalására 10 meghatalmazott és tulajdonos érkezett, akik együttesen is csak az összes földterület 39 százalékát képviselték.

A közgyűlés szervezői arra hivatkozva, hogy nem lehet a meghatalmazottak és a meghatalmazó tulajdonosok területeit a helyszínen ellenőrizni, önkényesen döntöttek arról, hogy kinek fogadják el a meghatalmazását, kinek nem. A petőhenyei polgármester, Deák István a lapunknak elmondta, nem ismerték el az ő több mint 100 hektárját, így csak mint a település vezetője vehetett részt a közgyűlésen, de a falu nagyjából 70 hektárjából is csak 17 hektárt fogadtak el. A szavazati jog a földterület méretével változik, így a falu szavazati aránya alaposan összezsugorodott. A különös közgyűlésen két vadásztársaság ajánlatáról határoztak: a Zalavölgye Vadásztársaság hektáronként 300, egy másik vadásztársaság 800 forintot ajánlott. A többségi szavazatra jogosultak a 300 forintos ajánlatot választották.

Ebben szerepe lehetett annak is, hogy egy blogbejegyzés szerint Kozma Péter Béla, a Zalavölgye Vadásztársaság elnöke, akinek nincs ott földterülete, a jegyzőkönyv tanúsága szerint kizárólag meghatalmazással 1 007 hektár földterületet megillető szavazati joggal rendelkezett, vagyis egyszerre volt haszonbérbeadó és haszonbérlő is.

A polgármester nem hagyta annyiban, s ügyvédhez fordult és megtámadták a közgyűlési határozatot. Azt Váczi Árpád ügyvéd is nehezményezte, hogy nem lehetett ellenőrizni a helyszínen, ki milyen meghatalmazással bír. A keresetben a közgyűlési határozat felfüggesztését kérte. A petőhenyei ügyben a Zalai megyei Járás Bíróság dönt majd.

Szerző