Ünnepel a romkocsma-világ talán legsikeresebb zenekara

Publikálás dátuma
2016.10.28 07:46
A Cabaret Medrano dalaiban nagyon fontos a szöveg, a történetmesélés FORRÁS: CABARET MEDRANO
Fotó: /
Ma este a Gödör Klubban ünnepli 15. születésnapját a pesti romkocsmák világának talán legsikeresebb zenekara, a szakmai körben is igen elismert Cabaret Medrano. A koncerthez rendhagyó kiállítás társul, hiszen az együttes tagjai közül többen is aktív képzőművészek. Kamondy Imre költő-színész-énekes-harmonikást, a zenekar vezetőjét kérdeztük a részletekről.

A Cabaret Medrano zenekart 2001-ben alapította Verebes György vajdasági születésű festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője, valamint Kamondy Imre, aki a nyolcvanas években a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt, majd érdeklődése a költészet, a zene és a művészetterápia felé fordult. Az együttes – amely hamarosan ismertté, népszerűvé vált a pesti klubokban, romkocsmákban – jellegzetes közép-kelet-európai hangzásvilágot teremtett. Ebben az 1920-as évek berlini kabaréja, a Brecht-dalok világa éppúgy tetten érhető, mint a budapesti kávéházi és cirkuszi hagyomány vagy a cseh Bohumil Hrabal és a lengyel Sławomir Mrożek groteszk stílusa.

Dalaikban nagyon fontos a szöveg, a történetmesélés, és minden koncertjük félig-meddig színházi előadás is, ahol az este hangulata nagy mértékben befolyásolja a repertoárt, az interpretációt. Magában a zenében legalább öt stílusréteg – magyar népzene, balkáni folklórkincs, klezmer, tangó, francia sanzon – figyelhető meg, de koloritként olykor más stílusok, műfajok is előbukkannak. Az elmúlt tizenöt év alatt három lemezük jelent meg: 2007-ben adták ki az Éjszakai járat című albumot, amit az Ez mind nem volt (2010) és az Esővonat (2014) követett.

Az együttes jelenlegi felállásában Kamondy Imre énekel és harmonikázik, Verebes György zongorázik, György Andrea hegedül, Horváth Gábor basszusgitározik, Szert Zsigmond dobol, Nagy Balázs Krisztián gitározik, illetve a ma esti koncerten debütál velük Tamás Áron klarinétos.

Kamondy Imre kérdésünkre elmondta: a Gödörben összegző koncertre készülnek, egyetlen új dal ősbemutatóját tervezik, viszont jó néhány olyan régebbi számot is eljátszanak, ami már évek óta nem szerepelt a repertoáron. Ezeket „leporolták”, újrahangszerelték, mert a születésnapra több régi zenésztársuk csatlakozik hozzájuk, így az estnek lesznek olyan részei, amikor egyszerre tízen állnak a színpadon. A régi Medrano-tagok közül ott lesz velük a sokoldalú zongorista, harmonikás és színházi zeneszerző, Darvas Kristóf; a jelenleg az Európa Kiadóban zenélő Darvas Bence; a számos zenekarban (Vasárnapi Gyerekek, Balaton, Pluto, Űrhajó) alapembernek számító Dudás Zsombor ütőhangszeres; valamint Nemes Janó szaxofonos, aki hat-hét évig játszott velük, s mostanában a Vodku muzsikusa.

A koncert kísérőrendezvénye a zenekar tagjainak alkotásaiból nyíló kiállítás, hiszen az efZámbó István, feLugossy László és Wahorn András nevével fémjelzett, legendás Bizottságon kívül a Medrano az egyetlen olyan zenekar, ahol szinte mindenki képzőművész. Verebes György olaj- és akrilfestményeit, György Andrea grafikáit, Nagy Balázs concept art installációit állítja ki. Kamondy Imre ezúttal fotográfusként is bemutatkozik: Van Gogh festményének ihletésére elhagyott, udvarban kint felejtett székeket kezdett – analóg technikával – fényképezni. Saját készítésű, szürreális zöldségszobrai is megjelennek, amiket Ormos József fotózott le műtermi körülmények között.

A zenekarhoz szorosan kötődik Rontó Lili festő és grafikus, aki az elmúlt másfél évtizedben lemezeik borítóját, más produkcióik plakátját tervezte, s munkáiban gyakran Egon Schiele festészetére utal vissza. „Az írek száz évvel ezelőtti, tömeges Amerikába vándorlásáról tervezek egy dalt, ami még nincs kész, de elképzeltem hozzá egy tengeri kikötőt, amit Lili megfestett. Ez is látható lesz a Gödörben” – mondja Kamondy Imre. A koncerten a zenekar mindhárom lemeze mellett Kamondy Kacat király a Lim-Lomok földjén című, nem csak gyerekeknek szóló verses mesekönyvét is megtalálják az érdeklődők.

„Az egyik szemem sír, a másik nevet” – értékeli a Cabaret Medrano eddigi tizenöt évét a zenekarvezető. Következetes munkával elérték a szakmai elismertséget: olyan helyeken léptek fel, mint a Katona József Színház, a Nemzeti Színház, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Müpa, a Fővárosi Nagycirkusz, a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) vagy a Babel Sound Fesztivál. Ugyanakkor továbbra is nagyon nehezen jutnak el a szélesebb közönséghez, mert ritkán szerepelnek tévében, dalaikat alig játsszák a rádiók. „Nem tudnak minket kategóriákba sorolni, s ezért inkább nem foglalkoznak velünk” – mondja Kamondy. A hanglemezkiadás pedig napjainkban már szinte finanszírozhatatlan: valamikor a közeljövőben azért szeretnének még egy lemezt új dalokkal, de utána már csak az interneten teszik elérhetővé zenéjüket.

A Gödör-beli születésnapi koncert maratoninak ígérkezik, mert a Cabaret Medrano mellett két másik, „baráti” zenekar is színpadra lép. A programot a svéd, magyar, francia és amerikai muzsikusokból álló Taraf de Akácfa nyitja, akik utcazenészként találkoztak, de mostanában főleg klubokban koncerteznek. Muzsikájuk bolgár, macedón, román, balkáni cigány és erdélyi magyar motívumokból építkezik – egészen egyedi kombinációban. Éjfél után pedig a szentendrei Presszó Tangó Libidó lép színpadra, akik a délszláv kocsmazenét és a francia sanzont is a jamaicai reggae és ska-zene kontextusába helyezik. Dalaikra ezért általában még a legvisszafogottabb zenebarátok is táncra perdülnek.

2016.10.28 07:46

MNB-képvásárlás: elég indok, hogy a tulajdonos magyar állampolgár volt

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:00
Jan Van Der Heyden: Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal
Fotó: /
Bár Jan Van Der Heyden Városlátképe sosem volt magyarországi gyűjtemény része, az MNB Értéktár programja szerint az egykori tulajdonos, Heinrich Thyssen magyar állampolgársága miatt került „haza” a festmény.
„Magyar érintettség miatt, a Bornemisza-gyűjtemény okán volt fontos a festmény hazakerülése” – válaszolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztálya lapunk levelére, amelyben arra szerettünk volna választ kapni: mi indokolta, hogy az MNB Értéktár programja 400 ezer euróért megvásárolta Jan Van Der Heyden holland barokk festő Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című képét. Az Értéktár program deklarált célja ugyanis, hogy „külföldre vagy külföldi tulajdonba került” műkincseket szerezzen vissza Magyarországnak, ám ez a kép mindez idáig sosem volt Magyarországon, vagy magyarországi gyűjteményben. Heinrich Thyssen-Bornemisza báró 1920-ban vásárolta meg az alkotást, és az akkor már Ausztriához tartozó rohonci birtokára került mintegy tíz évre. Ezt az MNB nem is kérdőjelezte meg, mégis, a „festmény hazakerülését” most azzal indokolta: a német báró magyar állampolgár (is) volt – miután első felesége, Bornemisza Margit apja adoptálta. A gyűjteményt egyébként 1993 óta önálló múzeumban mutatják be Madridban.
„A festmény a XIX. század első fele óta ismert a művészettörténeti szakirodalomban, ritkaságértékét pedig növeli az a tény, hogy története szinte keletkezéséig visszakövethető. Ebben a történetben fontos, és a magyar gyűjtéstörténet szempontjából is jelentős állomás volt a Thyssen-Bornemisza család gyűjteményében eltöltött idő” – idézte az MNB az igazságügyi szakértő tanulmányát. Az MNB lapunkhoz eljuttatott válaszából kiderül: a festményre a Szépművészeti Múzeum szakemberei hívták fel az MNB Értéktár program Tanácsadó Testületének figyelmét. (A Népszava úgy tudja: a Szépművészetinek letétbe adott festmény már meg is érkezett a budapesti múzeumba, az állandó kiállítás része lesz.) A festmény megvásárlásáról a végső szót az MNB Igazgatósága mondta ki a Tanácsadó Testület ajánlása és értékbecslése alapján. „Fontos hangsúlyozni, hogy az MNB Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzte meg” – írták, feltehetően korábbi cikkünk azon felvetésére, hogy a londoni Sotheby's 2005 decemberi árverésén 250-350 ezer font közé – akkori árfolyamon számolva ár 276 ezer euróra – becsülték a festmény értékét. Az akkori katalógus szerint egyébként a mű 1660–65 körül készülhetett, míg az MNB Értéktár program honlapja szerint 1684 körül. Nem feltétlenül, de egy-egy festmény értékét befolyásolhatja, hogy készítőjének korai vagy érett alkotói korszakában keletkezett-e. A most Budapestre került festményhez hasonlóan Jan Van Der Heyden több kölni városlátképet festett: azokat a képeket a londoni Nemzeti Galériában és a müncheni Alte Pinakothekban 1665 körülire datálták.

Reagált a Szépművészeti

A Szépművészeti Múzeum a következő választ adta lapunknak: „A múzeum az alapító okiratában foglalt feladatainak ellátásakor (gyűjtőköréhez tartozó műtárgyak kutatása, gyűjteménygyarapítás stb.) mindig is a történeti Magyarországot vette alapul, nem pedig az ország jelenlegi határait. (Gondoljunk csak a Nemzeti Galéria felvidéki oltáraira.) Ezen túlmenően a Thyssen-Bornemisza gyűjtemény és a család magyar vonatkozásai természetszerűleg nem szűntek meg a trianoni határok után sem. A Heyden-mű ráadásul egy fontos hiányt pótol a Régi Képtár gyűjteményében. Heyden a városlátkép festészeti műfajának megteremtője és legjelesebb művelője volt a XVII. századi Hollandiában, és múzeumunk csupán egy csendéletet őriz tőle. Heyden művészetét éppen városlátképei miatt tartják olyan nagyra, ezek közül azonban egy sem került a Szépművészeti gyűjteményébe, sőt hazai magángyűjteményeinkbe sem. Ami pedig a datálást illeti, a kép előtörténetéből kiderül, hogy volt egy párdarabja is, amellyel képünk egészen 1802-ig együtt mozgott, majd útjaik szétváltak. A párdarab 1870-ben a londoni Wallace Collection-be került, ma is ott őrzik, és ezt jelenleg 1684-re datálják.”
A múzeum válaszához megjegyzendő: Heyden festménye nem Trianon után „került külföldre”. A kép vásárlásának történetét nem a múzeum alapító okiratával, hanem az Értéktár program céljával vetettük össze, amely a „külföldre vagy külföldi tulajdonba került” műkincsek visszaszerzését irányozta elő.
2019.01.22 18:00
Frissítve: 2019.01.22 20:32

Oscar-jelölések: nincs magyar résztvevő

Publikálás dátuma
2019.01.22 16:04

Fotó: Shutterstock/
Három év után először fordul elő, hogy nem tudunk magyar filmnek szurkolni az Oscar-díjátadón.
Magyar idő szerint kedd kora délután bejelentették a 91. Oscar-díj jelöltjeit. Magyar szempontból rossz hír: a várakozásainkkal ellentétben sem a Tóth Barna rendezte Susotázs című etűd, sem a Milorad Krstic jegyezte Ruben Brant, a gyűjtő című animációs film nem jutott végső jelöltek közé. Ezzel egy páratlan sikersorozat szakad meg, mivel három év után először fordul elő, hogy nem tudunk magyar produkciónak szurkolni. Csak emlékeztetőül: 2016-ban a Saul fia, 2017-ben a Mindenki című rövidfilm kapott Oscar-díjat, 2018-ban pedig a Testről és lélekről című dráma jutott el a jelölésig.
 
De mely filmek lesznek a 2019-is Oscar-gála főszereplői? Igazából nincsenek nagy meglepetések. Amikor a díjakról döntő Akadémia bejelentette a terveit, hogy a jövőben a „szórakoztató” művek nagyobb figyelmet kapnak, egyértelmű volt, hogy A fekete párduc kiemelése volt a cél – ott is van a film a legjobb kategóriában. Az sem túl meglepő ma már, hogy ugyan Cannes-ban nem tartották igazi filmnek, a Netflix nevű streaming szolgáltató által forgalmazott Alfonsó Cuarón rendezte Roma az Oscaron simán a legnagyobb nyertes lehet, hiszen még a teljesen ismeretlen szereplőknek is jutott színész jelölés. (A film összesen tíz kategóriában esélyes a díjra.)
 
A Netflix egyébként ünnepelhet, hiszen a Coen testvérek által jegyzett Buster Scruggs balladája is feltűnt, két kisebb (jelmez, dal), és egy nagyobb (adaptált forgatókönyv) díjnál. Az európai filmművészet is erősen jelenlétet mondhat magáénak, hiszen Pawel Pawlikowski Hidegháborúja kvázi erején felül teljesített: nemcsak a legjobb film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában kapott egyszerre nominációt (ez igen ritka precedens), hanem a rendezői és operatőri mezőnyben is. A görög Jorgosz Lanthimosz is az öreg kontinens statisztikáját erősíti: A kedvenc című abszurd komédiája, a Rómához hasonlóan tíz kategóriában kapott jelölést.
 
Az idegen nyelvű film kategória kakukktojása egyébként a Florian Henckel von Donnersmarck Mű szerző nélkül című, mintegy háromórás drámája, amelynek senki sem várta a jelölését. Mint ahogy azt sem, hogy a bukmékerek szerint legnagyobb befutónak tartott Zöld könyv rendezője, Peter Farelly bukta a nominációt, csakúgy, mint ahogy a Csillag születik direktora, Bradley Cooper is. Viszont, azt is elmondhatjuk: Lady Gaga Oscar-jelölt színésznő. Ki gondolta volna ezt még néhány hónappal ezelőtt?
2019.01.22 16:04
Frissítve: 2019.01.22 16:11