Béremelkedés - A vállalati szektor fékezheti

Publikálás dátuma
2016.10.28 07:22
Dolgozók a Mercedes kecskeméti üzemében FOTÓ: Népszava
Drámai következményekkel járna, ha radikálisan emelkednének a magyar fizetések – derült ki a Tárki egyik tanulmányából, amely különösen azt vizsgálta, hogy milyen viszonyban vannak a hazai bérek a termelékenységgel. Úgy tűnik, a legtöbb probléma oka a gyenge lábakon álló belföldi vállalati szektor. A jövő évi béremelésekről megkezdődtek a tárgyalások a kormány és versenyszféra szereplői között.

Minimálbér-keringő

A jövő hétre halasztották a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) e hétre tervezett ülését, miután a kormány még nem döntött a a beígért járulékcsökkentésről és a bérfelzárkóztatási programjáról. A tegnapi Kormányinfón sem lettek okosabban a téma iránt érdeklődők, ugyanis bár napirenden voltak a szerdai kormányülésen a minimálbérrel kapcsolatos kérdések, beszéltek a szakszervezetek javaslatáról is, számokat nem mondott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A következő hetekben-hónapokban erről is fog tárgyalni Varga Mihály a munkaadói és a munkavállalói képviseletekkel - tette hozzá.

A VKF ülésig hátralevő idő alatt lesz lehetősége egyeztetni a korábban közös platformon álló öt hazai szakszervezeti konföderációnak is, miután sajtóhírek szerint kettő váratlanul kihátrált a közösen kialakított bérstratégia mögül és alaposan leszállította a minimálbér-emelési igényeit. A kiugrással meggyanúsított szakszervezetek tegnap már cáfolták, hogy ilyen történt volna.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Munkástanácsok, valamint a Liga néhány hete megállapodott abban, hogy a több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelést és 16 százalékos szakmai bérminimumot követel. A legkisebb bér esetén 2017-re 10,5 százalékban, 2018-ra pedig mintegy 12 százalékban határozták meg az alsó limitet, kitartva azon célkitűzés mellett, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ra érje el a létminimum összegét (ez a legutóbbi 2015-ös számítás szerint 88 ezer forint).

A Magyar Idők nevű lap értesülése szerint a Liga, valamint a Munkástanácsok kihátrált a megállapodás mögül és - az összes szakszervezet nevében - közös ajánlást fogalmaztak meg, amelyben a minimálbérre 8 százalékos, a szakmunkás-bérminimumra pedig 13 százalékos emelést javasolnak 2017-re. Ezt a MASSZ közleményben furcsállotta, miután egy kiszivárogtatott kormányzati dokumentum 10 százalékos jövő évi minimálbér-emelést pedzegetett. A két különutasnak vélt szakszervezet az újságot hibáztatja a félreértésért és tegnapi közleményükben leszögezték, hogy nem léptek vissza az öt szakszervezet közösen kialakított bérkövetelésétől.

A munkaadókat és a munkáltatókat élénken foglalkoztatja a kormány járulékcsökkentési és bérfelzárkóztatási terve, ami alapvetően befolyásolja majd a végső számokat, és legfőképpen a munkaadói oldal kompromisszumkészségét. Ha a kabinet egy jelentős, többéves, garanciális elemeket is tartalmazó járulékmérséklési javaslatot tesz le az asztalra, akkor a vállalkozói szféra minden bizonnyal "engedékenyebb" lesz, hiszen tisztában van azzal, hogy a bérfelzárkóztatás szükséges lenne. Amennyiben viszont a kormány csak minimális módosításokat indítványoz, akkor a munkáltatók "visszafogottak" lesznek a bérajánlat tekintetében - jellemezte az alapállást a napi.hu-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Egy százalékpontos járulékcsökkentés durván 100-120 milliárdos lyukat ütne évente a költségvetésen. Ennél azonban jóval nagyobb 4-5 százalékpontos mérséklésnek lenne érdemi hatása, ami a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszát teheti próbára. Ha viszont tényként kezelhető a Miniszterelnökség indítványa, amely a közszférában igen nagy arányú elbocsátást tervez, az egyfelől az állam terheinek mérséklését vetíti előre, másfelől, ha ezeket a dolgozókat felszívja a magánszektor, akkor azok járulékfizetőkké válnak az elsődleges profitszférában - ezzel a közteher vágásának meg lehet a fedezete.

Ködös kormányzati klímaterv

Publikálás dátuma
2019.03.26 21:33
Nem látni, hogyan akarja elérni a kormány a kitűzött célokat
Fotó: MTI/ Vajda János
A civilek elsősorban nem magyar kormány - amúgy igen szerény - 2030-as klímacéljait bírálják, hanem, hogy még a saját vállalások elérésének útja sem látható.
Bár Magyarország többnyire jóval a 2030-as uniós célok alatt vállal erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni küzdelemben, még a csökkentett célok elérésének útja is ködbe vész - így összegezhetőek a Levegő Munkacsoport által a Nemzeti Energia- és Klímatervről (NEKT) tartott keddi konferencia felszólalásai. Az unió a tagállamok által egységes elvek alapján összeállított, NEKT-ekbe foglalt vállalások alapján igyekszik elérni az EU egészére vonatkozó céljait. A fogyasztáson belül 32 százalék lenne a megújulók aránya, a felhasználás a 2007-es uniós előrejelzés 2030-as értékénél 32,5 százalékkal lenne alacsonyabb, illetve 1990-es alapon 40 százalékkal mérsékelnék az üvegház-hatású gázok kibocsátását. Az Orbán-kormány - egy hónapos csúszással - januárban nyújtotta be saját elképzeléseit. Ebben 20 százalékos megújulóarányt és 8-10 százalékos energiahatékonyság-növelést céloznak. Az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében hoznánk a 40 százalékot, a nagyiparon kívüli szennyezők (például az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság) esetében jóval szerényebb célokkal. Az úgynevezett Planup-terv eljárásrendje szerint ez még csak egy első tervezet, amit a magyar kormány társadalmi vitára bocsát, illetve az unió is megteheti esetleges célemelő javaslatait - derült ki Agnese Ruggiero, a Carbon Market Watch képviselője előadásából. Így ez év végére a tagállamok egyedi hozzájárulásaiból állhat össze egy közös, 2030-as cél. Christina Mestre, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség képviselője szerint a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésben komoly szerepet kell játsszon a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság, az erdősítés és az elektromos készülékek fejlesztése. Benoit Martin, a Climact nevű civil szervezet képviselője nagyon ambiciózusnak nevezte a 450 ezer elektromos gépjárműre vonatkozó magyar vállalást. Egyszersmind hiányolta a részletszámításokat. A kormány számszerű céljainak értékelése előtt szintén főképp az ezekhez vezető konkrét lépéseket hiányolta Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. A napelemek ösztönzése megfelelő, bár termelésük továbbítása nem megoldott. Ráadásul a megújuló energia jelenleg túlnyomórészt a tűzifa és más, növényi alapú hulladékok elégetését jelenti. A kormánycélok eléréséhez évi 15 millió tonna fa elégetésére lenne szükség, pedig a hazai mezőgazdaság legfeljebb 7 millió tonnára lesz képes. Az útfejlesztések még mindig inkább a szénhidrogén-meghajtású gépjárművek használatát ösztönzik. A 2030-as, megújulóenergiás célokból hiányolja az egyre komolyabb erőt mutató napenergia-boomot és a lakossági hőszivattyúk hatását Harmat Ádám, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatváltozás- és energiaprogram-pályázati ügyintézője. Az Orbán-kormány érdemi indoklás nélkül lényegében betiltotta a szélerőmű-telepítést - panaszolta. 2030-ra a jelenlegi berendezéseket is leszerelhetik. A lehetséges értékhez képest mért 8-10 százalékos, 2030-as csökkentési érték valójában kissé magasabb a jelenleginél – tudtuk meg Koritár Zsuzsannától, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. képviselőjétől. Pedig a tagországi felhasználások arányából 15,5 százalék adódna. A legkomolyabb kihívásnak az épületek hatékonyságjavítását említette, üdvözölve a kormány e tárgyú ígéreteit. A közlekedés és az ipar területén legalábbis hasonló terveket várna. Az 1990-hez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés kapcsán Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselője az Energiaklub számítására emlékeztetett, mely szerint atomerőmű nélkül is sikerülne legalább 55 százalékot elérni. Az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már most is 35 százalékon állunk. Feszítettnek nevezte a 450 ezer elektromos autóra vonatkozó tervet Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési szakértője is. (Jelenleg 5500 e-autó rója a hazai utakat.) A pénzügyi ösztönzőket átgondolandónak tartja, luxusjárművek vásárlási ösztönzése helyett akár elektromos biciklik, villanyrobogók vagy éppen közösségi járművek vásárlását támogatná. A közlekedési szokásokat befolyásoló intézkedéseket is sürgetnek. A 2020-as uniós célok elérése valamennyi tételnél kérdéses. Igaz, ez több más tagállamra is elmondható.

A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos biankó csekket

Publikálás dátuma
2019.03.26 20:27
Természetesen a Balaton az egyik kiemelt turisztikai fejlesztési térség
Fotó: Shutterstock
A 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek Orbán Ráhel is előszeretettel ad tanácsokat, jóformán szabadon dönthet az öt kiemelt fejlesztési térségre szánt állami forrásokról.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt állami támogatásokkal – olvasta ki egy friss kormányhatározatból a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az MTÜ jóformán arra költi az eddig odaítélt 300 milliárd forintot, ami a jövőben még jelentősen nőhet is, amire csak akarja.

A szóban forgó határozatban az szerepel, hogy a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ
„szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat.
Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire - és itt jön a kulcsszó - „szakmailag indokoltnak” tartják.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.

Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség az alábbi:
  • Balaton
  • Sopron-Fertő-tó
  • Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
  • Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó
  • Dunakanyar
Ezekre a kormány öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra.

A hvg.hu felidézi, a Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki állítólag szabadidejében, fizetés nélkül küld javaslatokat. A portál - a teljesség igénye nélkül - számba vette azt is, hogy
fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Sőt Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András testvérének panziója is részesült ilyenben.
Frissítve: 2019.03.26 20:29