Béremelkedés - A vállalati szektor fékezheti

Publikálás dátuma
2016.10.28 07:22
Dolgozók a Mercedes kecskeméti üzemében FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Drámai következményekkel járna, ha radikálisan emelkednének a magyar fizetések – derült ki a Tárki egyik tanulmányából, amely különösen azt vizsgálta, hogy milyen viszonyban vannak a hazai bérek a termelékenységgel. Úgy tűnik, a legtöbb probléma oka a gyenge lábakon álló belföldi vállalati szektor. A jövő évi béremelésekről megkezdődtek a tárgyalások a kormány és versenyszféra szereplői között.

Minimálbér-keringő

A jövő hétre halasztották a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) e hétre tervezett ülését, miután a kormány még nem döntött a a beígért járulékcsökkentésről és a bérfelzárkóztatási programjáról. A tegnapi Kormányinfón sem lettek okosabban a téma iránt érdeklődők, ugyanis bár napirenden voltak a szerdai kormányülésen a minimálbérrel kapcsolatos kérdések, beszéltek a szakszervezetek javaslatáról is, számokat nem mondott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A következő hetekben-hónapokban erről is fog tárgyalni Varga Mihály a munkaadói és a munkavállalói képviseletekkel - tette hozzá.

A VKF ülésig hátralevő idő alatt lesz lehetősége egyeztetni a korábban közös platformon álló öt hazai szakszervezeti konföderációnak is, miután sajtóhírek szerint kettő váratlanul kihátrált a közösen kialakított bérstratégia mögül és alaposan leszállította a minimálbér-emelési igényeit. A kiugrással meggyanúsított szakszervezetek tegnap már cáfolták, hogy ilyen történt volna.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Munkástanácsok, valamint a Liga néhány hete megállapodott abban, hogy a több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelést és 16 százalékos szakmai bérminimumot követel. A legkisebb bér esetén 2017-re 10,5 százalékban, 2018-ra pedig mintegy 12 százalékban határozták meg az alsó limitet, kitartva azon célkitűzés mellett, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ra érje el a létminimum összegét (ez a legutóbbi 2015-ös számítás szerint 88 ezer forint).

A Magyar Idők nevű lap értesülése szerint a Liga, valamint a Munkástanácsok kihátrált a megállapodás mögül és - az összes szakszervezet nevében - közös ajánlást fogalmaztak meg, amelyben a minimálbérre 8 százalékos, a szakmunkás-bérminimumra pedig 13 százalékos emelést javasolnak 2017-re. Ezt a MASSZ közleményben furcsállotta, miután egy kiszivárogtatott kormányzati dokumentum 10 százalékos jövő évi minimálbér-emelést pedzegetett. A két különutasnak vélt szakszervezet az újságot hibáztatja a félreértésért és tegnapi közleményükben leszögezték, hogy nem léptek vissza az öt szakszervezet közösen kialakított bérkövetelésétől.

A munkaadókat és a munkáltatókat élénken foglalkoztatja a kormány járulékcsökkentési és bérfelzárkóztatási terve, ami alapvetően befolyásolja majd a végső számokat, és legfőképpen a munkaadói oldal kompromisszumkészségét. Ha a kabinet egy jelentős, többéves, garanciális elemeket is tartalmazó járulékmérséklési javaslatot tesz le az asztalra, akkor a vállalkozói szféra minden bizonnyal "engedékenyebb" lesz, hiszen tisztában van azzal, hogy a bérfelzárkóztatás szükséges lenne. Amennyiben viszont a kormány csak minimális módosításokat indítványoz, akkor a munkáltatók "visszafogottak" lesznek a bérajánlat tekintetében - jellemezte az alapállást a napi.hu-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Egy százalékpontos járulékcsökkentés durván 100-120 milliárdos lyukat ütne évente a költségvetésen. Ennél azonban jóval nagyobb 4-5 százalékpontos mérséklésnek lenne érdemi hatása, ami a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszát teheti próbára. Ha viszont tényként kezelhető a Miniszterelnökség indítványa, amely a közszférában igen nagy arányú elbocsátást tervez, az egyfelől az állam terheinek mérséklését vetíti előre, másfelől, ha ezeket a dolgozókat felszívja a magánszektor, akkor azok járulékfizetőkké válnak az elsődleges profitszférában - ezzel a közteher vágásának meg lehet a fedezete.

2016.10.28 07:22

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18