Még körözik a Cinege úti szomszédot

"Ghaith Rashad Pharaon körözés alatt áll, hogy csalás és sikkasztás vádjával bíróság elé állíthassák az Egyesült Államokban" - írta a 444.hu-nak Eric Watnik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtó- és kulturális tanácsnoka. 

A Magyar Narancs értesülései szerint Pharaon egyik cége vásárolt tavaly októberben a Kútvölgyi út és a Cinege út között, Orbán Viktor házával szemközt egy 573 négyzetméteres villát. A portál érdeklődött a Belügyminisztériumnál, hogy a nemzetközi körözés alatt álló Pharaon hogyan léphetett Magyarország területére. A válasz szerint Pharaon nem vásárolt letelepedési kötvényt, hanem vízumot igényelt. "Vízumkérelmét a schengeni rendszerben feltüntettük, ellene egyetlen európai tagország sem emelt kifogást" - írták. Ugyanezt állította egyébként tegnapi sajtótájékoztatóján Rogán Antal kabinetminiszter.

Hétfőn Harangozó Tamás szocialista képviselő Orbán Viktort kérdezte a témában a parlamentben. Orbán válaszában elismerte, hogy személyesen is találkozott a körözött bankárral, akit ő következetesen "Pharaon professzornak" nevezett, és akit állítása szerint megvizsgáltak a magyar hatóságok, de nem tártak fel vele kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázatot.

Watnik mostani tájékoztatása szerint Pharaon ellen 1991. november 15-én emelt vádat az amerikai szövetségi bíróság Washington, D. C.-i bírósága. Az elfogatási parancsot is aznap adta ki Alan Kay magiszter bíró. Az azóta eltelt időben csupán bővítették ellene a vádiratot, amelynek alapján most 30 év börtönbüntetésre, pénzbírságra és kártalanításra ítélhetik.

"A még mindig érvényes elfogatóparancson túl Pharaon úr ellen az Interpol Red Notice-t (vörös riasztást) is kiadott" - írta Watnik, megjegyezve, hogy Magyarország tagja az Interpolnak és kiadatási egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. Ez utóbbi információk azért érdekesek, mert az Interpol Red Notice-ában külön is kiemelik, hogy "amennyiben [Pharaont] olyan országban találják meg, ahonnan kiadható, tartóztassák le". Az Interpol körözésében is ezt tanácsolják, de Watnik is külön említette, hogy ha valakinek értesülései vannak Pharaon hollétéről, annak azonnal tájékoztatnia kellene az illetékes hatóságokat, illetve az Interpol washingtoni irodáját és főtitkárságát.

Szerző

A letelepedési biznisz halott

Megszűnik a letelepedési kötvény, hiszen a következő időszakban már nem lesz szükség rá. A hitelminősítők felminősítése után ugyanis "visszatérhetnek a hagyományos eszközökhöz" az ország adósságának finanszírozásában. Miután azonban Varga Mihály még nem terjesztette a kabinet elé az erre vonatkozó javaslatot és így egyelőre kormánydöntés sem született erről, biztos, hogy november 8-ig, az alaptörvény tervezett hetedik módosításának elfogadásáig az ügy nem kerül a Ház elé. Erről szokásos heti Kormányinfóján beszélt tegnap a Miniszterelnökség vezetője.

Lázár János szerint a kötvény felülvizsgálata már fél éve megkezdődött, ennek tehát semmi köze ahhoz, hogy a Jobbik ezt szabta feltételként az alkotmánymódosítás támogatásához. A kormány nem enged a zsarolásnak, ez nem párt-, hanem nemzeti ügy, "ilyen piszlicsáré, pitiáner ügyekkel kisstílűség összekötni az alkotmánymódosítást. Azt kérjük a Jobbiktól, hogy esküjükhöz híven az ország, és ne a párt érdekeit szolgálják, támogassák a kormány javaslatát" - üzente Vona Gáboréknak a kancelláriaminiszter. "Valakik egymilliárd forintot fizetnek Magyarországnak. Ebben mi a korrupciós kockázat?" - kérdezett vissza, amikor a rendszer korrupciós kockázatait firtatták. A kötvényvásárlók kölcsön adtak Magyarországnak és nem igaz, hogy magas kamatra, ezt a kölcsönt pedig vissza fogják kapni. Lázár azt még nem tudta megmondani, milyen módon vezetik majd ki a kötvényt, de várható, hogy ehhez törvényt kell módosítani.

Szerző

Politizáló alkotmánybírák

Publikálás dátuma
2016.10.28. 07:00
Ítélethirdetés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fleck Zoltán az Alkotmánybíróság (Ab) konkrét határozataitól függetlenül úgy véli, a testület régi törekvése, hogy kontrollt gyakoroljon a rendes bíróságok felett, s konkrét bírói ügyeket vizsgáljon felül. Ám, ma Magyarországon, a két legfőbb bírói szerv - az Ab és a Kúria - közötti vita arról is szól, hogy politikai vagy jogi szempontok érvényesüljenek-e az igazságszolgáltatásban. A jogszociológus lapunknak azt mondta, a mai összetételű és hatáskörű Ab a politikai hatalom meghosszabbított keze, politikai döntéseket hoz és a közelmúlt törvényi módosításai óta nem akadálya a kormányzati törekvéseknek. Ezt az alkotmánybírák kiválasztásának körülményeivel, az Ab-elnök parlamenti választásával is indokolta. Ezzel szemben a Kúria, a rendes bíróságok ma is az igazságszolgáltatás jogi szempontjait képviselik és érvényesítik. Flecket azután kérdeztük, hogy az Ab-többség elképesztő érvekkel indokolta meg két, az október 2-i népszavazáshoz kapcsolódó - a Kúria korábbi végzéseit felülíró - döntését.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint az Ab-döntések a centrális hatalom természetét tükrözik, vagyis az Ab politikai testületnek nevezhető, szemben a Kúriával, és a rendes bíróságokkal, amelyek ma is az igazságszolgáltatás szerveiként működnek. Fleck szerint általánosságban elmondható mindez az Ab szerdán kiadott, de még kedden meghozott két határozatáról is.

Mint ismert az Ab-határozatok alaptörvény-ellenesnek ítélték és megsemmisítették a Kúria két korábbi végzését, amelyekben a legfőbb bírói szerv kimondta: nem társadalmi célú volt az M4-en (Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.), illetve a TV2-n elhangzott kormányhirdetés, hanem politikai reklám, mivel a népszavazáson való részvételre buzdított. Így a Kúria szerint a két médium törvényt sértett, amikor azt társadalmi célú hirdetésként tette közzé. A Kúria két döntése amúgy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, ezzel ellentétes határozatait változtatta meg, amelyek nem tartották politikai hirdetésnek a kormány-reklámot.

Az Ab elé azután került a két hasonló ügy, hogy mindkét médium alkotmányjogi panaszt adott be, amelyeket az Ab többsége befogadott. De már itt gondban voltak, mert a népszavazási törvény szerint az alkotmányjogi panaszt a kúriai döntést követő 5 munkanapon belül kell benyújtani. Ám, az M4 az 5 munkanapos jogvesztő határidőt túllépte, csak október 21-én adta be panaszát a Kúria október 10-i, honlapján aznap közzétett döntése ellen. (A TV2-nél nem volt probléma a határidővel.) Az Ab többsége úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy saját korábbi gyakorlatát felülírva kimondta, mivel az M4-gyel a Kúria nem közölte végzését, így az a sajtóból értesült a döntésről és csak 5 munkanapon túl tudta beadni alkotmányjogi panaszát, ám az Ab-többség szerint az M4 így is betartotta "a panasz benyújtására nyitva álló határidőt”. Hogy az Ab általános gyakorlata a Kúria honlapján való közzétételt tekinti "közlésnek", az alkotmánybírák többségét nem érdekelte.

Erre egyébként Sulyok Tamás, az Ab elnöki jogköröket is ellátó elnökhelyettese mutatott rá különvéleményében, hozzátéve: az M4 alkotmányjogi panaszát be sem lehetett volna fogadnia a testületnek. Az M4-re vonatkozó határozathoz Sulyok mellett Czine Ágnes, Stumpf István és Szalay Péter fűzött különvéleményt, amelyekben - nem a határidő miatt - szintén a panasz elutasítása mellett érveltek. A TV2-re vonatkozó Ab-határozattal négyük mellett Pokol Béla sem értett egyet.

Ítélethirdetés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ítélethirdetés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírók hasonló érvekkel utasították el a többség döntésének érdemi részét. A megtámadott kúriai végzések "észlelték", hogy a konkrét - október 2-i - népszavazási kampánynak nemcsak a népszavazásra feltett kérdés megválaszolása, hanem a referendumon való részvétel vagy távolmaradás is része, ezért a kormány - a referendum szervezője - hirdetését, amely részvételre buzdított, politikai reklámnak minősítették. Az Ab-többség ezzel szemben úgy vélte: a népszuverenitás alkotmányos elvéből, vagyis hogy a hatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján vagy közvetlenül gyakorolja, következik, hogy önmagában sem e jog gyakorlására, sem az attól való tartózkodásra felhívás nem minősül politikai reklámnak.

Ezt cáfolva, Stumpf István például úgy érvelt, hogy bár a politikai reklám fogalmát az Alaptörvény nem határozza meg, az Ab-többség mégis megtette ezt, amikor kimondta a népszuverenitásból levezetett tételt. Ám, Stumpf szerint az Ab-többség "nem bizonyítja, nem is tudja bebizonyítani", hogy az Alaptörvény hatalomgyakorlást rögzítő szabályából kiolvasható lenne, hogy ténylegesen melyik közlés „nem minősül politikai reklámnak”.

A különvélemények azt is rögzítik hangsúlyosan, amire Fleck Zoltán is utalt, hogy az Ab nem válhat "negyedfokú bírósággá", azaz a jogszabályokat a bíróságok önállóan értelmezik, az Ab csak ennek alkotmányos kereteit jelölheti, jelölhetné ki.

Szerző