Publicisztika;előrehozott választások;2018-as választás;

Lesz-e folytatás? Mikor állnak ismét egy színpadon a demokratikus ellenzék vezetői? FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN

- Választás 2018 előtt?

A demokratikus ellenzék nyolc pártja a héten zárt ajtók mögött megkezdte az egyeztetést a 2018-as választás előtti összefogásról, egy esetleges előválasztás megtartásának lehetőségéről. Szűkszavú közleményükből csak az derült ki, hogy a találkozón részt vett a Balpárt, a Demokratikus Koalíció, az Együtt, az Európai Bal, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom és a Párbeszéd delegációja. Az LMP előre bejelentette, hogy önállóan akar indulni.

Isten és az ellenzék malmai lassan őrölnek. Tóth Zoltán választási szakértő először 2012 év elején vetette fel, hogy a következő választáson csak olyan összefogással indulhatnak sikerrel a hatalomból kiszorult és újonnan szerveződött baloldali pártok, amit nyílt előválasztás előz meg. Az ötletet 2013 augusztusában Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke is magáévá tette a Bajnai Gordonnal vívott vetélkedésben és nyilvánosan javasolta, hogy mind a 106 egyéni körzetben és a miniszterelnök-jelölt személyéről is előválasztáson döntsenek. Miután azonban 2014 év elején az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és az MLP közös országos listáról határozott, az előválasztás ötlete teljesen eltűnt a napirendről. Az eredmény ismert, a demokratikus ellenzék pártjai mind a 2014-es parlamenti, mind pedig az önkormányzati választáson csúfos vereségbe szaladtak bele.

Második kör

Az előválasztás javaslatát, mint „politikai innovációt”, Tóth Zoltán 2015-ben a Republicon Intézet szakértőjeként melegítette fel, amikor már mindenki számára világos volt, hogy nem lehet megkerülni az együttműködést, de túl kell lépni a közös lista gondolatán, hogy az egyéni körzetekben le lehessen győzni a Fidesz-KDNP jelöltjeit és meg lehessen találni Orbán Viktor kihívóját.

A legradikálisabb társadalompolitikai változtatásokra is nyitott Párbeszéd vezetőinek az előválasztás melletti egyértelmű kiállása, majd a többieknek címzett határozott felszólítása kellett ahhoz, hogy a pártok közötti konkrét vita is megkezdődjön a kérdésről. A Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea az érvénytelen népszavazás után azonnal meghívta a demokratikus ellenzék pártjait október 24-re, hogy közösen vágjanak bele a felkészülésbe, de végül csak pár nappal később kezdődtek meg a tárgyalások. Az első találkozón a Párbeszéd mellett ott volt a Balpárt, a Demokratikus Koalíció, az Együtt, az Európai Bal, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom képviselője. Részleteket azonban nem közöltek, mindössze annyit tartalmazott a találkozó tényét bejelentő közlemény, hogy „a tárgyalás konstruktív légkörben zajlott; a felek megállapodtak a megoldáskeresés folytatásában”.

Miért kellene előválasztás?

Az előválasztás legfontosabb eredménye lehet, hogy megmaradna a sokpártrendszer és kiderülne a demokratikus ellenzék egyes pártjainak tényleges támogatottsága. Az orbáni egyszemélyi kijelölésekkel szemben olyan modellt mutatna meg a pártok belső közönségének is, amelyben sokan kapnak beleszólást a jelöltek kiválasztásába.

Ellenérvek
A Rogán Antal akkori frakcióvezető nevéhez köthető előzetes választói regisztráció terve miatt – ami aztán megbukott az Alkotmánybíróságon – 2012-ben még az volt a legfőbb ellenérv az előválasztás ötletével kapcsolatban, hogy az embereknek elegük van az ilyen eljárásokból. Később felvetődött, hogy már a jelöltállítás időszakában megkezdődik a baloldali pártok közötti sárdobálás, ami tovább csökkenti híveik számát mire eljutnak az előzetes voksolásig, a Fidesznek pedig elég muníciót ad a tényleges kampányban az ellenfél támadására. A vitatkozó ellenzék képe biztosan nem javítja az összefogásra lépett pártok elismerését, de a megkezdett tárgyalások ellenére a legfontosabb kérdés, mekkora a veszélye a szocialisták és a DK számára annak, ha esetleg alig válogatják be jelöltnek az embereiket a 106 körzetben, ami listás súlyukat is csökkentheti és megpecsételheti egész sorsukat a jövőben. A kockázat óriási, de ha nem fognak össze, még nagyobb.

Az előválasztáson azok a pártok indulhatnának, amelyek közös értéknyilatkozatban tennének hitet legfontosabb közös alapelveik mellett, később pedig ezt a nyilatkozatot mindenkinek alá kellene írnia, aki szavazni szeretne az előválasztáson, megtoldva egy jelképes, 200 forintos hozzájárulás befizetésével. Ez biztosítaná, hogy valóban csak a demokratikus ellenzék hívei szavazzanak, ne pedig a jobboldal felbérelt szereplői. A tervek között elhangzott az is, hogy a körzetekben és a miniszterelnökségért folytatott versengésben is részt vehetnek civil szereplők, nem párthoz kötődő magánszemélyek is, de ha valaki kormányfőnek jelentkezik be, annak ötezer ajánlást le kell tennie az asztalra. Az előválasztást követően a pártok közös kampányt folytatnának a jelöltek mellett.

A Republicon Intézet 2015-ös előválasztási javaslatára még nagyon óvatosan reagáltak a pártok. Az MSZP, az Együtt és a PM halvány támogató véleményt fogalmazott meg, a DK pedig inkább elzárkózott volna az előzetes megmérettetéstől. Bárándy Gergely MSZP-s képviselő például elvben egyetértett az előválasztás gondolatával, de azt mondta: célszerűbb lenne, ha csak a kormányfőjelölt személyéről szólna az előválasztás. A módszert akkor csak Bodnár Zoltán, a Liberálisok tagja ellenezte, de – ahogy az első egyeztetésről kiadott szűkszavú közleményben láttuk -, most mégis elmentek a megbeszélésre.

Amikor a Párbeszéd Magyarországért az idén júliusban ismertette előválasztási javaslatát, Karácsony Gergely, a párt társelnöke külön is hangsúlyozta, hogy a terv a Republikon Intézet elképzelései alapján készült, azt néhány helyen kiegészítve. Azt mondta, az országos lista a Jobbikot leszámítva az ellenzéki pártok közös listája lenne, amelyre az előválasztáson résztvevő választók javasolhatnának tíz nevet. Azoknak, akik részt szeretnének venni az előválasztáson, „meg kellene adniuk bizonyos személyes adatokat”, amivel a jobboldali aktivistákat próbálnák kizárni. A PM társelnöke abban gondolkodik, hogy az egyéni jelöltekre és a miniszterelnök-jelöltre is szavazni kellene. Az egyfordulós előválasztás Karácsony szerint egy évvel a választások előtt több százezer embert mozgatna meg.

Elemzők szerint

Politológusok tavaly azt emelték ki, hogy ha az indulók köre és a finanszírozás kérdése tisztázódik, még mindig rengeteg technikainak tűnő problémával kell megküzdeni, amelyekben csak annyi a közös, hogy bármelyiken elbukhat az egész kezdeményezés. Azt is hozzátették azonban, hogy a rengeteg kérdőjel ellenére egy előválasztás felkavarhatná a politikai állóvizet, lehetővé tenné a szervezetek belső építkezését és új szereplők megjelenését a politikai porondon.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője tavaly még kevés esélyt adott annak, hogy a pártok – különösen a nagyobbak, az MSZP és a DK – belemennének egy ilyen előválasztásba. Erős ugyanis a kockázata annak, hogy az egyéni körzetekben a civilek legyőzik a jelöltjeiket – érvelt.

Boros Tamás, a Policy Solutions vezetője akkor úgy fogalmazott, az előválasztás alkalmas lehet a közbeszéd tematizálására, de félő, hogy az egymással is rivalizáló baloldali erők között csak tovább feszítené a húrt, és nem a feszültségek elsimítását szolgálná. Arra a problémára pedig, hogy jelenleg a baloldalnak együttesen is jóval kevesebb szavazója van, mint a Fidesznek, nem ad választ az előválasztás esetleges bevezetése.

Az idén júliusban, amikor a Párbeszéd Magyarországért bejelentette, hogy az együttműködés egyedüli ésszerű lehetőségének tartja az előválasztást, Róna Dániel úgy fogalmazott a Népszava kérdésére, hogy a baloldal szempontjából jó ötletnek tartja a kezdeményezést. A Corvinus Egyetem oktatója kiemelte, a választóknak is pozitív üzenet, hogy a baloldali pártok végre nem egymással foglalkoznának, hanem szabályozott kereteken belül küzdenének a választóközönség szimpátiájáért. Ha az MSZP és a DK közül legalább az egyik párt szeretne előválasztást, akkor a másiknak elkerülhetetlen lenne a részvétel. Viszont, ha mindketten bojkottálnák, az jóval alacsonyabb érdeklődést eredményezhetne, de még ebben az esetben is megfontolandó megoldásnak tartaná az előválasztást a kisebb pártok és civilek részvételével.

Tóth Csaba, a Republicon Intézet stratégiai igazgatója 2017 tavaszát tartaná ideálisnak az előválasztás megszervezésére, mert szerinte a bizonytalanok a Jobbik felé fordulnak, ha jövő nyáron nem látják a demokratikus ellenzék egységét és miniszterelnök-jelöltjét.

Mindenki szerint meghatározó lesz a következő hónapokban, hogy a két legnagyobb párt képes lesz-e együttműködni az előválasztás megvalósításában, ami ugyan jelentős személyi kockázatokkal jár számukra, viszont ha kiugrik belőle az MSZP vagy a DK, az biztos kudarcot eredményez a demokratikus ellenzéknek 2018-ban.

A másik lényeges kérdésben, a miniszterelnök személyében sem lesz egyszerű megegyezni, de nem is hátráltatja a legjobb vezető kiválasztását, hogy valamelyik párt már elkötelezte magát valaki mellett. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője nemrég egy lapinterjúban arról beszélt: nem az MSZP-ből kell miniszterelnök-jelöltet keresni, hanem együtt kell egy hiteles személyt találni és erre lehet jó megoldás az előválasztás.

A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül az LMP tart ki az önálló indulás mellett. Eddig sikeresen vette az akadályokat és bejutott a parlamentbe, de nagy kérdés, egy olyan összefogás mellett, amelyben rajtuk kívül mindenki benne van, lesz-e esélyük az ismétlésre.

Külföldi minták
A most zajló amerikai választási kampányban az előválasztások többségén csak a párthoz tartozó regisztrált szavazók vehettek részt, de néhány államban ilyenkor bárki bemehet a rendezvényre és a szavazásra, aki a helyszínen a párt hívének vallja magát.
Olaszországban 2012-ben a baloldal miniszterelnök-jelöltjéről tartottak először előválasztást. Minden szavazati joggal rendelkező állampolgár voksolhatott, ha előzetesen regisztrálta magát, és legalább 2 euróval támogatta a pártot.
Franciaországban 2011-ben a szocialista párton belül az elnökjelöltről rendeztek előzetes szavazást hasonló elvek alapján, vagyis a voksolás előtt el kellett fogadni a baloldal és a köztársaság értékeit, és legalább egy euróval hozzá kellett járulni a költségekhez.

Egy színpadon október 23-án

Az Orbán-kormány leváltását, új rendszerváltást és ennek érdekében az összefogást sürgették baloldali ellenzéki pártok elnökei október 23-án Budapesten, a Blaha Lujza téren a civilek által szervezett Mossuk le a gyalázatot! nevű 1956-os megemlékezésen és kormányellenes tüntetésen. Régóta nem látott ritka pillanat volt: egy színpadon állt több MSZP-vezető, köztük Molnár Gyula pártelnök, Karácsony Gergely, a PM társelnöke, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője és Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke. A szocialista pártelnök azzal a feladattal bízta meg az ellenzék híveit, hogy: „állítsatok át egy aktívat és győzzetek meg egy passzívat és akkor meglesz a változáshoz szükséges többség”. Majdnem úgy hangzott, mint Orbán egykori kiáltványa 2002-ben, amikor a választás első fordulója után már látszott, hogy rosszul áll a Fidesz szénája. A Testnevelési Egyetemen tartott kampánygyűlésen adta ki a jelszót: „mindenki hozzon magával a következő választási fordulóra még egy embert”, de azóta legendássá vált mondata sem hozta meg a remélt győzelmet, a Medgyessy Péter mögé felsorakozó MSZP kikényszerítette a kormányváltást. Nem jó előjel.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke feladatként határozta meg, hogy “asztalhoz kell hívni mindazokat”, akik tisztességesek és ugyanazt akarják mint ők, még akkor is, ha mostanában kisebb a támogatottságuk. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: új rendszerváltásra van szükség, új köztársaságot kell alakítani. Ehhez az ellenzéki pártoknak meg kell állapodniuk az együttműködésről, ami kivezetheti Magyarországot “ebből a rémálomból”.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke ötszáz napos programot hirdetett. A választás után a demokratikus erők ötszáz napra kérjenek felhatalmazást, hogy helyreállítsák az alkotmányos jogállamot, a demokráciát.

A rendezvény ötletgazdája Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint a népszavazás eredménytelensége megmutatta, hogy Magyarország nem kér a diktatúrából.

Tart az új kormányzati negyed építése a Budai Várban, de sok az eldöntetlen kérdés a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium költözése körül. Még az sem biztos, hogy Orbán be tud költözni új palotájába a 2018-as választások előtt.