Sok a szegény ember hazánkban. Ha a köztéri padok mellett elhaladok, nap mint nap látom az ott fekvő, vagy üldögélő hajléktalanokat. Ez az egyik véglet, miközben az utakon végeláthatatlanul robognak a drága autók. Ha a gyalogátkelőhelyen át akarok menni, jól meg kell fontolnom, mennyire húzódjak vissza az útpadka szélétől, hogy ne tudják rám fröccsenteni az útszéli tócsát. Egyesek mintha örömüket lelnék ebben.
Tóth Antal, Hódmezővásárhely
Szerintem;szegénység;hajléktalan;
2016-10-29 08:31:00 CEST
