Paul Lendvai Orbán Magyarországáról ír a külföldi sajtó

Németországban a Süddeutsche Zeitung foglalkozott Magyarországgal, a liberális lap Paul Lendvai ausztriai publicista Orbán Magyarországa (Orbáns Ungarn) című új kötetéről írt.

 Az Így csinált Orbán Magyarországból vezérdemokráciát című recenziójában Cathrin Kahlweit kiemelte: a politika iránt érdeklődő olvasók tudják, hogy  kétharmados parlamenti többséggel rendelkezve Orbán elsőként "megfélemlítette a médiát", majd "kiüresítette" az alkotmánybíráskodást, és azt is tudják, hogy miként gyűrte maga alá a politikai intézményeket az új alaptörvénnyel és jogszabályok százaival, és hogyan töltötte be embereivel "az összes, valóban az összes stratégiailag fontos állami pozíciót".

Tudják azt is, hogy "ezek az emberek gyakorlatilag elmozdíthatatlanok", és hogy a kormánypárt "az állam és a közigazgatás valamennyi szintjére befészkelte magát", és azt is tudják, hogy a választási szabályok megváltoztatásával a Fidesz "kiváló esélyt" szerzett arra, hogy akkor is megszerezze az alkotmánymódosításhoz szükséges többséget, ha választási eredménye romlik.

Paul Lendvai könyvének az az érdeme, hogy visszafogott, elemző módon boncolgatja, mindez mit jelent Magyarország számára: "lényegében" azt jelenti, hogy egyre kevésbé valószínű a demokratikus hatalomváltás - fejtette ki Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve a kötetből egy idézetet, miszerint Orbán Viktor "az alkotmányosság leple alatt, alkotmányjogi eszközökkel alkotmányjogi puccsot" hajtott végre. A kötet "vészterhes végkövetkeztetése" szerint ez a módszer "iskolát teremthet", és az EU eddig nemigen tudott mit tenni ellene - tette hozzá Cathrin Kalhweit.

Szerző

Akadémiai tag lett Henry Kissinger

Publikálás dátuma
2016.10.30. 16:19
FOTÓ: Leon Neal/Getty Images
Hat másik Nobel-díjassal együtt az Oroszországi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót - közölték a hétvégén orosz lapok.

 Az indoklás szerint a 93 éves Kissinger a globális problémák kutatásában elért eredményeivel érdemelte ki az akadémiai tagságot. A hírneves külpolitikai szakértő, aki Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnök kormányzása idején volt a washingtoni diplomáciai tárca vezetője (1973-1977) és a Fehér Ház nemzetközi tanácsadója (1969-1975), 1973-ban, a vietnami háborút lezárását célzó párizsi megállapodás tető alá hozásáért kapta meg a Nobel-békedíjat, vitatott körülmények között. Pályafutása során Henry Kissinger, aki egyebek között a szovjet-amerikai enyhülés egyik kezdeményezője volt, több politikatörténeti és külpolitikai tanulmány- és memoárkötetet jelentetett meg.

A világ Nobel-díjasai közül még Serge Haroche francia és Martinus Veltman holland fizikus, Roger Kornberg amerikai, Jean-Pierre Sauvage francia és Dan Sehtman izraeli kémikus, valamint Kenneth Arrow amerikai közgazdász lett az orosz akadémia külföldi tagja.

Szerző
Témák
Henry Kissinger

Felnyitották a Jézus sírja fölötti márványlapot

Publikálás dátuma
2016.10.30. 16:13
Illusztráció: Uriel Sinai/Getty Images
Több száz év után először felnyitották a Jézus sírja fölött elhelyezett márványlapot a sír fölé emelt szentély restaurálása során - közölte vasárnap a Háárec című izraeli újság honlapja.

A tizenhatodik században márványlapokkal fedték le azokat a köveket, amelyekre a hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték, majd ezen márványkő köré a tizenkilencedik század elején több méter magas márványból szentélyt építettek.  A sírhelyet fedő márványlapokat szerdán elmozdították, hogy felnyissák és megvizsgálják a kereszténység legszentebb helyét, valamint felújítsák Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír bazilikának ezt a részét, a mintegy kétszáz éves, és már összeomlás fenyegette építményt. 

Az elmozdítás után a márványlap alatt régi kötőanyagokat találtak, valamint egy régebbi, a keresztesek idejéből származó, tizenkettedik századi márványlapot a kereszt jelével. Csütörtökön a görög szakemberek eljutottak a szikla szintjéig, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztus teste volt. A feltárást dokumentálják, és eredményeiről a közeljövőben beszámolnak majd.

A restaurálási munkálatok május végén kezdődtek meg, miután történelmi egyezség született a görög ortodoxok, az örmény egyház, és a római katolikus ferences rend között a közösen elvégzendő helyreállításról, amelyet a görög kormány és magánadományok, köztük Jordánia királya is pénzzel támogatott. 

A márványszentélyt legutóbb 1947-ben erősítették meg kívülről vasgerendákkal, mert több kisebb földrengés nyomán már akkor olyan rossz állapotban volt, hogy összedőlésétől tartottak, de a belsejében akkor nem végeztek felújítást. A szentély mostanára annyira veszélyessé vált, hogy másfél évvel ezelőtt a rendőrség néhány órára lezárta a zarándokok elől, ami hatalmas felháborodást okozott a keresztény egyházak körében, mert a rendőrség előzetes értesítés és tanácskozás nélkül döntött a szerinte látogathatatlanná vált építmény lezárása mellett. Azonban ez az esemény fél évvel ezelőtt létrehozta az összefogást a felújításról a különböző keresztény egyházak között. 

Az egyezmény értelmében az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem felelős a munkálatokért, amelyeket a görög ortodox pátriárka és a római katolikus egyházhoz tartozó Szentföld őrzői rend képviselői felügyelnek. A restaurálás során felújítanak minden vascsövet, titánrudakat helyeznek a kövekbe és különleges anyagokat fecskendeznek a sziklába megerősítése érdekében. A szentély egyes részeit elszállítják, majd felújítva építik vissza.

Szerző