Az ügy újabb hullámait a Magyar Nemzet szombati értesülése válthatta ki, amely szerint az állami résztulajdonban álló magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. is üzleti kapcsolatban van Ghaith Pharaonnal, illetve az általa vezetett Pakistan Oil Fields Limiteddel (POL). A lap azt írta: a Mol tavaly áprilisban jelentette be, hogy megállapodást kötött a pakisztáni olajcéggel, amelynek elnöke és igazgatósági tagja vélhetően ugyanaz a Pharaon, akit az Egyesült Államok hatóságai 1991 óta köröznek, és az Interpol vörös riasztási listáján is szerepel. A Nemzet megkereste a Molt, ahonnan csak annyit válaszoltak, a cég 1999-ben lépett be Pakisztánba, az ottani vállalatokkal a helyi menedzsment tartja a kapcsolatot. Az Átlátszó szerint Pharaonnak közös cége van a keleti nyitás legfőbb fegyverének tekintett Magyar Nemzeti Kerekedőházak Zrt.-vel is.
A hvg.hu kérdésére az amerikai nagykövetség megerősítette, hogy a Pharaon elleni 1991. november 15-én kelt elfogatási parancs ma is érvényes, s miután az USA és Magyarország között kiadatási egyezmény van érvényben, "ha a magyar államnak információi vannak róla, értesítenie kell a megfelelő hatóságokat, vagy a nagykövetséget, vagy az Interpolt". A nagykövetség által mellékelt dokumentumok szerint az elfogatási parancson az áll, bűnszövetség (conspiracy), hamis információk terjesztése (wire fraud), befolyással üzérkedés (racketeering conspiracy), bűnsegédség és bűnpártolás (aiding and abetting) gyanúja miatt szeretne a washingtoni ügyészség elbeszélgetni vele. A vádak a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) tevékenysége kapcsán fogalmazódtak meg, és Pharaon mellett két másik személyt, Agha Hasad Abedit és Swaleh Naqvit is érintik. A vádak sora 1993-ban feltételezett bűnszövetséggel (alleged conspiracy) bővült ki. Ha bebizonyosodnak, az elkövetők akár 30 év börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással büntethetők.
Pharaont többször látták Magyarországon, Rogán Antal miniszter közlése szerint nem letelepedési kötvényt vásárolt, hanem vízumot kért, majd azzal jött hozzánk. Cége a kormányfő Cinege utcai házával szemben vett ingatlant, a miniszterelnök veje, Tiborcz István pedig tárgyalt az ügyvédjével a Gresham-palota teraszán, amiről a Magyar Narancs fotót is közölt. Pharaon és partnerei több kastélyt is megszereztek, nem beszélve a fővárosi, József nádor téri volt Postabank-székházról. Az ügy a parlamentet is elérte: múlt hétfőn Orbán Viktor azonnali kérdésre válaszolva elismerte, egy jordániai diplomáciai eseményen találkozott "Pharaon professzorral", de szerinte az üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. A veje, Tiborcz István érintettségét firtató kérdésekre pedig azt mondta: szerinte a Pharaon-ügy amerikai titkosszolgálati manipuláció. Érthetetlen, hogy az FBI 25 éve nem tud elfogni valakit. Hogy miért nem vették eddig őrizetbe Magyarországon, arra nincs válasz.
A 444.hu számolt be róla, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata visszautasította három, az üggyel kapcsolatos Jobbik-közlemény kiadását. Az egyiket azzal az indokkal, hogy sérti a közmédia jó hírnevét, a másikat azért, mert szerepel benne Habony Árpád neve, a harmadikat pedig azért, mert szerintük a benne szereplő Pharaon nem közszereplő, illetve: védeni kell Pharaon személyiségi jogait.
